Biztató patkánykísérletek

Egyre közelebb jutunk a Parkinson-kór gyógyításához

Ígéretes őssejt-terápia vezetheti el az emberiséget a rettenetes kór legyőzéséhez.

2014.11.10 21:00Szilágyi Szabolcs - ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret
Flickr Brain Lobes

A Parkinson-kór vagy reszkető bénulás az Alzheimer-kórhoz hasonlóan lassan előrehaladó, degeneratív idegrendszeri betegség. Az orvostudomány mai állása szerint gyógyíthatatlan. Elsőként James Parkinson (1755-1824) írta le a betegséget, róla nevezték el Parkinson-kórnak. Az agytörzsi ganglionok károsodása miatt alakul ki, legtöbb betegnél 50-60 éves korban kezdenek mutatkozni az első tünetek. Az agyban a finom mozgásokat irányító bazális ganglionok mennek tönkre, és csökken a fő ingerületátvivő anyag, a dopamin termelődése is.

A kór oka többnyire ismeretlen, bár idegrendszeri fertőzéseken és egyéb degeneratív betegségeken kívül gyógyszerek, például antipszichotikumok, sőt kábítószerek is előidézhetik. Három fő tünete a nyugalmi remegés, izommerevség és a meglassultság. Egyéb tünet a kenőcsös arc, csökkent arcmimika. Későbbi stádiumban tartási instabilitás, vérnyomásesés is előfordulhat. A beteg számára a mozgások elkezdése, a felállás, elindulás a legnehezebb. A betegség gyakran jár depresszióval és a gondolkodás lelassulásával. (forrás: Wikipedia)

Áttörés?
Az orvostudomány fejlődésével azonban előbb-utóbb meg fog nyílni a kór kezelésének lehetősége. Ígéretes új eredmények máris azzal kecsegtetnek, hogy ehhez a pillanathoz még közelebb értünk: hatékony őssejt-terápiával értek el sikereket Parkinson-kór kezelésében. Miután a betegséget modellező patkányokba őssejtekből képzett emberi agysejteket fecskendeztek, a rágcsálók képesek voltak visszanyerni mozgáskoordinációjuk felett az ellenőrzést. Agyuk vizsgálata során pedig megállapították, hogy a sejtek helyreállították a kór miatt korábban megváltozott dopaminszintjüket.

Az öthónapos kísérlet során kiderült, hogy a patkányokba juttatott sejtek hosszútávú kapcsolatokat képeztek agyuk más területeivel, és képessé váltak a megfelelő célterülettel való párbeszédre. Ennek köszönhetően állt helyre motoros funkciójuk, azaz nyerték vissza mozgásuk fellett az ellenőrzést.

"Hatalmas áttörést értünk el, és egy lépéssel ismét közelebb kerültünk a klinikai tesztekhez" - nyilatkozta a kutatást vezető Malin Parmar. Noha még mindig a kutatás korai stádiumában járunk, a Lun University szakembere szerint akár már 2017-ben sor kerülhet az első ilyen, embereken való kísérletekre.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.