Miért támadják a statútumot?

Félnek a szerbek a Vajdaság elvesztésétől

Pedig egy Koszovóhoz hasonló csonkolásnak nincs esélye, mert már nagyon alacsony a magyarok aránya a területen.

2014.02.13 17:55MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A terület elvesztésétől Szerbiában kialakult félelem az oka a Vajdaság statútumát és a nemzeti tanácsokat érő támadásoknak - mondta Várady Tibor, a Közép-európai Egyetem és az atlantai Emory Egyetem tanára a Magyar Külügyi Intézetben csütörtökön tartott előadásában.

A szakértő kiemelte: Szerbiában óriási trauma "a Koszovó-tragédia", mert annak a területnek hatalmas a szimbolikus jelentősége. Koszovó elvesztését a szerbek máig nem emésztették meg, és emiatt alakult ki félelem a Vajdaság elvesztésétől. A magyarság aránya azonban már csak tíz százalék körül van a Vajdaságban, ezért ez csak fóbia - vélekedett.

Úgy látja, ez az aggodalom a legmarkánsabban a szerb alkotmánybíróság tavaly decemberi döntésében jelent meg, a testület ugyanis a statútumot "szinte teljesen érvénytelenítette". Ebbe a "hangulatba, légkörbe" illeszkednek a nemzeti tanácsokat érő támadások is - tette hozzá.

Várady Tibor hangsúlyozta: a magyar nemzeti tanács már korábban kijárta a fontosabb jogok átruházását, így - mivel ezeket vélhetően már nem érinthetik - a mostani jogfosztások nem annyira fájóak a magyar kisebbségnek.

Tito talán az egyetlen kelet-európai vezető volt, aki nem tartozott országa etnikai többségéhez, ugyanis horvát volt, míg Jugoszláviában a szerbek voltak többségben - mondta. Ezért a hatalom megőrzéséhez egyensúlyra volt szüksége a nemzetiségek között, és a nacionalizmus háttérbe szorult. Így a kisebbségek Tito Jugoszláviájában lényegében jobb helyzetben voltak, mint Romániában vagy Csehszlovákiában - mutatott rá.

A szakértő felidézte azt is, hogy Slobodan Milosevic idején a nacionalizmus biztosította a politikai hatalmat, ezért egészen más lett a kisebbségek helyzete. Ugyanakkor abban az időben merült fel és került előtérbe a perszonális autonómia gondolata, amelyet a nemzeti tanácsok lettek volna hivatottak megvalósítani.

Várady Tibor szerint az első valóban határozott lépés a kisebbségekről szóló törvény megalkotása volt 2002-ben, már Milosevic távozása után. Mivel a vajdasági magyar politikusok korábban Milosevic ellenfeleként politizáltak, érdekszövetségbe kerültek azokkal a politikusokkal, akik Milosevic után jutottak hatalomhoz, és ez jó tárgyalási pozíciót adott nekik - magyarázta. Hozzáfűzte: természetesen nemcsak kisebbségbarát vélemények fogalmazódtak meg, de a törvény megszületett, ami nagy előrelépést jelentett, bár a nemzeti tanácsok hatásköreit csak általánosságban írták le.

Mint mondta, 2009-ben külön törvény született a nemzeti tanácsokról, és ez már valódi hatásköröket biztosított nekik.

A magyar nemzeti tanács jobban gazdálkodott a hatásköreivel, mint más kisebbségeké, mert nagyobb értelmiségi kör kapcsolódott hozzá - vélekedett a szakértő.

A szerb alkotmánybíróság decemberi döntése szerint a Vajdaság statútumának kétharmada nem egyeztethető össze Szerbia alaptörvényével, ezért át kell dolgozni vagy újra kell írni. Minderre hat hónapot adott a testület. A szerb alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette a nemzeti tanácsokról szóló törvény egyes szakaszait is, és ezzel a testületek számos szerzett jogát megnyirbálta.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.