Nehéz feladatok várnak Európára

Megválasztották az EU talán legfontosabb emberét

A luxemburgi nehézbombázó - ez a Juncker nem az a Junker!

_{2014.03.07 20:45MTI}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

_{Jean-Claude Juncker}

Jean-Claude Juncker volt luxemburgi miniszterelnököt választotta jelöltjének az Európai Bizottság elnöki posztjára az Európai Néppárt dublini kongresszusán pénteken.

A jelöltségre Juncker mellett Michel Barnier, az uniós belső piacért felelős francia EU-biztos pályázott a jobbközép pártcsaládon belül. Juncker 382 szavazattal, 245 ellenében nyerte meg a szavazást.

Az 59 éves Juncker 25 éve tevékenykedik az európai politikában, éveken át az eurócsoport, az eurózóna pénzügyminisztereinek elnöke is volt. Fő vetélytársai a bizottsági elnöki posztra az Európai Szocialisták Pártja jelöltje, Martin Schulz jelenlegi EP-elnök és a liberálisok jelöltje, Guy Verhofstadt volt belga miniszterelnök.

Juncker választási beszédében úgy fogalmazott, "hídépítő", "konszenzusteremtő motor" szeretne lenni Európában, és arra buzdította párttársait, hogy ne bírálják Európát. "Fel kell hagynunk azzal, hogy nemzeti szinten elkönyveljük a sikereket és a kudarcokat Európa számlájára írjuk" - mondta. Egyúttal amellett emelt szót, hogy ne helyezzenek át túl sok döntést európai szintre. A konzervatívok és a szocialista pártcsalád között a szavazatokért folyó versengésre kitérve úgy vélekedett, a Néppárt "nem engedheti át a szociális kérdéseket a szocialistáknak".

Junckert támogatta előzőleg mások mellett Angela Merkel német kancellár, a CDU elnöke. Barnier mögött sorakozott fel többek között saját pártja, a francia UMP és a Fidesz is.

A Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja a szavazást követően nyilatkozatában támogatásáról biztosította Jean-Claude Junckert a soron következő európai parlamenti kampány során.

Az Európai Néppárt európai bizottsági elnökjelöltjét demokratikus verseny során választották ki. Végül két rendkívül tapasztalt és elismert jelölt közül Jean-Claude Junckert támogatta a delegáltak többsége - állt a közleményben.

Az idén májusi európai parlamenti választás lesz az első, amelyen az európai pártcsaládok listavezetői egyben európai bizottsági elnökjelöltek is. A legutóbbi felmérések szerint a jelenleg a sorrendben a két legnagyobb európai parlamenti frakcióval rendelkező Néppárt és az Európai Szocialisták Pártja szoros versenyben áll egymással az elsőségért. Az EP-választáson győztes pártcsalád lesz az, amelyik először javaslatot tehet majd az európai bizottsági elnök személyére.

A megválasztáshoz azonban az EU 28 állam-, illetve kormányfőjének támogatása is szükséges. Az állam és kormányfőknek az EU lisszaboni szerződése értelmében "figyelembe kell venniük" az EP-választás eredményét, jogilag ugyanakkor nem köti őket az eredmény, és sok uniós vezető vonakodik attól, hogy kényszerből válasszon valakit fő tárgyalópartnerül az Európai Bizottság élére. A végső döntést másik három fontos európai tisztség körüli alkudozás is befolyásolhatja, így az EP-elnök, az Európai Tanács elnöke és az uniós diplomáciát vezető kül- és biztonságpolitikai főképviselő kiválasztása.

Az Európai Bizottság következő elnöke José Manuel Barrosótól veszi majd át az EU egyik fő irányító szervének vezetését.

Az Európai Néppárt Dublinban határozatot fogadott el Ukrajnáról is. A 24 pontból álló dokumentumban elítélik a Krím hovatartozásáról tervezett népszavazást és úgy foglalnak állást, hogy Ukrajna, mint minden más európai ország, pályázhat az EU-tagságra. Ennek feltétele mindenekelőtt az emberi jogok tiszteletben tartása.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter