www

Kétségbeesés szülte a World Wide Webet 23 éve

1993. április 30-án jelentette be a CERN, hogy a világháló mindenki számára szabadon hozzáférhető és ingyenes.

_{2016.04.30 12:50ma.hu}

Kinyomtatom

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

Ma ünnepeljük a web 23. szülinapját: utólag persze tudjuk, hogy az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) két igazgatója, W. Hoogland és H. Weber által szignált nyilatkozat mekkora forradalmat is jelentett az információcserében - írja a hirado.hu.

A web a világ legnagyobb részecskekutató központjában, a kutatások melléktermékeként jött létre.

Tim Berners-Lee, brit tudós eredetileg a CERN kutatói közötti adat, hír és dokumentáció megosztására fejlesztette ki. Megalkotása - a feltaláló szerint - a kétségbeesés műve volt, mert nélküle a CERN-ben, Európa legnagyobb internet csomópontjában igen nehéz volt dolgozni.

A webbel kapcsolatos technológiák többségét, mint az internetet, a hipertextet, a különféle betűtípusú szövegeket már létrehozták, neki „csupán” az volt a dolga, hogy egy absztrakt rendszerbe összerakja őket, hogy azok egy nagyobb, képzeletbeli dokumentációs rendszer lehetséges részei legyenek. A web létrehozásához definiálta az alapfogalmakat (URL, http, html), megírta az első böngésző (web kliens) és webszerver szoftvert.

Íme, ez lett a világ első weboldala.

A www-rendszer három szabványra épül: egy egyedi címre, az URL-re (Uniform Resource Locator), amely megjelöli az adott lap elérhetőségét, az átviteli protokollra, a http-re (Hyper Text Transfer Protocol), amely meghatározza, milyen módon kommunikáljon egymással a böngésző és a kiszolgáló, illetve a hipertextet leíró sztenderdre, a html-re (Hyper Text Markup Language), amely megmondja, hogy a böngésző hogyan jelenítse meg vagy dolgozza fel a szerverekről lekért adatokat.

A html a különböző internetes szervereken elérhető tartalmak felhasználóbarát megjelenítésére alkalmas nyelv. Az online környezet radikálisan új hatásmechanizmusának egyik fontos tulajdonsága is megjelenik benne: grammatikája és lexikai készlete folyamatosan fejlődik, így képes az új, egyre bonyolultabb üzenetek közvetítésére.

Az első magyarországi előadást a webről Tim Berners-Lee egy magyar kutatóval tartotta az Neumann János Számítógép-tudományi Társaság debreceni konferenciáján. 1992-ben webes próbaszolgáltatást indítottak a KFKI internet klub tagjai, ezt követte 1993 decemberében a BME-n a www-szerver létrehozása Márai Tamás vezetésével, s megszületett az első magyar honlap.

A hálózat mára a mindennapok részévé vált, ezt használjuk munkához, tanuláshoz, pihenéshez és szórakozáshoz egyaránt. Mellékhatásként visszaesett a nyomtatott sajtó, a zenekiadás, a hagyományos televíziózást mostanában kezdi sarokba szorítani streaming tartalmaival az online.

Napi függőségünk

Az eNET 2015-ös kutatása szerint Magyarországon ötből négy hazai internetező olvas naponta a világhálón, miközben az ilyen rendszerességgel tévézők aránya a 30 évesnél fiatalabbak körében már az ötven százalékot sem éri el.

A kutatás összegzése szerint a 30 év alatti fiatalok leginkább a filmek, a zene és az ismeretterjesztő tartalmak iránt érdeklődnek, míg a 30 és 40 év közötti korosztályban a filmek állnak az élen, ezt az egészség, az otthon és a gasztronómia hármasa követi.

A web használata hazánkban is egyre inkább az okostelefonokra terelődik: míg a 40 éves és idősebb korosztályban csak a netezők valamivel több mint fele használ okostelefont, addig a harmincasoknak mintegy 80, a 30 évesnél fiatalabbaknak pedig 87 százaléka.

Egyik árnyoldalként valóságos betegségként megjelent a kényszeres, az egész életmódot átalakító, kontrollvesztett internetezés jelensége is. A függőségek között új szindrómának számító netkötődés a HáziPatika szerint a dependenciák között a nem kémiai függőségek, vagyis a viselkedési addikciók közé tartozik. Az internetfüggőség sokrétű jelenség: egyesek céltalanul szörföznek a neten, mások közösségi portálokon „élik az életüket”. Sokak internetes játékoktól válnak függővé. A sors iróniája, hogy az okostelefon-függőség ellen mi mással is lehetne harcolni, mint magával az okostelefonnal.

Bizonytalan, de izgalmas, mondta a főnöke az internetről

Tim Berners-Lee, azaz Sir Timothy „Tim” John, a világháló (World Wide Web) feltalálója Oxfordban tanult fizikát, szoftvermérnök lett.1989 márciusában előterjesztést adott be főnökének, Mike Sendallnak az általa World Wide Webnek nevezett információkezelési rendszerről, amely a hipertext és az internet összeházasításával jön létre és lehetővé teszi a globális információmegosztást. Sendall a tanulmánytervre a „Vague, but exciting” (Bizonytalan, de izgalmas) megjegyzést írta és hagyta a kutatót, hogy az intézetben folytatott fő munkája mellett tovább dolgozzon a projektjén.

1994-ben Berners-Lee a neves bostoni műszaki egyetemen (Massachusetts Institute of Technology) megalapította a W3 Consortiumot, amelyet azóta is igazgat. 2004-ben az angol királynőtől lovagi címet kapott, 2013-ban első alkalommal neki ítélték oda az Erzsébet Királynő Díjat, a technika és a műszaki tudományok kitüntetését. Sir Timothy John „Tim” Berners-Lee szerény ember, találmányáért semmiféle jogdíjra nem tart igényt, azt mondja: „jó helyen voltam, jó időben.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter