Schmittre tippelnek Baloghal szemben

Köztársasági elnököt választ az Országgyűlés

Az Országgyűlés ma várhatóan megválasztja Magyarország új, augusztus 6-án hivatalába lépő köztársasági elnökét.

2010.06.29 07:06MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A Fidesz-KDNP Schmitt Pált, az Országgyűlés elnökét, az MSZP Balogh Andrást, Magyarország thaiföldi nagykövetét jelölte a legfőbb közjogi méltóságnak. Ahhoz, hogy valaki hivatalosan is jelöltté válhasson, az alkotmány alapján az Országgyűlés legalább ötven tagjának írásbeli ajánlása szükséges. Ennek alapján önálló jelöltet több frakció nem tud állítani. Ha ma sikertelen lesz a köztársaságielnök-választás első és a második fordulója, akkor szerdán is ülésezik a parlament. A választás első fordulója 13 órakor kezdődik.

Először 10-10 percben bemutatkoznak a jelöltek, majd megtörténik a titkos szavazás. Ha ez eredményes, vagyis az összes képviselő kétharmada igennel szavaz valamelyik jelöltre, akkor az eredmény kihirdetése után a köztársasági elnök még aznap leteszi az ünnepélyes esküt. Mandátuma öt évre szól. Eredménytelen szavazás esetén új ajánlást kell benyújtani, és újabb, második szavazási fordulót kell tartani még ma délután, ahol ugyancsak az összes képviselő kétharmadának igen szavazatára van szükség az elnökválasztás eredményességéhez. Ismételt eredménytelenség esetén a harmadik, szerdai fordulót újabb jelölés nem előzi meg, de csak arra a két jelöltre lehet szavazni, akik a második fordulóban a legtöbb szavazatot kapták. Ebben a fordulóban a szavazatok többségének elnyerése szükséges, tekintet nélkül a szavazásban résztvevők számára.

A jelenlegi parlamenti arányokat figyelembe véve valószínűsíthető, hogy már az első fordulóban sikerül megválasztani az új elnököt, így nem lesz szükség a másik két fordulóra.

Az államfőválasztás előtt a képviselők megkezdik a polgári törvénykönyvről (Ptk.) szóló törvény hatályba nem lépéséről, valamint az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló javaslat általános vitáját. Ennek indoklása szerint az Alkotmánybíróság ugyan megsemmisítette az új Ptk. hatálybalépéséről szóló rendelkezéseket, a jogbiztonság, illetve a jogpolitikai célok világossá tétele érdekében azonban indokolt, hogy törvény mondja ki az új Ptk. hatályba nem lépését.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.