Egészségügy

Módszertani levél készült a kórházi fertőzések megelőzésére

A leggyakoribb kórházi fertőzések közé tartozik az alsó légúti fertőzés, a tüdőgyulladás, a seb-, a húgyúti és a véráramfertőzés, valamint a bélfertőzések.

_{2016.04.19 15:26MTI}

Kinyomtatom

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

Három módszertani levelet készített a kórházi fertőzések megelőzése, csökkentése érdekében az Országos Epidemiológiai Központ (OEK).

A multirezisztens kórokozók által előidézett kórházi fertőzések és a fogászati ellátással összefüggő fertőzések megelőzését célzó, valamint Az infekciókontroll a dialízisközpontokban címet viselő módszertani anyag a kórházban dolgozóknak, továbbá a betegeknek és hozzátartozóiknak is szól - mondta el Hajdu Ágnes, az OEK szakorvosa kedden egy a témában rendezett budapesti háttérbeszélgetésen.

A szakember jelezte, a multirezisztens kórokozók okozta fertőzések mindenhol a világon népegészségügyi kihívást jelentenek az ellátórendszernek, a fő veszélyt leginkább az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok jelentik. Utóbbiak elterjedéséhez alapvetően a túlzott és helytelen antibiotikumhasználat vezetett, a fertőzések megelőzésében nagy szerepe van a helyes kézfertőtlenítési, kézmosási gyakorlatnak is.

A kórházi fertőzések megelőzéséről szóló anyagok "a jó gyakorlat" kialakításához nyújtanak segítséget, kitérve az egyéni felelősségre is.

A fogászati ellátásra és a dialízisközpontok számára kiadott - megújított - szakmai anyag alapvetően a vízkezelési rendszerekre helyezi a hangsúlyt, hiszen e két ellátási formánál elengedhetetlen, hogy megfelelő minőségű víz álljon rendelkezésre a betegek ellátása során. Továbbá - folytatta a szakember - új európai uniós szabvány is megjelent e rendszerekről, így ezeket is beépítették a szakmai anyagokba. Mindkét területen, de különösen a fogászati ellátásnál új technológiák, eljárások, eszközök jelentek meg, amelyeknek a fertőtlenítési eljárásaira is elkészítették az ajánlást - tette hozzá.

Szilágyi Emese, az Országos Tisztiorvosi Hivatal járványügyi főosztályának helyettes vezetője azt hangsúlyozta, hogy a fertőzések jelentési rendszere Magyarországon erős. 2004-ben alakították ki a kötelező jelentési rendszert, amely az egészségügyi ellátással összefüggő súlyos véráramfertőzéseket, a kórházakon belül járványokat és a már említett multirezisztens kórokozók megjelenését monitorozza. Ezen kívül 2012-ben bevezették a clostridium difficile (hasmenést okozó bélfertőzés) baktérium okozta fertőzések figyelését is - mondta a szakember.

Az úgynevezett nemzeti nosocomialis surveillance rendszerben (nnsr) gyűjtött adatok - az eltérő módszertan miatt - nem összehasonlíthatók más országok jelentési eredményeivel - tette hozzá Szilágyi Emese, jelezve: a jelenleg is összehasonlítható európai adatokból azonban kitűnik, hogy a kórházi fertőzések arányait nézve az európai átlag hat százalék, a magyar adat pedig 4,5 százalék.

A leggyakoribb kórházi fertőzések közé tartozik az alsó légúti fertőzés, a tüdőgyulladás, a seb-, a húgyúti és a véráramfertőzés, valamint a bélfertőzések.

Szilágyi Emese kérdésre válaszolva elmondta, a kórházi halálesetek 10-15 százaléka következik be fertőzés miatt, azonban a fertőzések 30-50 százaléka a legnagyobb gondosság, a legmagasabb higiénés standard mellett sem előzhető meg.

Szentes Tamás országos tisztifőorvos elmondta, jól működő és magas színvonalú jelentési rendszer alakult ki az évek során. Kérdésre válaszolva kifejtette, a kórházak által jelentett - a fertőzésekről szóló - adatokat az epidemiológiai központ gyűjti, elemzi, feldolgozza és nyilvánosságra hozza. A különböző egészségügyi intézményeknél keletkezett adatokat azonban csak az "adatgazda", tehát a kórház hozhatja nyilvánosságra.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter