Benes-dekrétumok

A németektől bocsánatot kértek a Benes dekrétumok miatt

Sajnálatát fejezte ki a szudétanémetek elűzése miatt Petr Necas cseh miniszterelnök csütörtökön Münchenben a bajor tartományi gyűlésben (Landtag).

2013.02.21 21:28MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Petr Necas az első cseh politikus, aki felszólalt a bajor parlamentben. Beszédét egyöntetű megelégedéssel fogadták a frakciók. Még a szudétanémet szervezetek vezetője, Bernd Posselt, a bajor konzervatív CSU európai parlamenti képviselője is úgy vélte, hogy a cseh miniszterelnök nagy lépést tett a történelmi megbékélés felé. Necas beszédében kiemelte: "sajnáljuk, hogy számtalan embert ért jogtalanság és szenvedés (...) a szudétanémetek elűzése és kitelepítése, vagyonuk elkobzása és állampolgári jogaiktól való megfosztása miatt".

Ugyanakkor a vagyoni kárpótlásra vonatkozó követeléseket elutasítva hangsúlyozta, hogy "a háború előtti tulajdonviszonyokat nem lehet helyreállítani". A cseh kormányfő kifejtette: a cseh-bajor kapcsolat "sorsközösséget" jelent. A két nép egymást ösztönözve, egymás tapasztalataiból merítve a határokon átívelő közös kultúrát hozott létre.

Az évszázadok során kialakult kapcsolat azonban nem mentes az előítéletektől és a traumáktól sem. Ilyen megrázkódtatás a szudétanémetek - vagyis a csehek "német honfitársainak" - elűzése, amely valójában hatalmas veszteség volt az akkori Csehszlovákiának, hiszen eltűnt a németek lakta térségekben kialakult színes, többnyelvű, multikulturális közeg - emlékeztetett Necas. Hozzátette: a kapcsolat megerősítéséhez, fejlesztéséhez és az elpusztult kulturális örökség legalább részbeni pótlásához közös erőfeszítésekre van szükség.

A Landtag tagjai és a szudétanémet szervezetek megjelent képviselői állva tapsolták meg a cseh miniszterelnök beszédét. Horst Seehofer bajor miniszterelnök, aki Necas után szólalt fel, beszédében aláhúzta: a kapcsolatok javításában "óriási lépést tettünk előre". Ugyanakkor úgy vélte, hogy rendezett kapcsolatról majd csak akkor lehet beszélni, ha már fel sem merül "a rendezetlenség kérdése".

Szudétanémetnek a két világháború közötti Csehszlovákia nyugati és dél-nyugati vidékein élt német nemzeti kisebbség tagjait nevezik. A nagyjából 3 milliós népcsoportot a II. világháborút követő hónapokban súlyos atrocitások érték, az etnikai tisztogatásoknak becslések szerint több ezer halálos áldozata volt. Az úgynevezett vad üldözések időszakát a szervezett kitelepítés követte, a csehszlovákiai német kisebbséget így alig másfél év alatt csaknem teljesen felszámolták.

A népcsoport elűzése és a kitelepítés jogszabályi alapját jelentő Benes-dektrétumok ügye hosszú ideje feszültséget okoz a cseh-német, illetve cseh-bajor kapcsolatokban. A Csehországgal szomszédos Bajorországban azért kiemelt jelentőségű a szudétanémetek ügye, mert az elűzöttek többsége ott telepedett le, és az általuk alapított szervezetek számottevő politikai befolyással rendelkeznek.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.