Több ponton segítik az adósokat

Megegyezett a kormány és a bankszövetség

Orbán Viktor miniszterelnök a Parlamentben bejelentette: száznyolcvan forinton rögzítik a svájci frank árfolyamát a lakáshitelek esetében.

_{2011.05.30 15:25MTI}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

Ötpontos akciótervben állapodott meg a kormány és a bankszövetség

Ötpontos otthonvédelmi akciótervben állapodott meg a kormány és a Magyar Bankszövetség a lakáshitelesek megsegítésére: árfolyamgátat vezetnek be, megszűnik az árverezési moratórium - de azt csak lépcsőzetesen hajtják végre -, létrejön a nemzeti eszközkezelő, bizonyos feltételekkel, de visszaállítják a devizaalapú lakáshitelezést, és bevezetik az otthonvédelmi kamattámogatást - közölte Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterrel és Patai Mihállyal, a bankszövetség elnökével közösen tartott sajtótájékoztatóján, Budapesten.

Az árfolyamgátról szólva a kormányfő kifejtette: 180 forinton rögzítik a svájci frank árfolyamát a lakáshitelek esetében. Ez azonban önkéntes lesz - ahogyan ahhoz a bankszövetség ragaszkodott -, azaz a hitelfelvevő dönti el, akar-e élni azzal a lehetőséggel, hogy rögzített árfolyamon kezdi el törleszteni a hitelét. Aki igénybe veszi az árfolyamgátat, az a program megkezdését követően 2014. december 31-ig kiszámíthatóan, 180 forintos svájcifrank-árfolyamon tudja fizetni a részleteit - mondta. Árfolyamgátat állapítanak meg az euró- és a jenhitelek esetében is, ám ezek súlya az össz-hitelmennyiségen belül jóval kisebb.

A második pont, hogy megszűnik a lakás-árverezési moratórium, azt azonban nem akarják megengedni, hogy "a lakáspiac hiénái" minden korlátozás nélkül elvehessék a bajbajutottak ingatlanjait, ezért a kormány és a bankszövetség olyan megállapodást kötött, amely egyszerre teszi lehetővé, hogy a jelzálogpiac ismét beinduljon, élénküljön, ugyanakkor védelmet is kapjanak az érintett családok - közölte a miniszterelnök.

Így először csak nagy értékű, nagy alapterületű lakások árverezésére lesz mód, a bankok pedig írásos ígéretet tettek arra, hogy egy bizonyos kvótarendszer szabályai szerint árverezik majd a lakásokat: százalékban fogják meghatározni a pénzintézetek, hogy mennyi lesz az így elárverezendő lakások száma, és lesz egy földrajzi kvóta is megyénként, és talán külön Budapest esetében is - ismertette, hozzátéve, hogy ez egy átmeneti időszakot jelent, és elég időt ad arra, hogy a családok számára tartós megoldás születhessen akkor is, ha komolyabb jövedelemkieséstől szenvednek.

Létrejön a nemzeti eszközkezelő is - jelentette be Orbán Viktor. Közölte: az eszközkezelő két módon tud majd segíteni azoknak, akik elveszítették a lakásukat. Megindít egyrészt egy új házépítési programot zöldmezős állami beruházásként, és ott elhelyezést tud biztosítani az erre szoruló családoknak. Másrészt úgy, hogy a bajba jutott adós lakását megvásárolja, és aki a lakásban addig tulajdonosként lakott, bérlőként ugyanabban az ingatlanban folytathatja az életét.

A kormányfő jelezte: e javaslat részeként szoros együttműködést alakítanak ki az önkormányzatokkal, hogy a náluk rendelkezésre álló üres lakásokat ugyancsak be tudják vonni a nehéz helyzetbe került családok védelmében. Ez egy úgynevezett családi fedél program - tette hozzá.

_{Orbán Viktor kormányfő (b) Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter (b2) és áll Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke (b4) a bankszövetség tagjainak társaságában (fotó: MTI)}

A negyedik pont, hogy visszaállítják az euróalapú lakáshitelezést. A kormányfő rámutatott: az EU szabályai szerint a lehetőséget nem zárhatják el az emberek elől, ugyanis nem állapítható meg generális tilalom a devizában, különösen euróban felvehető lakáshitelekre.

"Húztuk, ameddig bírtuk, eddig ez jó volt, most azonban új megoldás után kell nézni" - fogalmazott.

Orbán Viktor szerint "a mostani helyzethez úgy jutottunk el, hogy a kormányzat, a pénzügyi szféra, a nemzeti bank semmilyen intézkedést nem tett annak érdekében, hogy az egyre nagyobb kockázattal felvehető hiteleknek valami ésszerű gátat szabjon". Mindennek értelmében újra vehetnek fel euróban jelzáloghitelt az emberek, de csak azok, akik euróban kapják a fizetésüket, és jövedelmük eléri a minimálbér 15-szörösét.

"Még pontosabban: devizában lehet lakáshitelt felvenni, ha a jövedelem abban a devizanemben van, amiben egyébként a lakáshitelt fel kívánják venni, és ez azok számára érhető el, akik a minimálbérnek legalább 15-szörösét keresik, vagyis elegendő havi bevétellel rendelkeznek az ellen, hogy ilyen kiszolgáltatott helyzetbe kerüljenek, mint most több tízezer honfitársunk került" - mondta a miniszterelnök.

A megállapodás utolsó pontja szerint bevezetik az otthonvédelmi kamattámogatást, vagyis támogatni fogják azok hitelkamatát, akik kisebb lakásra váltanak, hogy elkerüljék a fizetési nehézségeket. Ha valaki nagyobb lakásból kisebbe költözik, hogy törleszteni tudja adósságát, akkor a kisebb lakás megvásárlásához kamattámogatást kap legfeljebb öt éven keresztül. Ez a legkedvezőbb esetben elérheti az évi 3,5 százalékot is - tette hozzá Orbán Viktor.

