Ukrán válság

Rendkívüli ülést tart a NATO-Ukrajna Bizottság

Az oroszpárti szakadár lázadók offenzívát indítottak Mariupol kikötőváros ellen.

2015.01.26 16:44MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Rendkívüli ülésre hívták össze hétfő délutánra a NATO-Ukrajna Bizottságot - közölték az atlanti szövetség brüsszeli székházában. Az Európai Unió segélyszállítmányok légi küldését jelentette be.

A NATO-tanácskozást nagyköveti szinten tartják Jens Stoltenberg főtitkár elnökletével. Stoltenberg az ülés után rövid sajtótájékoztatót tart.

A rendkívüli ülést az indokolja, hogy Kelet-Ukrajnában a tavaly szeptemberi tűzszüneti megállapodás óta a legsúlyosabb harcok dúlnak. Az oroszpárti szakadár lázadók offenzívát indítottak Mariupol kikötőváros ellen. A legutóbbi jelentések szerint Mariupol ostromában eddig harmincan haltak meg, és mintegy százan sebesültek meg.

Az ukrán hadsereg szerint a lázadók az elmúlt 24 órában 115 alkalommal lőttek katonai állásokat, valamint településeket a szakadárok kezén lévő Donyeck és Luhanszk térségében is.

Csütörtökön az EU-tagországok külügyminiszterei tartanak rendkívüli tanácskozást Brüsszelben az ukrajnai fejleményekről.

Hétfői brüsszeli bejelentés szerint az unió növeli Ukrajnába irányuló humanitárius támogatásának mértékét, és ennek keretében egyebek közt a kelet-ukrajnai Dnyipropetrovszk repülőterére több pótlólagos légi szállítmány érkezik kedden, a már útnak indított teherautók mellett. A segélyszállítmányok főként lakhatási feltételek megteremtését szolgáló anyagokat, illetve felszerelést, élelmiszert, ivóvizet, egészségügyi cikkeket, meleg ruházatot tartalmaznak.

Fordulópont lehet a Mariupol elleni támadás

Fordulópontot jelenthet a Mariupol elleni támadás a délkelet-ukrajnai helyzetben - írta hétfőn a Vedomosztyi című orosz napilap. A Kommerszantnak nyilatkozó szakértők véleménye megoszlik a konfliktus megoldásához vezető útról.

A "donyecki és luhanszki népköztársaságok" hadműveleteinek támogatásával Oroszország azt kockáztatja, hogy a nemzetközi közösség szemében a terrorizmus egyik fő támogatójává válhat" - állapította meg a Vedomosztyi szerkesztőségi cikke.

A finn Sanoma Independent Media, az amerikai The Wall Street Journal és a The Financial Times közös kiadványa ezt arra alapozta, hogy az Azovi-tenger partján elterülő délkelet-ukrajnai város lövetésére való külföldi reagálás "kissé eltért" az eddigiektől. A Vedomosztyi szerint az Európa Biztonsági és Együttműködési Szervezet "sokáig nem vette észre a Délkelet-Ukrajnában jelen lévő orosz katonákat és haditechnikát", most azonban "gyorsan megállapította, hogy a támadás a szakadárok által ellenőrzött területről indult ki". Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár is arra szólította fel Oroszországot, hogy "hagyjon fel a fegyveresek támogatásával, és tartsa tiszteletben a nemzetközi kötelezettségvállalásokat". Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára a délkelet-ukrajnai szeparatistáknak Moszkva által nyújtott politikai és közvetlen katonai támogatásáról beszélt, az Egyesült Államok és az Európai Unió pedig új büntetőintézkedéseket készítenek elő - írta az orosz lap.

A Vedomosztyi szerint a tavaly december végén még lehetségesnek tűnő délkelet-ukrajnai békefolyamat kudarcba fulladt. Alapvetően az a probléma, hogy Moszkva azt akarja, a szakadárok legyenek Kijev tárgyalópartnerei, s folytatja a próbálkozást, hogy legalizálja az önkényesen kikiáltott "donyecki és luhanszki népköztársaságokat".

A Szergej Markov orosz politológus által elképzelt forgatókönyv szerint az úgynevezett - a két szakadár területet magába foglaló - Új Oroszország erői elfoglalják Mariupolt, majd Szlovjanszkot is, és erre a Nyugat keményen fog reagálni, de Harkiv és Odessza bevétele már arra kényszeríti "az ellenséget", vagyis az ukrán hatalmat, hogy vegye figyelembe az orosz érdekeket. Kijevben elbukik a hatalom, és Ukrajna föderatív állam lesz, cserébe azért, hogy az oroszbarát erők ne foglalják el az ukrán fővárost - mondta a politológus a Vedomosztyinak.

Fjodor Lukjanov, az Oroszország a globális politikában című külpolitikai folyóirat főszerkesztője a Kommerszant című orosz napilapnak nyilatkozva úgy vélte, a Donyec-medencei helyzet kiéleződése azzal van összefüggésben, hogy kifulladt a minszki tárgyalási forma. Szerinte a "felkelők" a mostaninál rugalmasabb álláspontot akarnak kicsikarni a kijevi hatalomtól, és el akarják tolni a frontvonalat.

Szergej Oznobincev, a Stratégiai Értékelések Intézete nevű kutató cég igazgatója úgy látja, hogy a délkelet-ukrajnai szembenállás előbb vagy utóbb új tárgyalásokkal végződik. Előbb azonban a felek erősebb pozíciót akarnak elérni, és céljaik elérése érdekében nagyobb eszköztárra akarnak szert tenni. A szakértő éppen ezért a konfliktus továbbterjedésére számít. Szerinte ugyanakkor a vesztes Oroszország lesz, mert a Nyugat mindenféleképpen rá hárítja a felelősséget a szembenállás kiszélesedéséért.

Andrej Kortunov, az Orosz Külügyi Tanács nevű szervezet vezérigazgatója ugyanakkor úgy vélte, hogy korai lenne eltemetni a minszki folyamatot, mert nem zárható ki, hogy ahhoz visszatérhetnek a délkelet-ukrajnai szakadárok.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.