Emelkedett az MSZP támogatottsága

Orbánt már kevésbé szeretik - Mélyen van a lakosság általános közérzete

A Forsense és a Századvég közös választáskutatási programjának januári adatfelvétele szerint a lakossági általános Közérzet Indexe (KI) immár a negyedik egymást követő hónapban 25 pontos mélyponton áll.

2008.03.05 11:26Forsense
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A népszavazási kampány kezdete ellenére a politikai aktivitás továbbra is meglehetősen alacsony szinten áll. A megkérdezetteknek mindössze 57%-a biztos benne, hogy most vasárnap elmenne szavazni, ha választásokat rendeznének (-4 százalékpont az elmúlt hónaphoz képest), és alig emelkedett azok aránya (46%, +2 százalékpont), akik a jelenlegi politikai palettán megtalálják, mely pártra adnák voksukat, s ezt a választásukat el is árulják.

Nem változott azok köre, akik kétszeri rákérdezés ellenére is biztosan állítják, hogy nem mennének el szavazni, ugyanakkor a pártpreferenciájukat eltitkolók aránya immár megközelíti a kérdezettek negyedét. Az elmúlt két hónap során összesen 7 százalékponttal nőtt ez a csoport, míg a pártválasztásukban bizonytalanoké 8 százalékponttal csökkent (jelenleg 21% az arányuk). Ez a jelenség hasonló az előző két parlamenti választás előtt tapasztaltakhoz, amikor a kampány előre haladtával párhuzamosan csökkent az állást foglalni képtelenek tábora, és növekedett a titkolózóké.

A múlt havi mélypont után valamelyest emelkedett az MSZP támogatottsága és jelenleg 13%-ot mutat, az elmozdulás azonban statisztikai értelemben nem nevezhető szignifikánsnak. A Fidesz támogatottsága megegyezik a múlt havi 26%-os értékkel. Az MDF továbbra is megelőzi az SZDSZ-t (3 illetve 2%), míg az összes többi párt támogatottsága együttesen 2%.

Noha a teljes választói körben kis mértékben csökkent a két nagy párt közti különbség, a változatlanul igen kis arányú (35%) biztos szavazó és pártot is választók esetében az ellenkezőjét tapasztalni: míg az MSZP támogatottsága (26%) nem változott ezen a választási eredmények előrejelzése szempontjából fontos bázison, addig a Fidesz esetében 3 százalékpontos emelkedés mutatkozik (64%). A jelenlegi állás szerint sem az MDF, sem az SZDSZ nem éri el az 5%-os küszöböt a biztos szavazó pártválasztók körében sem.

A kormány megítélése javult január óta, de továbbra is többségben vannak a negatív véleményt alkotók (60%, -6 százalékpont). Ezzel szemben az ellenzék munkájáról kialakult kép hasonló mértékű romlást mutat: a negatív véleménnyel bírók tábora egy hónap alatt 5 százalékponttal emelkedett, jelenleg 57%.

A két politikai oldal támogatottsága közti különbség csökkenéséről tanúskodik az a kérdés is, ahol öt opció közül választhatják ki a megkérdezettek, hogy az ország jelenlegi gondjaira szerintük mi volna a legjobb megoldás (MSZP vagy Fidesz kormány, a jelenlegi vezetővel Gyurcsány Ferenccel ill. Orbán Viktorral vagy nélkülük, s ötödik opcióként pedig egy, a jelenlegi pártoktól független új politikai erő hatalomra kerülése).

Míg januárban még 6 százalékponttal többen támogatták a Fidesz számára kedvezőbb két válasz valamelyikét az MSZP-opciókkal szemben, addig mára eltűnt a különbség, mindkét oldal támogatottsága 22-22%.

Továbbra is többségben az igenek

A teljes népesség körében jelenleg is 50 százalék feletti a Fidesz által feltett mindhárom kérdés támogatottsága. A kórházi napidíj esetében a határozottan, illetve inkább egyetértők együttes aránya megközelíti a háromnegyedes szintet (73%), a másik két esetben eléri a kétharmadot (67-68%).

A vizitdíj és a tandíj megítélése közötti különbség inkább csak árnyalatnyi, a tandíjat elutasítók közt valamivel többen (16%) vannak a Fidesz kérdésével nem határozottan, hanem csak inkább egyetértők, mint a vizitdíjat ellenzők esetében (10%).

