Magyar szempontból sikeres volt

Nyitott kérdések a NATO-csúcs után

Magyar szempontból sikeresnek nevezte a NATO chicagói csúcsértekezletét Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő, aki ugyanakkor úgy értékelte, hogy a csúcs több kérdést nyitva hagyott.

2012.05.22 15:27MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A Budapesti Corvinus Egyetem tanára arra mutatott rá, hogy az atlanti szövetség jelenleg az útkeresés folyamatában van, több együttműködést szeretne, de ehhez nincs elegendő forrás. Az Egyesült Államok globális szerepvállalást pártol, a szövetség egyes befolyásos tagjai azonban ennél óvatosabbak.
   
A 25-ik, jubileumi csúcstalálkozó fő napirendi témája az afganisztáni kérdés 2014 utáni rendezése volt - emlékeztetett a szakértő. Ennek részeként - mint kiemelte - tárgyaltak a pakisztáni vezetőkkel, mert Afganisztán utánpótlási vonala eddig döntő mértékben délről, Pakisztánon keresztül húzódott, amiért Iszlámábád rendkívül komoly pénzekhez jutott. 2011 novemberében azonban Pakisztán lezárta a tranzitutakat, ezzel nehéz helyzetbe hozta az afganisztáni utánpótlást és felértékelte az északi vonalat, ami leegyszerűsítve Oroszországot és a volt déli szovjetutódállamokat érinti.
   
Afganisztánnal kapcsolatban komoly viták, illetve dilemmák vannak a szövetségen belül. Az egyik fő dilemma, hogy Franciaország már korábban - a tervek szerint 2012 végéig - kivonja katonáit az országból. Párizs ugyanakkor jelezte, hogy a harcoló alakulatok kivonása ellenére a kiképzésben továbbra is részt vesz - emelte ki a szakértő.
   
Ugyancsak az említett dilemmák közé sorolta a biztonsági feladatok ellátásával kapcsolatos nézetkülönbségeket. Nógrádi György szerint az afganisztáni hatóságok abból indulnak ki, hogy az afgán hadsereg, illetve a rendőri erők nemzetközi támogatással képesek lesznek a biztonsági feladatok ellátására, illetve a tálibok visszaszorítására. A NATO-ban ugyanakkor az a vélemény, hogy az afgán biztonsági erők sem a létszámuk, sem a képességeik alapján nem kellően felkészültek a hatalom átvételére. Erre utal a Pentagon mintegy két héttel ezelőtti titkos dokumentuma, amelyből az tűnt ki, hogy az afgán hadsereg, illetve a rendőrség kötelékében szolgálók mintegy 25 százaléka a tálibok beépített embere. Azaz - mint a szakértő rámutatott - a  jubileumi csúcs Afganisztánnal kapcsolatban több kérdést nyitva hagy.
   
A  tervezett rakétavédelemmel kapcsolatban a szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy több meghívott ország - köztük Oroszország - nem vett részt a tárgyalásokon. Emlékeztetett Barack Obama amerikai elnök és Dmitrij Medvegyev akkori orosz államfő között a közelmúltban folytatott párbeszédre.  A rakétavédelem kiépítését 2018-ra tervezik, ugyanakkor nyilvánvaló: amennyiben a jelenlegi amerikai vezetés a novemberi elnökválasztás eredményeként hivatalban marad, akkor Obama második hivatali ciklusa alatt jóval nagyobb rugalmasságot mutathat, mint most. "Most borítékolom, hogy a rakétavédelem kérdését  Barack Obama választási győzelme esetén Oroszországgal újra fogják tárgyalni" - hangoztatta a szakértő.
   

Az úgynevezett smart defence, azaz "okos védelem" kérdésével kapcsolatban Nógrádi György utalt arra az állásfoglalásra, hogy közös képességeket kell kialakítani. A szakértő szerint vita adódhat azzal kapcsolatban, hogy mindez megfoszthatja-e a tagállamokat a nemzeti képességektől.
   
A bővítés kilátásaival kapcsolatban a csúcson született állásfoglalások ellenére a szakértő borúlátóan nyilatkozott. Hillary Clinton amerikai külügyminiszter a négy szóban forgó ország, Macedónia, Montenegró, Bosznia-Hercegovina és Grúzia külügyminiszterét fogadva annak a reményének adott ugyan hangot, hogy a mostani volt az utolsó "nem bővítési" csúcs, ennek ellenére a szakértő szerint bővítésről egyelőre aligha lehet beszélni. Grúzia tagsága - mint utalt rá - az orosz ellenállás miatt nyilvánvalóan szóba sem jöhet, és a szövetség egyelőre elfoglalt a két utoljára csatlakozott ország, Horvátország és Albánia integrálásának folyamatával.
   
Magyarország szempontjából a szakértő a csúcsértekezletet sikeresnek nevezte. Emlékeztetett arra a vállalásra, hogy Magyarország 2014 után három éven keresztül évi 500 ezer dollárral járul hozzá Afganisztán támogatásához, továbbá arra, hogy a 2015 és 2018 közötti időszakban  - fél évre - részt akar venni a balti  országok légtérvédelmének biztosításában. Szó volt arról is, hogy a négy visegrádi ország (V4)- Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország - a NATO-n belül próbáljon kialakítani egy úgynevezett V4-es csoportot, ami érdekeik hatékonyabb képviseletét segíthetné elő. A magyar vállalásokat a biztonságpolitikai szakértő reálisnak, illetve teljesíthetőnek nevezte.
   
Összegzésképpen Nógrádi György azt mondta, a jubileumi csúcs döntő változást nem eredményezett a NATO stratégiájában, a jelenlegi folyamatok haladnak tovább, és mindenki az amerikai elnökválasztásra, illetve annak következményeire vár.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.