Amikor egy kommunikációs lufi kidurran

A kormány fedősztorija duplán megbukott

Az Alkotmánybíróság május 6-án újra alkotmányellenesnek találta a 98%-os különadó intézményét. A döntéshez két alkotmánybíró párhuzamos indoklást csatolt, Bihari Mihály pedig személyes érintettség miatt nem szavazott.

2011.05.07 08:00Simon Zoltán - ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Mint emlékezetes, a kormány 2010-ben éppen azzal indokolta az Alkotmánybíróság jogkörének csökkentését, hogy a 2005 és 2009 közötti „pofátlan végkielégítések” (copyright by Szíjjártó Péter) visszakövetelhetők legyenek. Ebből tehát az következik, hogy a testület jogkörének szűkítése nem érte el a célját. Ami persze csak akkor igaz, ha valóban ez volt a cél – ez viszont enyhén szólva is megkérdőjelezhető.

Az Országgyűlés kétharmados többsége 2010. november 16-án fogadta el az alkotmány módosítását, amely előírja, hogy az Alkotmánybíróság csak egyes alapjogok sérelme esetén semmisítheti meg a költségvetésről, az adókról, az illetékekről és a járulékokról szóló törvényeket. Az alapjogok közé tartozik az emberi méltósághoz való jog is: a taláros testület ezt a jogot látta sérülni azáltal, hogy a kormány évekkel ezelőtt törvényesen kapott jövedelmeket követelne vissza.

Ebből tehát logikusan az következne: a kormány(párt) jogászai képtelenek arra, hogy az alkotmánybírók – többek között Orbán korábbi kancelláriaminisztere, Stumpf István – fejével gondolkodjanak. Esetleg Orbán és Stumpf elfelejtettek egy, a köztársaság alapintézményét meghatározó döntést előre egyeztetni. Hiába módosította tehát a Fidesz az AB jogkörét, annak így is lehetősége volt elmeszelni a különadóról szóló törvényt. Ellenzéki politikusok és szakértők azonban már novemberben felvetették, hogy az Alkotmánybíróság jogkörének szűkítése egyáltalán nem a különadókról szólt.

Annak ugyanis, hogy a Fidesz éppen ezzel indokolta a lépést, politikai kommunikációs okai vannak. A kormány talált egy olyan ügyet, amellyel elvben a lakosság legalább 99 százaléka egyetért - hiszen ki merné megkérdőjelezni például azt, hogy egy fokozottan veszteséges állami cég vezetője nem érdemel 30 millió forintos végkielégítést, így annak visszatérítése teljes mértékben jogos követelés. Az ellenzék nehezen is talált fogást az intézkedésen: a végkielégítéseket mégsem kezdhetik támogatni, a visszamenőleges hatály tilalmának tömegek számára való elmagyarázása pedig szinte lehetetlen küldetés.

A Fidesz tehát jól választotta meg azt az ügyet, amivel indokolni lehetett a testület jogkörének megnyirbálását – eddig. A kérdés most már csak az, hogy ki fog emlékezni az akkori fideszes kommunikációs panelekre, illetve meg fogja-e valaki kérdezni Orbán Viktortól, hogy „ha az AB így is alkotmányellenesnek találta a törvényt, akkor mi értelme volt az egésznek?” Ebben az esetben ugyanis a Fidesznek egy új magyarázattal kellene előállnia, hacsak nem akarják elismerni saját – nagy felháborodást kiváltó – törvényükről, hogy teljességgel értelmetlen volt.

Ez az új magyarázat akár lehetne az igazság beismerése is. A Fidesznek kormányzása kezdetén az államadósság és saját adópolitikája miatt pénzre volt szüksége, amit a magánnyugdíj-pénztári lakossági megtakarításokban vélt felfedezni. A pénztárvagyon államosítása minden bizonnyal szintén fennakadt volna az Alkotmánybíróság szűrőjén, hiszen józan ésszel megállapítható, hogy sérti a magántulajdonhoz való jogot. A mostani döntéssel csak az bizonyosodott be, amit eddig is tudtunk: a kormány csupán „fedősztorinak” használja a magas végkielégítések ügyét ahhoz, hogy az állam 2800 milliárd forinthoz jusson.

A kormány számára tehát két szempontból is bukás a történet. A végkielégítések ügyében ugyanis egy helyben topog a Fidesz, ami jót tesz ugyan a jogbiztonságnak, de rosszat tesz azok igazságérzetének, akik szerint fontos a túlzottan magas juttatások utólagos visszakövetelése. A második probléma a politikai-kommunikációs bukás lehet: ezt követően ugyanis az ellenzék joggal fogja követelni az Alkotmánybíróság eredeti jogkörének visszaállítását. Még akkor is, ha a 2012. január 1-jén életbe lépő alaptörvény erről másképp rendelkezik.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.