Csökkent a hideg napok száma

Gyakoribbá váltak a városi hőhullámok

A világ kiválasztott városainak időjárási adatait elemző kutatók szerint az 1973 és 2012 közötti időszakban jelentősen nőtt a szélsőségesen forró napokban gazdag periódusok száma, míg a hideg napoké csökkent.

2015.01.30 18:13MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Korábbi tanulmányok azt mutatták ki, hogy az elmúlt négy évtizedben felerősödött az ember okozta globális felmelegedés. A városi hőhullámokat illetően azonban további tényezők, így a helyi klíma változékonysága, a város kialakítása és terjeszkedése, valamint a városon túli területek is közrejátszhatnak - figyelmeztetnek a szakemberek.

"Ma már a bolygó lakosságának több mint fele városi területen él" - mondta a tanulmányt vezető Vimal Mishra, a gandhinagari Indiai Műszaki Intézet professzora hozzátéve, éppen ezért oly fontos megérteni, hogy az éghajlat, különösen az éghajlati szélsőségek miként változnak ezeken a területeken.

A kutatók 217 olyan városra - 250 ezer főt meghaladó lakosú területre - terjesztették ki a vizsgálatukat, amelyek hiánytalan meteorológiai adatokkal rendelkeztek az 1973 és 2012 közötti időszakra vonatkozóan. A vizsgált időszakban "statisztikailag jelentősen" nőtt a városi területeket érintő hőhullámok száma.

A legtöbb hőhullámmal kísért öt év közül négy - 2009, 2010, 2011 és 2012 - a közelmúltban volt. A vizsgált négy évtizedben a városok meteorológiai állomásainak több mint fele jelentett növekedést a szélsőségesen forró napok számában és majdnem kétharmaduk jelzett jelentős növekedést a szélsőségesen forró éjszakák számában. A legtöbb hideghullámmal kísért öt év - 1973, 1974, 1976, 1981 és 1983 - a vizsgált időszak elejére esett.

Az Environmental Research Letters brit folyóiratban közölt tanulmány szerint 1900 és 2003 között 17-ről 388-ra nőtt a több mint egymillió főnek otthont adó városi területek száma. Egy 2008-as becslés szerint a világ népességének több mint fele városlakó, és ez az arány 2030-ra várhatóan 60 százalékra, 2050-re 70 százalékra növekszik.

Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) tavaly kiadott ötödik értékelő jelentésében megállapította, hogy a hőhullámok "valószínűleg" már gyakoribbá váltak Európában, Ázsiában és Ausztráliában (a szervezet nem tett különbséget a városi és nem városi területeket érintő hőhullámok között). Azt szűrte le, "nagyon valószínű", hogy a következő hőhullámok hosszabb ideig fognak tartani és komoly hatással lesznek az egészségre, a vállalkozásokra és a várostervezésre.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.