Nem jönnek vissza a diákok!?

Schmitt Pál: veszteség az országnak, ha a fiatalok külföldön maradnak

Schmitt Pál szerint manapság a külföldön tanuló magyar diákok közül sokan nem jönnek vissza Magyarországra, ami nagy veszteség a család mellett az országnak is. A Fidesz európai parlamenti (EP-) listavezetője erről fiataloknak beszélt pénteken, Budapesten.

2009.05.22 19:00MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Az Európai Unió (EU) fiataloknak szóló diákcsereprogramjai gyakorta egyirányú utcát jelentenek Magyarországnak, hiszen egyrészt kevesen jönnek hozzánk az EU-ból tanulni, másrészt viszont tőlünk sokan mennek külföldi egyetemekre, ám sokan tanulmányaik után kint is maradnak - mondta Schmitt Pál a Fidesz ifjúsági tagozata és a Konrad Adenauer Alapítvány közös rendezvényén. A politikus szerint ez nagy veszteség nemcsak a családnak, de az országnak is, hiszen ezek a fiatalok a megszerzett tudást, tapasztalatot külföldön hasznosítják. Hozzátette: óvodától a diplomáig csaknem 200 ezer euróba kerül egy gyermek taníttatása. 

Mint mondta, egy olyan országban, amely nem bővelkedik természeti kincsekben, s amely maximum a mezőgazdaságában, a vízkészletében, a turizmusábn bízhat, a fiatalok távozása pótolhatatlan hiány okoz. Ennek kapcsán a Fidesz EP-listavezetője emlékeztetett Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök szavaira, aki Schmitt Pál szavai szerint egy alkalommal - látván, hogy húszszázalékos munkanélküliség van a fiatalok körében - azt jelentette ki, hogy ha nem tudnak elhelyezkedni, akkor elmehetnek külföldre. 

Az Európai Unióban már túlléptünk azon, hogy csak gazdasági érdekekről beszéljünk - mondta -, hiszen ma már az értékek Európájáról kell beszélnünk. Így a tudás, a tanulás, a kultúra, a kulturális örökség, a diákok mobilitása, az egyetemek és iskolák minősége a meghatározó. A tudás, a tanulás kapcsán a politikus úgy vélekedett, nem lehetünk nagyon büszkék a magyar fiatalok tudására, hiszen matematikában, olvasásban, szövegértésben, kommunikációban, helyzetfelismerésben nagyon gyengék, az európai átlag alattiak vagyunk. 

Elgondolkoztató problémának nevezte, hogy a magyar oktatási intézmények - a nemzetközi rangsorok alapján - nagyon elmaradnak külföldi versenytársaiktól. Az oktatás gondjai között említette azt is, hogy nálunk az iskolák egy részét bezárják, a pedagógusok szerepét pedig "eljelentéktelenítik". Schmitt Pál emlékeztetett arra, hogy öt évvel ezelőtt örömmel fogadták be Magyarországot Európába, ám az elmúlt öt év - mint mondta - nem úgy alakult, "ahogyan terveztük". Öt évvel ezelőtt azt mondtuk hogy fel fogunk zárkózni Európához az élet minden területén, ám az akkori szászlóshajóból sereghajtókká váltunk szinte minden területen - vélekedett. Schmitt Pál szavai szerint az EU-ban nem is értik, hogy mi történt velünk.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.