Január óta nem történt szignifikáns változás a kérdések megítélésében, az egyetlen nagyobb eltérés az ingadozó igenek számarányának 4 százalékpontos növekedése a tandíjat ellenzők közt a biztos igenek rovására. A vélemények teljes lakosságon belüli megoszlásához hasonlóan fontos kérdés a várható részvétel is.

A hagyományos önbevalláson túl a februári adatfelvétel során egy szakértői becslésre vállalkozott az Intézet, ugyanis a korábbi tapasztalatok azt mutatják, hogy az esetek egy jelentős hányadában a kutatási adatok alapján várható biztos részvétel nem válik valódi vokssá. A most elvégzett vizsgálatban a magukat biztos résztvevőnek vallók mintán belüli aránya 57 százalék, ez valamelyest elmarad a januári 64 százaléktól. Ugyanakkor gyakorlatilag biztos, hogy ennél jelentősen kisebb lesz a tényleges szavazási részvétel.

Az eddigi népszavazásokra vonatkozó adatok alapján lehetőség nyílt egy valószínűségi becslést adni a várható részvételt, s az eredmény valamelyest elmarad 50 százaléktól, értéke 47 százalékra jött ki a februári adatok alapján. A népszavazás szabályai szerint a szavazásra jogosultak 25 százalékának + 1 főnek kell azonos választ adnia. Jelenleg mindhárom kérdés esetében úgy tűnik, az „igenek” sikeréhez szükséges részvételi és szavazati arány is meglesz, mely kérdésenként 63-70 százalékos támogatottságot jelent a biztos szavazók körében. Ez a teljes lakosságra vetítve 29-33 százalékos értéknek felel meg.

Az Intézet prognózisa szerint, ha a februári vizsgálat idején rendezték volna a népszavazást, akkor az mindegyik feltett kérdés esetében érvényes és eredményes lett volna.

Februári politikusi rokonszenvindex

A legutóbb 2007 októberében végzett hasonló felmérésben tapasztalt legfontosabb eredmények megmutatkoznak februárban is. A politikusok többségének népszerűségi indexe a 100 pontos skálán nem éri el a közepes szintet jelentő 50 pontot, s a négy hónappal ezelőttihez képest stagnál, illetve valamelyest még csökkent is a vizsgált politikusok átlagos rokonszenvértéke. A politikai elit megítélése összességében tehát továbbra is inkább negatív.

A népszerűséglista utolsó tíz helyéből nyolcat jelenleg is kormánypárti politikusok foglalnak el, az utolsó négy helyből hármon pedig az SZDSZ vezető politikusai, Demszky Gábor, Kóka János és az egészségügyi reformért felelős Horváth Ágnes található. Hat politikus rokonszenvindexe haladta meg az 50 pontot, közülük az államfőn kívül hárman ellenzékiek (Kósa Lajos, Dávid Ibolya, Varga Mihály), ketten kormánypártiak (Szili Katalin, Fodor Gábor).

A felmérés szerint egyértelműen Kósa Lajos a legnépszerűbb az ismert politikusok közül, 7 ponttal előzi meg a második-harmadik helyen álló Szili Katalint és Sólyom Lászlót. A jelenlegi politikusi mezőnyből kiemelkedő népszerűsége mindenekelőtt annak köszönhető, hogy nem csupán saját pártja szavazótáborában az övé 82 ponttal a legelőkelőbb pozíció (bár a 80 pontos Orbán Viktorhoz képest nem szignifikáns az eltérés), hanem egyedüli ellenzéki politikusként az MSZP szavazói is közepesnél magasabbra értékelik (53 pont).

A pártválasztásukban bizonytalanok preferenciái jelentős mértékben eltérnek a teljes népességétől, amiből következtetni lehet e csoport politikai preferenciáira is. A teljes politikusi körre vonatkozó értékeléseik némiképp elmaradnak az összes megkérdezettétől, de nem ez jelenti az igazi különbséget. A bizonytalanok a Fidesz politikusait kivétel nélkül az átlagosnál alacsonyabbra értékelik, míg a kormánypártiakat Fodor Gábor és Kiss Péter kivételével annál magasabbra.

A legnagyobb eltérést negatív irányban Orbán Viktor (-10 pont) és Pokorni Zoltán (-9 pont) esetében találni, pozitív irányban pedig Lendvai Ildikó és Demszky Gábor esetében (+7-7 pont). Míg a teljes mintára nézve a tíz legalacsonyabb népszerűségű politikus közül csak kettő volt ellenzéki, addig a bizonytalan pártpreferenciájúak körében mindössze tízből három a nem ellenzéki.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.