Viszonyok

Románia: van magyarkérdés vagy nincs?

Eltérően viszonyulnak az erdélyi magyar pártok és politikai szervezetek vezetői Klaus Iohannisnak, Románia elnökének ahhoz a múlt heti megállapításához, amely szerint Romániában nem létezik magyarkérdés.

_{2015.03.02 14:30MTI}

Kinyomtatom

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

A Krónika napilap hétfői számában közölt összeállításban Kelemen Hunor a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke nem kívánta kommentálni Iohannis Berlinben tett kijelentését. Hozzátette viszont, hogy beiktatása óta többször is tárgyalt Klaus Iohannissal, és vázolta számára a magyar közösség problémáit. Hozzátette, a területi autonómiáról eddig nem tárgyaltak, de szóba került a megbeszéléseken az a parlamentben elakadt kisebbségi törvénytervezet, amely kulturális autonómiát biztosítana a kisebbségek számára, és amelyet beterjesztésekor Klaus Iohannis a német közösség vezetőjeként támogatott.

Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke rendkívülinek találta, hogy Romániának német származású elnöke lehet, de úgy vélte, ez nem palástolhatja azt a tényt, hogy a román állam nemzetpolitikájának eredményeként az erdélyi őshonos közösségek eltűnőfélben vannak. Szilágyi Zsolt arra emlékeztetett, hogy az erdélyi szászoknak a 13. században biztosított önkormányzatiságot ma területi autonómiának lehetne nevezni.

"Azt gondolom, hogy Iohannis is egy olyan Romániát szeretne, amelyben az őshonos közösségek: a szászok, a magyarok, a székelyek, a svábok nem érzik magukat veszélyben" - szögezte le Szilágyi Zsolt.

Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke úgy vélte, már a berlini kérdésfelvetés is azt bizonyítja, hogy a magyarkérdés nincs megoldva Romániában. A Magyar Polgári Párt elnöke ugyanakkor biztatónak vélte, hogy az államfő természetesnek tartja Magyarország odafigyelését a határon túli magyarok sorsára. Biró Zsolt úgy vélte, meg kell erősíteni az erdélyi magyar külpolitikát, és láthatóvá kell tenni az Európai Unióban az erdélyi magyarok jogsérelmeit és a román hatalom által alkalmazott kettős mércét.

Izsák Balázs, az Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a berlini sajtótájékoztatón a témát felvető újságíró azt firtatta: nem okoz-e problémát, hogy Magyarország túl sokat foglalkozik az erdélyi magyarok sorsával.

"Ezt a kérdést a romániai államfő helyesen kezelte, azt mondta, a két ország között emiatt nincs konfliktus. Ez egy jó megközelítés. A Magyarország-ellenes, balliberális európai propaganda kapott egy rendkívüli jó választ" - fogalmazott Izsák Balázs. Hozzátette: a folytatást, miszerint nincs magyarkérdés Romániában, úgy is lehet értelmezni, hogy nem okoz konfliktust, ha Magyarország felelősséget vállal a romániai magyarokért.

A Krónikának külön interjúban nyilatkozó Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke csalódottságának adott hangot Klaus Iohannis berlini kijelentése miatt. Hozzátette, elsősorban a magyar közösség illetékes abban, hogy megmondja, van-e vagy nincs magyarkérdés.

Tőkés László azt is elmondta, pénteken kapott választ a román elnöki hivataltól a párbeszédet kezdeményező levelére. A választ jegyző Laurentiu Stefan, az államelnöki hivatal belpolitikai ügyosztályának vezetője arról biztosította, hogy az elnök elkötelezett valamennyi román állampolgár emberi jogai és szabadsága mellett, illetve amellett, hogy megerősítse az ezen a téren kialakult jó romániai gyakorlatot. Úgy fogalmaz, az elnök nyitott a párbeszédre, a zsúfolt programja miatt azonban a találkozóra a közeljövőben nem kerülhet sor. Az államelnöki hivatal vezetői viszont készek erre.

"Fontosnak tartom, hogy a párbeszéd elkezdődött, kész vagyok az államelnöki hivatal bármelyik illetékes beosztottjával tárgyalni, viszont a levelezés és az államelnök berlini kijelentései miatt is borúlátó vagyok" - jelentette ki Tőkés László.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter