Bakunak elfogadhatatlan a terület elszakadása

Kihez tartozik Hegyi-Karabah?

Azerbajdzsán számára elfogadhatatlan a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabah elszakadása, a függetlenség megadása e régiónak vagy pedig Örményországhoz való csatolása.

2011.07.13 08:36MTI

Ezt Ilham Aliyev azeri elnök jelentette ki a kedd este Bakuban megtartott kormányülésen, azt hangoztatva, hogy Azerbajdzsán hozzájárulása nélkül Hegyi-Karabah nem kaphat semmiféle jogi státust. "Éppen ezért meg akarom erősíteni, hogy a terület elszakadása, a függetlenség megadása e régiónak vagy pedig Örményországhoz való csatolása eddig sem volt és nem is lesz a tárgyalások témája. Sem az azerbajdzsáni vezetés, sem az azerbajdzsán nép ezt nem fogadja el sohasem" - mondta az azeri államfő.
   
Aliyev ugyanakkor hozzáfűzte, hogy a karabahi rendezésről már hosszú évek óta folyó tárgyalások "döntő szakaszukba" érkeztek, s megerősítette: Baku "mindig maximálisan konstruktív hozzáállást tanúsított". Az azeri elnök emellett méltatta az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) minszki csoportja társelnökeinek  erőfeszítéseit. Aliyev azt hangsúlyozta, hogy a kialakult status quót meg kell változtatni, s ennek alapján "a megszállt azeri területeket szabaddá kell tenni".
   
A múlt hét végén Örményországban és Azerbajdzsánban tárgyalt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, aki az orosz elnök újabb rendezési javaslatát ismerteti az egymással ellenséges két kaukázusi ország elnökével.
   
Júniusban a tatárföldi Kazanyban kudarccal végződött a hegyi-karabahi konfliktus rendezését célzó újabb - alig több mint három éven belül immár a kilencedik - orosz-örmény-azeri hármas elnöki találkozó. Dmitrij Medvegyev orosz elnök ezután küldte el külügyminiszterének szűkszavú közlése szerint "új javaslatait" a Kaukázuson túlra.
   
A múlt héten Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője fölszólította Örményországot és Azerbajdzsánt, hogy "az év végéig" tegyenek intenzívebb erőfeszítéseket a konfliktus békés megoldása érdekében. Hillary Clinton amerikai külügyminiszter is szorgalmazta az örmény elnöknél a békefolyamat elindítását.  Ezen a héten ugyanebből a célból a térségben tárgyalnak az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) közvetítői.
    
A zömmel örmények lakta Hegyi-Karabah körüli viszály 1988-ra nyúlik vissza. A Szovjetunió 1991-es megszűnte után a terület kikiáltotta a független Hegyi Karabah Köztársaságot. A háború becslések szerint 15-25 ezer ember életét oltotta ki, 25 ezren sebesültek meg, több százezer ember menekült el lakhelyéről. 

1994 májusában fegyverszünet jött létre, amelynek nyomán Azerbajdzsán elvesztette az ellenőrzést a terület felett. Azóta Azerbajdzsán és Örményország tárgyalások folynak a konfliktus békés rendezéséről.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.