Kurd hírügynökség

Mégsem mozdul Törökországból a Kurd Munkáspárt?

A PKK márciusban hirdetett meg tűzszünetet, és a megbékélésre tett erőfeszítései részeként májusban megkezdte harcosainak visszahívását észak-iraki támaszpontjaikra Törökországból.

2013.09.09 11:58MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret
Fotó: MTI

A Kurd Munkáspárt (PKK) lázadószervezet felfüggesztette kivonulását Törökországból, amit azzal indokolt, hogy Ankara nem teszi meg azokat a lépéseket, amelyek elősegítenék a béketárgyalásokat a csaknem három évtizede tartó fegyveres konfliktus megoldása érdekében - jelentette hétfőn a Firat kurdbarát hírügynökség.

A PKK márciusban hirdetett meg tűzszünetet, és a megbékélésre tett erőfeszítései részeként májusban megkezdte harcosainak visszahívását észak-iraki támaszpontjaikra Törökországból. Ankarától pedig cserébe elvárta, hogy reformokat vezessen be a kurdok jogainak jobb érvényesülésére. A tűzszünet márciusi meghirdetése előtt a PKK vezetője, az Isztambulhoz közeli Imrali szigeten bebörtönzött Abdullah Öcalan hónapokon át tárgyalt a török állammal.

A PKK úgy ítéli meg, hogy a török kormány nem tesz semmit "a demokratizálódásért és a kurdok problémáinak megoldásáért" - olvasható a Firat jelentésében.

A párt azt követeli a török kormánytól, hogy módosítsa a büntető törvénykönyvet és a választási, az oktatási és a nyelvhasználati törvényt, amelyek szerinte hátrányosak a kurdokra nézve, valamint regionális autonómiát akar a kurdok számára.

A kurd lázadók közleményükben hozzátették, hogy az általuk meghirdetett tűzszünetet továbbra is betartják.

A PKK fegyveresei kivonásának kezdete után a megbékélési folyamat egyre inkább vesztett lendületéből, mindkét fél azzal kezdte el vádolni a másikat, hogy nem teljesíti vállalásait.

Augusztusban Recep Tayyip Erdogan miniszterelnök is azzal vádolta meg a PKK-t, hogy nem tartotta be a fegyveresek kivonására tett ígéretét, a lázadóknak csak 20 százaléka hagyta el az országot. Erdogan közölte, hogy az oktatási törvény megváltoztatása "nem aktuális".

Az iszlámbarát, konzervatív ankarai vezetés nagy politikai kockázatot vállalt azzal, hogy béketárgyalásokat kezdett a gerillákkal, mert az ellenzék egy része nem állna szóba a kurd lázadókkal, terroristáknak tartja őket.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.