Az összefüggés egyértelmű

Magasvérnyomást okozhatnak a non-szteroid fájdalomcsillapítók?

Hogy ok-okozati összefüggés van-e, abban egyelőre nem egységes a kutatók véleménye, de az biztos, hogy aki non-szteroid fájdalomcsillapítót szed, annál nagyobb valószínűséggel alakul ki hipertónia.

_{2014.11.16 20:00ma.hu}

Kinyomtatom

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

A non-szteroid gyulladáscsökkentők és fájdalomcsillapítók a legtöbb háztartásban megtalálhatóak, hiszen az esetek többségében gyorsan és eredményesen mulasztják el a fájdalmat. Kutatások szerint azonban rendszeres szedésük számos mellékhatást, köztük magasvérnyomást is okozhatnak. A problémáról dr. Kapocsi Judit tanárnő, magasvérnyomás-specialistája beszélt.

A magasvérnyomás szerte a világon népbetegségnek számít, és az ebből adódó szövődmények – mint pl. a szívinfarktus és a stroke – mindenhol vezető haláloknak számítanak. Éppen ezért a betegség rizikófaktorait folyamatosan kutatják, hogy közelebb kerüljenek kezeléséhez és megelőzéséhez. Friss tanulmányok szerint nőknél ilyen kockázati tényező a nem-szteroid gyulladáscsökkentők rendszeresen használata. Így amennyiben gyakran kell fájdalomcsillapítás gyanánt alkalmaznia őket, érdemes megmérnie a vérnyomását, ugyanis meglehet, hogy a kelleténél magasabb értékeket fog kapni.

Magasvérnyomás és a fájdalomcsillapítók kapcsolata

A tanulmány vezetője szerint először is le kell szögezni, ezidáig nincs konkrét bizonyíték arra, hogy valóban megemelik a non-szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID) a vérnyomást, viszont a kimutatások szerint bizony gyakrabban fordul elő hipertónia azok körében, akik rendszeresen hasonló készítményeket használnak. A kutatásban fiatalabb és idősebb nőket is vizsgáltak, majd egy kérdőív segítségével több különféle hatóanyagot tartalmazó fájdalomcsillapító fogyasztásukra kérdeztek rá.

Kiderült, hogy az idősebb, non-szteroid készítményeket szedőknél gyakrabban alakult hipertónia, míg – több tanulmánnyal ellentétben – az egyik legismertebb fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő hatóanyag, az aszpirin egyáltalán nem befolyásolta a vérnyomást. Azt viszont nem árt hozzátenni, hogy ebből az esetek zömében csak 75-100 mg-ot szednek a betegek, elsősorban vérrögök megelőzősére – így talán ez is magyarázza azt, hogy kevésbé befolyásolják a vérnyomást.

_{Fotó: freedigitalphotos.net/markuso}

De hogy hogy pontosan miért is növelik meg ezek a szerek az értékeket? Bár nincs rá még konkrét bizonyíték, de a tudósok szerint csökkentik az erek rugalmasságát és a vérnyomás normalizásáért felelős anyagok termelődését, ráadásul a vesére is káros hatással vannak. Továbbá Dr. Kapocsi Judit szerint a prosztaglandin szintézist is befolyásolják, és az érösszehúzó prosztaglandinok felé billentik el az egyensúlyt (az ér-elernyesztőkhöz képest ezek kerülnek túlsúlyba).

Azt azonban sajnos nem tudni, hogy miért nem alakul ki magasvérnyomás minden rendszeres fájdalomcsillapító-szedőnél, de valószínű, hogy egyéb kockázati tényezők is szerepet játszanak a folyamatban, pl. genetika, mozgáshiány, túlzott sófogyasztás, stb. Megjegyzés: érdemes megemlíteni, hogy a kalciumcsatorna-gátló szerek vérnyomáscsökkentő hatását nem, vagy csak nagyon kevéssé befolyásolják a non-szteroidok.

Nagy segítség a 24 órás vérnyomásmérés

Amennyiben kialakult a hipertónia, akkor az szerencsére gyógyszeres kezeléssel és életmódváltással normalizálható, viszont ebben az esetben jól válassza meg, milyen fájdalomcsillapítót használ! Sajnos – mint látható – vannak olyan készítmények, melyek befolyásolhatják a vérnyomáscsökkentő hatékonyságát, így ha valamilyen okból kifolyólag kénytelen rendszeresen non-szteroid gyulladáscsökkentő vagy fájdalomcsillapító gyógyszereket szedni, érdemes gyakrabban ellenőriztetnie vérnyomását, akár 24 órás vérnyomásmérő segítségével, hogy még idejében közbe lehessen lépni!

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter