Választások

Hatalomváltás Ausztráliában

Fölényes győzelem előtt áll a konzervatív ellenzék Ausztráliában.

_{2013.09.07 14:03MTI}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

A szombaton tartott parlamenti választásokon leadott szavazatok 60 százalékának összeszámlálása után a Liberális Pártból valamint a Nemzeti Pártból álló, Tonny Abbot vezette koalíció a 150 fős alsóházban eddig legkevesebb 74 mandátumot szerzett, míg az eddig kormányzó balközép Munkáspárt 54 képviselői helyhez jutott.

A végső győzelemhez 76 mandátum szükséges. Az előrejelzések szerint a konzervatívok 93 helyhez juthatnak.

A Kevin Rudd miniszterelnök vezette kormány több minisztere már beismerte a vereséget.

HÁTTÉR

Szeptember 7-én parlamenti választásokat tartottak Ausztráliában. A 7 692 024 négyzetkilométer területű Ausztrál Államszövetség Ázsiától délkeletre a világ legkisebb földrészének, az ötödik kontinensnek a területét tölti be, s több sziget is tartozik hozzá. A 22 milliós népesség 92 százaléka európai származású (brit, ír, olasz stb.), ázsiai 7 százalék, őslakos és egyéb 1 százalék. A lakosság többsége keresztény, elsősorban protestáns (27,4 százalék, ebből 18,7 százalék anglikán) és katolikus (25,8 százalék) vallású. A főváros Canberra, a hivatalos nyelv az angol, hivatalos pénznem az ausztrál dollár.

Történelem: A "Terra Australis"-t (déli földet) időszámításunk kezdete előtt sok ezer évvel már benépesítették az indonéz szigetvilágból érkező csoportok. Az 1770. április 20-án partra szállt James Cook kapitány a 135. hosszúsági körtől keletre elterülő összes földet brit birtoknak nyilvánította. A fegyenctelepnek szánt gyarmatra először 1788-ban, a mai Sydney kikötőjébe érkeztek elítéltek, majd 1793-ban megérkeztek ez első önkéntes telepesek is. A hat kolóniából 1901. január 1-jén jött létre az Ausztrál Államszövetség.

Gazdaság: Az ország természeti erőforrásokban gazdag, jelentős mennyiségű tartalékokkal rendelkezik szénből, vasércből, aranyból, földgázból, urániumból és megújuló energiaforrásokból, a külföldi beruházók kedvelt célpontja. A gazdaság több mint húsz éve folyamatos növekedést produkál, és az elmúlt években is meg tudta ezt tartani a világgazdasági válság ellenére a kormány gyors gazdaságpolitikai és pénzügyi lépéseinek köszönhetően; a bankrendszer erős maradt, és az inflációt is sikerült ellenőrzés alatt tartani. 2012-ben a növekedés elérte a 3,6 százalékot, az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson 43 300 amerikai dollár, az infláció 1,8, a munkanélküliség 5,6 százalékos volt.

Államszervezet: Ausztrália alkotmányos monarchia, a brit Nemzetközösség tagja, hat államból és két szövetségi területből áll. Az államfő II. Erzsébet brit uralkodó, akit a főkormányzó - 2008 óta Quentin Bryce - képvisel. A legfelsőbb törvényhozói hatalmat a kétkamarás parlament gyakorolja. A 76 tagú felsőházba, a szenátusba mind a hat állam 12, a szövetségi területek 2 közvetlenül, hat évre választott képviselőt küldenek. A szenátusi tagok felét háromévente újraválasztják. A képviselőház tagjait három évre közvetlenül választják. A szavazás pénzbírság terhe mellett az állampolgárok számára kötelező. A végrehajtó hatalom a parlamentnek felelős kormány kezében van, a miniszterelnököt - aki a választáson győztes párt vezére - a főkormányzó nevezi ki. A 150 tagú parlamentben 76 mandátum birtokában lehet többségi kormányt alakítani.

Legutóbb, 2010. augusztus 21-én rendeztek előre hozott parlamenti választást, amelyen a konzervatív ellenzék és a Munkáspárt is 72, a Zöldpárt és a Nemzeti Párt 1-1 mandátumot szerzett, 4 képviselői hely a függetleneké lett. Először jutott be a parlamentbe egy-egy muszlim felekezetű, illetve őslakos képviselő. A választások idő előtti megtartását a kormányzó balközép Munkáspárt vezetője, a 2010 júniusában megválasztott kormányfő - az ország első női miniszterelnöke - Julia Gillard kezdeményezte, hogy a fejlődés érdekében bizalmat kérjen az ausztráloktól. Elődjének, Kevin Ruddnak a Munkáspárton belüli elégedetlenség miatt kellett távoznia posztjáról. Az első női kormányfőnek azonban csak kisebbségi kormányt sikerült alakítania, s ez által pozíciója az elmúlt két évben szinte folyamatosan ingatag volt. A kabinet - annak ellenére, hogy a szigetországnak sikerült elkerülnie a gazdasági recessziót - egyik válságból a másikba jutott, míg végül 2013 júniusában Julia Gillard lemondott kormányfői és pártelnöki posztjáról. Helyére a hatalomból éppen az általa kiszorított Kevin Rudd került, akinek a mostani kampányban ellenfele a konzervatív ellenzék vezére, Tony Abbott. Felmérések szerint Abbott győzelmi esélyei valamelyest jobbak, mint vetélytársáé.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter