Súlyos "érv"-ek

Az érszűkület mintegy 400 ezer embert érint hazánkban

A Magyar Hypertonia Társaság által, az EGIS Gyógyszergyár Nyrt. támogatásával útjára indított EReink Védelmében (ÉRV) program első vizsgálati eredményei egyértelműen megmutatják, hogy a perifériás érbetegség, közismert nevén az érszűkület, a súlyos szívinfarktus vagy szélütés előrejelzője. A régiónként vizsgált adatok utalnak a tünetmentes érszűkület és a halálozás összefüggésére is.

_{2008.03.27 16:30ma.hu}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

A perifériás érbetegség – közismert nevén „az érszűkület” – során az érszűkület leginkább az alsó végtag verőereiben lép fel, felismerését nagyban nehezíti, hogy sokáig nem okoz tüneteket. A betegség az általános érelmeszesedés egyik jele, és hazánkban összesen mintegy 400 ezer embert érint. A hosszú tünetmentes időszak miatt előfordulása 50 éves kor felett jelentősen megnő. 

A perifériás érbetegség önmagában is veszélyes – a láb vérellátásának romlása akadályozhatja mindennapi tevékenységünket, késői felismerése pedig akár a végtag amputációjához is vezethet –, az érszűkületes beteg számára mégsem az alsóvégtag sorsa jelenti a legnagyobb veszélyt. A nemzetközi statisztikák szerint normál, tünetmentes társaikhoz hasonlítva az érszűkületes betegeknek kétszer nagyobb az esélye a szívinfarktus vagy szélütés bekövetkezésére, felismerés és kezelés nélkül a betegek közel egyharmada 5 éves belül meghal. 

Jelenleg Magyarországon az összes halálozás több mint feléért a szív- és érrendszeri problémák felelősek, így kiemelkedően lényeges a perifériás érbetegség e terén meglévő előrejelző funkciójának fontossága. Ezért indította el a Szív és Érrendszeri Nemzeti Program alprogramjaként a Magyar Hypertonia Társaság, az EGIS Gyógyszergyár Nyrt. támogatásával az EReink Védelmében (ÉRV) programot. 

Mivel a perifériás érbetegség egy egyszerű és olcsó műszeres vizsgálattal – a boka/kar index méréssel – megállapítható, az egyik fő cél a tünetmentes perifériás érbetegek felderítése és kezelésükkel a magyarországi szív- és érrendszeri halálozás hatékonyan csökkentse. A másik fő célkitűzés, hogy a program 5 éve alatt információkat gyűjtsön az érszűkületes betegek megfelelő gondozásáról, illetve az azzal járó előnyökről. 

Az 5 évesre tervezett ÉRV program első lépéseként egy országos szűrőprogram indult el 2007 májusában, melynek során összesen 50 Hipertónia Centrumban várják szűrővizsgálattal a jelentkezőket. A diagnózis alapja az ún. „boka/kar index mérés”, ami egy egyszerű, fájdalommentes, beavatkozással nem járó műszeres vizsgálat.

Az 1 éven keresztül tartó első szakaszban olyan 50-75 éves férfiakat és nőket kívánnak megvizsgálni, akik bármely okból a centrumokban vizsgálatra megjelentek. Esetükben a konkrét mérések mellett a kezelőorvos felmérte az illető általános szív- és érrendszeri kockázatát. A szűrésen résztvevőket a kapott eredmények alapján 4 csoportba sorolják, és az eredmények – valamint a kockázati tényezők értékelése – alapján minden beteg tanácsot kap kezelőorvosától, az egyéni megelőző intézkedések alkalmazására. 

Mindezeken felül „kötelező” kontrollvizsgálatokat is előírnak. A vizsgálatba eddig több mint 13 ezer beteg került be, a betegek átlagéletkora 61,8 év. A vizsgálatokkal együtt a már beérkezett adatok feldolgozása is megkezdődött, így több tanulságos eredményről is beszámoltak a program szervezői. Az eddig feldolgozott 13239 tünetmentes beteg adatai alapján mintegy 15 százalékuknál diagnosztizálható volt az érszűkület valamilyen formája! 

A korosztályosan bontott adatokat megvizsgálva látható, hogy az előfordulás gyakorisága a korral együtt nő, és a férfiak jellemzően nagyobb arányban érintettek mint a hölgyek. Ami viszont váratlan és megdöbbentő adat, hogy az 50 évesnél fiatalabbak között inkább a hölgyek érintettek és körükben majdnem minden tizedik megvizsgált magasvérnyomásos beteg érintett (előfordulás: 9,4%). Az ÉRV program keretében vizsgált betegek 57 százaléka a hagyományos kockázatbecslés alapján kis vagy közepes rizikócsoportba tartozott. 

További „érdekesség”, hogy a szív- és érrendszeri kockázatokat az ún. SCORE kockázat becslés szerint értékelve kialakított kockázati csoportok közül az alacsony és közepes kockázatúak körében hasonló volt (9 vs. 11%) a betegség előfordulása. Ez mutatja, hogy – a nemzetközi irodalomban leírtaknak megfelelően – a perifériás érbetegség egyértelmű, és eddig kellően még ki nem használt előrejelzője a gyakran egyidejűleg már meglévő, de még tünetmentes koszorúsér- vagy agyérbetegségnek.

	[1/2]
1. oldal 2. oldal

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter