Nincs szükség Magyarország közvetítésére

EU-elnökség: a bio-díszlet csak mosolyogjon?

Az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője finoman leállította Magyarországot arról, hogy az unió nevében közvetítsen Líbiában, noha az észak-afrikai ország külügyminisztériuma is Magyarországot vette elő az Európai Unió Líbiával kapcsolatos állásfoglalásai miatt. Vajon Martonyi is csak brüsszeli utasítást hajtott végre, mikor aktiváltatta az EU polgári védelmi mechanizmusát, vagy a soros elnökség tényleg képes volt a döntés meghozatalára?

2011.02.25 16:10ma.hu/MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

„Az EU soros elnökségét betöltő Magyarország a nehéz körülmények között kitűnő koordinálást végzett a líbiai helyzettel kapcsolatban, de jelenleg nincs szükség arra, hogy az unió nevében közvetítsen az észak-afrikai országban” - mondta Catherine Ashton pénteken Gödöllőn egy szűk körű háttérbeszélgetésen újságíróknak.

Az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője az MTI-nek arra a kérdésére, hogy Magyarország betölthet-e valamilyen közvetítő szerepet Líbiában az EU nevében, úgy felelt: „nem biztos, hogy ennek a feladatnak a teljesítését elvárná az ottani magyar nagykövettől, és ebben a pillanatban nincs szükség közvetítésre.”
   
Most az ENSZ Biztonsági Tanácsának kell magára vállalnia a vezető szerepet - jelentette ki a főképviselő, aki előzőleg részt vett az EU védelmi minisztereinek informális találkozóján.
   
Arra a kérdésre, van-e párbeszéd Moammer Kadhafi líbiai elnök és az EU között, úgy felelt: "nincs közvetlen párbeszéd, minden nyilvánosan zajlik, mi ezt mondjuk, ő azt mondja". Hozzátette, nem próbál úgy tenni, mintha lenne valamilyen különcsatorna a líbiai vezetőhöz, "mert nincsen".

Líbiában márpedig komolyan veszik a magyar elnökséget

A líbiai külügyminisztériumba nemrégiben bekérették Magyarország tripoli nagykövetét, hogy ezzel is jelezzék: az észak-afrikai ország kormányzata elégedetlen az Európai Unió Líbiával kapcsolatos állásfoglalásaival. Tette ezt azért, mert jelenleg Magyarország látja el az EU soros elnöki tisztségét.

A Le Monde című francia újság cikke szerint a líbiai külügyminisztérium főtitkára mindenekelőtt Catherine Ashtonnak, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének kijelentéseit bírálta. Ashton ugyanis az első líbiai tüntetések után már felszólította Tripolit, hogy hagyjon fel az erőszakos akciókkal, s engedélyezze a szólásszabadságot. A lap szerint a brüsszeli nyilatkozat hangneme meglehetősen óvatos - ám a líbiai diplomata mégis jelezte a magyar nagykövetnek akkor, hogy ha Ashton újból így fogalmaz, a tripoli vezetés felfüggeszti együttműködését az EU-val az illegális bevándorlás elleni küzdelemben.

Csupán betartották a protokollt?

A Belügyminisztérium csütörtökön jelentette be, hogy Martonyi János külügyminiszter úgy döntött: aktiválják az EU polgári védelmi mechanizmusát a konzuli segítségnyújtás támogatására, az uniós polgárok hazaszállításának megkönnyítésére, mivel az elmúlt napokban Líbiában kialakult válsághelyzet miatt több mint ötezer uniós polgár rekedt az országban.

Mint írták, a mechanizmus aktiválását a tagállamok igénye indokolta, amely szerint a Tripolitól 1014 kilométerre lévő Bengázi területen tartózkodó uniós polgárok hazaszállításához további kapacitásokra van szükség, mivel hazatérésük csak tengeri úton oldható meg, mert a légi szállításra jelenleg a líbiai repterek nem, vagy csak korlátozottan alkalmasak. Az EU soros elnökeként Magyarország a mechanizmus aktiválásával jelezte a tagállamoknak, hogy az EU Monitoring és Információs Központján (MIC) keresztül bocsássák rendelkezésre az evakuációhoz szükséges tagállami szállítási kapacitásaikat - tájékoztattak.
   
A közlemény szerint a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság azonnal reagált a kialakult helyzetre, a Brüsszelben tartózkodó katasztrófavédelmi tiszttel megerősítette a MIC-et, és az aktiválásról haladéktalanul tájékoztatta a BM-et, a Külügyminisztériumot, az EU-, a NATO- és az ENSZ-képviseletekre kihelyezett szakdiplomatákat, illetve a tripoli magyar nagykövetséget. Emellett megkezdték a hazaszállítás műveleti tervezését, továbbá információt gyűjtöttek és műholdas felvételeket kértek az EU-tól és a NATO-tól - fejtették ki.
Mint közölték, folyamatosan egyeztetnek a helyzetre készített műveleti tervről az uniós intézményekkel, hogy az EU polgárait minél hamarabb, biztonságosan szállítsák haza.

Ez mind szépen hangzik, de vajon tényleg adnak-e teret a magyar elnökségnek a munkavégzésre, vagy csupán a protokoll felületes betartása mellett továbbra is Brüsszel az úr?

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.