Vérben és mocsokban jövünk a világra

Evolúció csúcsa? Magatehetetlenül születünk, majd leigázzuk a világot!

Apró, törékeny, magatehetetlen, bömbölő csomag az embergyermek. Míg a csecsemő önálló mozgásra még nem képes, a fejét sem képes felemelni, addig a vele egy időben született boci már vígan ugrándozik anyja körül. A különbség mellbevágó, főleg ha belegondolunk: a most tehetetlen kisember az evolúció csúcsán áll.

_{2010.02.02 08:52ma.hu}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

A vajúdás során elfolyik a magzatvíz, és a magzat a szülőcsatornán áthaladva ordít fel a világra. Az embereknél (persze vannak szerencsés kivételek) több órán keresztül folyik a kerítésszaggató, fájdalmas vajúdás, az állatok a legtöbb esetben ezt néhány perc alatt rendezik le. Az embergyermekek nehezebben születnek, és a születést követően nagyon sokáig ügyetlenebbek, mint az állat-újszülöttek. Valószínűleg az emberré válás idejére nyúlik vissza ez az ügyetlenkedés, amikor is a négy lábas rendszerről ráálltunk a két lábunkra és a gerinc emiatt sokkal nagyobb mértékben terhelődött meg.

Czeizel Endre, neves genetikus és nőgyógyász szerint a nők nehéz szülése azzal is magyarázható, hogy a nők medencéje beszűkült és emiatt az asszonyok csak kínok közepette hozzák világra kisbabáikat. Ezzel szemben az állatok szó szerint "elpotyogtatják" terhüket, mert széles a medencéjük.

Shrek György szerint az állatvilágban nincs is szükség a külső beavatkozásra a szüléseknél, 90 százalékuk önmagától is képes megszülni a saját gyermekeit.  Az ember többek közt rendelkezik a homloklebennyel, ez a gondolkodó lény mivoltát jelzi. Ez az úgynevezett új agy, amivl a többi emlős állat nem rendelkezik: ezért ferde a homlokuk. A homloklebeny irányítja az ember viselkedését, érzelmeit és kommunikációját is. A fránya homloklebeny kialakulása ezzel párhuzamosan megnehezítette a nők dolgát a szülésnél, ugyanis megnőtt az újszülöttek feje, így a kitolási szakasz igencsak hatalmas erőpróba elé állítja őket.

Czeizel Endre elmondta: mivel beszűkült az asszonyok medencéje és a gyereknek is megnőtt a feje- ki kellett volna halni az emberi fajnak! Ezt a meglepő kijelentést hallva igencsak elgondolkodtató, hogy mégis hogyan tudták és tudják ma is világra hozni csecsemőiket a nők. Persze létezik a császármetszés is, de ha a hagyományos szüléseket nézzük (hüvelyi úton), akkor egy megoldást kínált a természet a probléma megoldására: koraszülötten hozzák a nők a világra a babáikat. Ez magyarázza a tehetetlen, önálló mozgásra nem képes, gondozásra szoruló csecsemőket.

Vagyis a professzor azt állítja, nem félreértés: a világon mindenki koraszülötten jön világra! A természet úgy rendezte, hogy előbb kiűz bennünket az anyaméhből, hogy természetes úton is képesek legyünk megszületni erre a világra. Születés után jó ideig még mások gondozására szorulunk, a megfelelő ellátások hiányában a világra jövetel után néhány órával meghalnánk. Míg az állatoknak azonnal talpra kell állni és elkezdeni a nagybetűs életet, addig az újszülöttnek másfél évre is szükségük van ahhoz, hogy elérjék ezt a fejlődési fázist.

Az embereknél léfontosságú a születés utáni első 9 hónap, ugyanis az agy 60 százaléka csak ekkor alakul ki. Ez arra utal, hogy valójában 18 hónapig kellene kibérelni az anyaméhet ahhoz, hogy megfelelő fejlettségi állapotban jöjjünk világra.

Czeizel kiemelte az édesanya közelségének fontosságát is: csak így fejlődhet rendben a kisgyermek, nem pedig egy intézetben, ahol ugyan ellátják, de semmilyen érzelemmel nem töltik fel.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter