A belügyminisztérium döntése

Fellebbeznek a cseh államfőválasztásból kizárt jelöltek

Megfellebbezi a belügyminisztérium döntését az a három cseh elnökjelölt, akiket a tárca az előfeltételek nem teljesítésére hivatkozva kizárt a januári választáson indulók közül.

2012.11.26 23:00MTI

A cseh belügyminisztérium pénteken közölte, hogy az induláshoz szükséges 50 ezer támogató aláírást összegyűjtők közül hárman - Tomio Okamura szenátor, Vladimír Dlouhy volt miniszter és Jana Bobosíková volt EP-képviselő - nem indulhatnak a választáson, mert petíciós íveik ellenőrzése és az érvénytelen aláírások levonása után az aláírások száma a szükséges határ alá csökkent.
   
Mind a három kizárt jelölt hétfőn bejelentette, hogy hibásnak tartja a belügyminisztérium aláírás-ellenőrzési módszerét, s ezért a legfelsőbb közigazgatási bírósághoz fordul jogorvoslatért. A fellebbezésről a bíróságnak december 14-ig kell döntenie.
   
A prágai sajtó keményen felrója a politikusoknak, hogy az elnökválasztási törvény az aláírások ellenőrzését rögzítő fejezetben kétféle - matematikai, statisztikai - módszerre ad lehetőséget, ami most gondot okoz. Jan Kubice belügyminiszter elismerte, hogy a törvény valóban lehetővé teszi kétfajta módszer alkalmazását, de szerinte a tárca az ellenőrzéseknél azt a variációt választotta, amelyet a politikusok korábban már jeleztek.
   
Néhány jogi szakértő azt állítja, hogy ha a problémák nem tisztázódnak időben, és a bírósági döntések elhúzódnak, el kell halasztani az államfőválasztást, s Csehország egy ideig köztársasági elnök nélkül maradhat.
   
A belügyminisztérium döntése alapján a következő személyek pályázhatnak az államfői tisztségre: Jan Fischer (volt kormányfő), Milos Zeman (volt kormányfő), Jirí Dienstbier (szenátor), Premysl Sobotka (szenátor), Karel Schwarzenberg (külügyminiszter, pártelnök), Zuzana Roithová (EP-képviselő), Tána Fischerová (színésznő), Vladimír Franz (művész).
   
Helyi megfigyelők szerint a januári elnökválasztás legnagyobb esélyesei Jan Fischer és Milos Zeman volt kormányfők.
   
A cseh államfőválasztás első fordulójára január 11-én és 12-én kerül sor. Míg korábban a parlament választotta meg az államfőt, most közvetlenül az ország választópolgárai döntenek.
   
A választás kétfordulós is lehet, hasonlóan a szenátusi választásokhoz. Az a jelölt, aki már az első körben megszerzi a szavazatok több mint ötven százalékát, államfő lesz. Ha nincs ilyen, akkor a legtöbb szavazatot begyűjtő két jelölt indul a második fordulóban, s közülük az nyer, aki egyszerű többséget szerez.
   
Államfőjelölt lehet minden cseh állampolgár, aki legalább 50 ezer támogató aláírást össze tud gyűjteni. Ugyanakkor saját jelöltet állíthat minimum 20 képviselő, vagy legalább tíz szenátor is.
   
A belügyminisztérium becslése szerint a közvetlen elnökválasztás mintegy 655 millió koronájába (több mint 7 milliárd forint) fog kerülni az államnak.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.