Az akcióterv az Országgyűlés elé kerül majd, törvény fog születni róla. A parlamenti előtti vitát pedig akkor fogják lezárni, ha a szociális konzultáció devizahitelesek megsegítésére vonatkozó kérdéseire megérkeztek a válaszok, és azokat fel tudták dolgozni - közölte a miniszterelnök.

Nagyon kemény megbeszélések után sikerült találni néhány olyan, húsbavágóan fontos pontot, amelyben egyetértés jöhetett létre a magyar bankvilág és a kormány képviselői között - mondta Orbán Viktor, hangsúlyozva: a hitellel otthont vásároló magyarok az előző nyolc év legnagyobb veszteseivé váltak; a devizahitel kockázataira, az árfolyamváltozás veszélyeire és a néhány évvel ezelőtt már látható gazdasági összeomlásra az elmúlt nyolc évben senki nem figyelmeztette őket. Kiemelte: "a mi álláspontunk az, hogy (...) aki becsülettel dolgozik, az nem maradhat otthon nélkül".

Öt pontban sikerült megállapodni, háromban nem

Öt pontban állapodott meg a kormány a bankokkal, három további pontról is tárgyaltak, de abban nem jött létre megegyezés. A megállapodás Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter és Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke szerint is több százezer lakáshiteles helyzetét javíthatja. A konzultációk tovább folytatódnak - jelentették be a Parlamentben tartott hétfői sajtótájékoztatón.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerint a megállapodással jelentős előrelépés történt az örökölt bombák hatástalanításában. Úgy vélekedett, a legfontosabb kérdésekben - árverezési moratórium, árfolyam védősáv - sikerült megegyezni, ennek köszönhetően egy átlagos svájci frank hiteladósnak havonta 15 ezer forinttal kevesebbet kell majd fizetnie. Tárgyaltak a bankadó 2013-2014 utáni mértékéről, az "elsétálási jogról" és a hitelezés ösztönzéséről is a bankokkal, de ezekben nem jött létre megegyezés. A miniszter szerint érdemes a konzultációkat folytatni; a kormány és a bankok együttműködésében most új szakasz nyílt - mondta. Korrekt megállapodást kötött a kormány és a bankszövetség, amely sok százezer ember helyzetét javíthatja - mondta Patai Mihály.

A bankszövetség első embere a legfontosabbnak az árverezési moratórium feloldását nevezte, aminek szerinte jó hatása lesz az ingatlanpiacra, növeli az ingatlantulajdonosok biztonságát. Emellett az árfolyamgát bevezetését és a Nemzeti Eszközkezelő Társaság (NET) létrehozását emelte ki. Patai üdvözölte, hogy a konzultációk folytatódnak a kormány és a bankok között.

A nemzetgazdasági miniszter a kérdésekre válaszolva elmondta: a kilakoltatási kvótát fokozatosan oldják fel: 2011. július 1-jétől októberig csak a 30 millió forintnál nagyobb értékű és 20 millió forintnál magasabb hátralékú ingatlanokat árverezik el, október 1. és december 31. között negyedévente a lejárt, felmondott hitelek 2-2, 2012-ben 3-3, 2013-ban 4-4, 2014-ben pedig 5-5 százalékát.

Budapesten és a megyei jogú városokban a hitel keletkezéskori ingatlanértékének 55, a városokban 50, a többi településen 30 százalékán veszi át az eszközkezelő a lakásokat.

A svájci frank alapú hitelek esetében a 180 forintos árfolyamgát 17-18 százalékkal kisebb a napi árfolyamnál - ismertette Patai. A törlesztő részletben jelentkező különbséget forint hitellé alakítják a bankok, aminek törlesztését 2015. január 1. után kell megkezdeni, a Buborral megegyező kamattal (mostani mértéke 6,1 százalék). Az állam ehhez 2015. január 1-jéig garanciát nyújt a bankoknak, amelyet még az unióval is egyeztetni kell, díja várhatóan 1,5 százalék lesz.

"A probléma nagy részét, körülbelül 80 százalékát megtartjuk, 20 százalékát pedig későbbi időpontra toljuk el, amikor reményeink szerint mind az ország, mind az állampolgárok jobb helyzetben lesznek" - mondta a bankszövetség elnöke. A miniszter ehhez hozzátette: 2015 után sem szabadulhatnak el a törlesztő részletek, legfeljebb 15 százalékkal emelkedhetnek, amit a futamidő hosszabbításával érnek el. Mindenki vállal valamit: az adós azt, hogy visszafizeti a hitelt, az állam garanciával járul hozzá, a bankok pedig létrehozzák a gyűjtőszámlát. Az a bajba jutott adós, aki kisebb lakásba költözik, annak megvásárlásához jelzáloghitelt vehet fel állami kamattámogatás mellett. A miniszterelnök hangsúlyozta: az sem marad fedél nélkül, aki nem tudja eladni a lakását: bérlővé válik, vagy az eszközkezelő által épített lakásba tud költözni. (Az eszközkezelő zöldmezős beruházással házépítési programot hajt végre.) Az ingatlan mindkét esetben a nemzeti eszközkezelő tulajdonába kerül, a nemzeti ingatlanvagyon részévé válik.

Azzal számolnak, hogy 2012-ben néhány ezer lakás kerülhet az eszközkezelő tulajdonába. A kormány negyedévente felülvizsgálja az ingatlanpiac helyzetét - mondta Matolcsy György.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter