Vallás és világ

Az egyiptomi kormány terrorellenes harca dúl a mecsetekben is

Az egyiptomi kormány terrorellenes harcának keretében országszerte több száz, egyesek szerint több ezer mecsetet zártak be az utóbbi hetekben; a hatóságok ezzel is a szélsőséges vallási eszmék terjedésének útját próbálják állni.

2014.07.12 10:35MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret
Forrás: Wikipedia

Egy júniusban érvénybe lépett rendelet értelmében Egyiptomban csak a vallásügyi minisztérium vagy a szunnita iszlám világ legnevesebb felsőoktatási intézménye, a kairói al-Azhar egyetem által képesített hitszónokok tarthatnak istentiszteletet. A törvényt áthágók három hónaptól egy évig terjedő szabadságvesztéssel, és magas pénzbírsággal számolhatnak. A visszaeső elkövetők büntetése megduplázódik.

A muzulmánok számára legfontosabb, pénteki imát kitiltották minden, száz négyzetméternél kisebb területű mecsetből, nem gyülekezhetnek a hívők a majd minden háztömbben kialakított imasarkokban, és nem végezhetik el a csoportos imát a mecsetek előtti utcákon.

Az új "etikai kódex" bírálói szerint a hatóságok az imaházakat is az ellenzéki hangokat nem tűrő kormány szócsövévé alakították át, miközben mindent elkövetnek azért, hogy megszüntessék az ellenőrizetlen gyülekezések lehetőségét.

Az el-Helmejja el-Gedída nevű munkásnegyedben található al-Basír Ágá mecset imámja, Mohamed Hámed üdvözölte az új törvényt és azt a tavasszal hozott határozatot is, amely egyesítette a pénteki imák témáját. Az istentiszteletek tartalmát hetente adja ki a vallásügyi minisztérium. "A pártpolitikának semmi helye az istentiszteletekben - mondta, s hozzátette - mostantól csak az olyan politikai témák engedélyezettek, amelyek erősítik Egyiptom egységét, mint például az izraeli agresszió a palesztin néppel szemben, vagy a nemzetközi terrorizmus veszélye."

Az al-Basír Ágá mecsetben tartott pénteki imán jelen volt a vallási minisztérium egyik megfigyelője is. Abdul-Muneim Júnesz hangsúlyozta, hogy az elmúlt évek véres összecsapásai előtt a tüntetők gyakran az imaházakban gyülekeztek, ahol radikális prédikátorok az iszlám nevében erőszakcselekményekre bujtogattak.

Júnesz szerint éppen ideje volt, hogy kiszűrjék a jöttment, veszélyes eszméket terjesztő imámokat, különös tekintettel a két hete kezdődött ramadán böjti hónapra, amely alatt a hívők naponta több órát töltenek el mecsetekben.

Ramadán utolsó tíz napjára Mohamed próféta példáját követve sokan teljesen beköltöznek az imaházakba. "Ez kitűnő alkalmat nyújtott a radikális szervezeteknek arra, hogy megnyerjék maguknak a hiszékenyebbeket. Rengeteg fiatalember állt be közéjük ramadán alatt. Idén először csak egyes, előre kijelölt helyeken engedélyezett a bennalvás, előre bejegyzett névsor alapján" - mondta Júnesz.

Arra a kérdésre, hogy valóban képesek-e az ország távolabbi, nehezen elérhető régióiban is ellenőrzésük alá vonni az imahelyeket, Júnesz beismerte, hogy a terv kivitelezése ezen a ponton még akadozik. Azokban a zárt közösségekben, ahol a lakosság hagyományosan bizalmatlan a kívülről érkezőkkel szemben, a minisztérium igyekszik a helyiek közül kiválasztani a megfelelő embert.

A szaktárca az új rendeletek szerint köteles a hivatalosan kinevezett hitszónokok védelmét biztosítani, abban az esetben, ha egyes mecsetekben a személyzetcsere zavargásokat váltana ki.

A legnagyobb kihívást jelentő körzetek közé tartozik a Sínai-félsziget észak-keleti része, ahol a nagyrészt beduinokból és a szomszédos Gázai-övezetből származó palesztinokból álló lakosság hagyományosan rossz viszonyt ápol a mindenkori központi hatalommal. A környék alkotja az országban tevékenykedő - és az iszlamista Mohamed Murszi elnök tavalyi megbuktatása óta fokozottan aktív - szélsőséges iszlamista milíciák egyik legfőbb bázisát.

További problémát jelent, hogy nincs elég hivatalos bizonyítvánnyal rendelkező imám. A hiány miatt sokan arra kényszerülnek, hogy a lakóhelyüktől távolabb eső negyedekben keressenek az igényeiknek megfelelő istentisztelet. Átmeneti megoldásként a vallásügyi minisztérium bejelentette, hogy engedélyezi azon képesítés nélküli hitszónokok működését, akik megfelelnek a hivatalos vizsgafeltételeknek.

A sokakban aggodalmat kiváltó új törvényeket az illetékesek egyes esetekben az Egyiptomra jellemző "rugalmassággal" kezelik, amit az a meglepő tény is jelez, hogy Mohamed Hámednek, az al-Basír Ágá mecset imámjának például nincs is hivatalos képesítése, de mérsékelt világnézete miatt a minisztérium szemet huny ezen hiányossága felett.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.