Orvostudomány

Pánikbetegség - még a súlyos esetek sem reménytelenek

A szakemberek szerint élete során legalább egyszer minden tizedik ember él át pánikrohamot.

2016.04.16 17:15ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Halálfélelem, határtalan menekülési vágy, felgyorsult szívverés, ájulásérzés, nehézlégzés, a vérnyomás és a pulzus jelentős megemelkedése, remegés, izzadás, mellkasi fájdalom a pánikroham főbb tünetei, melyek a lakosság 2-4 százalékát érintik, a nőket nagyobb arányban, de minden tizedik ember átél ilyet élete folyamán legalább egyszer.

Nem mindig egyértelmű miért alakul ki a pánikroham, a betegség azonban jól gyógyítható - írja a hirado.hu.

A pánikroham egy nagyon heves szorongásos állapot. Körülbelül tíz perc alatt eléri a maximumát, és aztán lecseng, magyarázta Perczel Forintos Dóra, a Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszékének vezetője.

A pánikbetegekre sajátos gondolkodásmód jellemző. Azok a veszélyeztetettebbek, akik hajlamosak saját testi állapotaikat félreértelmezni, túlreagálni, “katasztrofizálni”. A pánikroham tünetei ugyanis a mindennapi stresszhelyzetek természetes velejárói.

A különbség, hogy míg egy egészséges ember a tüneteket az élethelyzetnek – például egy vizsgadrukknak – tudja be, addig a pánikbeteg nem veszi figyelembe a kiváltó okokat. Sőt, a tünetek jelentkezésekor azokra koncentrálva felnagyítja a jelentőségüket, ami még inkább erősíti a szorongást: egyre jobban zihál, amitől továbberősödik a légszomj, a szédülés, és egyre jobban kétségbeesik.

Éppen ezért fontos, hogy a betegek mielőbb, még a betegség súlyosbodása előtt segítséget kérjenek, hiszen a pánikbetegség megfelelő kezeléssel jól gyógyítható – hangsúlyozzák a szakemberek.

Ha a tünetek már hétköznapi teendőkben is akadályozzák a beteget, és jelentős szenvedést okoznak, gyógyszeres kezelés és/vagy pszichoterápiás beavatkozás szükséges.

A kutatások szerint a pánikbetegség kezelésében a kognitív viselkedésterápia az egyik leghatékonyabb módszer, az esetek 90 százalékában teljes gyógyulást lehet elérni. Hatása hosszú távú, azaz a terápia befejezése után is fennmarad.


A mentális betegségeket nehezen fogadja el a társadalom

Hazag Anikó klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta a Kossuth Rádió Közelről című műsorában elmondta: a pánikbetegség hátterében állhatnak genetikai okok, de a gyermekkori traumák is nagy szerepet játszanak abban, hogy később milyen helyzetekre, életeseményekre fog valaki érzékenyen reagálni. Amikor valamilyen kihívást jelentő élethelyzettel találkozunk, a különböző hajlamaink és a múltbeli élményeink, tapasztalataink határozzák meg, hogy valamilyen pszichiátriai betegség kialakul-e.

Ha a családban előfordult bármilyen pszichiátria betegség, az utódoknál is nagyobb valószínűséggel alakulhat ki, de nem biztos, hogy ugyanaz a betegség.

A társadalom nehezen fogadja el a mentális betegségeket, mert amíg például egy törött lábú embernél könnyen látható, kiszámítható, hogy mire képes, a pszichiátriai betegségek nem láthatók. S mivel az illető maga sem igen tudja kezelni a helyzetét, a környezetében is félelmet vált ki.

Hazag Anikó a mentálhigiéné fontosságát emelte ki, azaz, hogy ne csak a testünket, a lelkünket is tartsuk karban, tudatosan tegyünk a jó közérzetünkért, és törekedjünk szeretetteli emberi kapcsolatok kialakítására, mert azok gyógyítanak leginkább.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.