Felsőoktatás

Létrejött Magyarország harmadik UNESCO-tanszéke

A szervezet célkitűzése megalakulásától kezdve az volt, hogy a második világháború borzalmaiból az oktatás és a kultúra által vezesse ki az embereket.

2024.05.06 11:57MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Létrejött Magyarország harmadik UNESCO-tanszéke; a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) induló tanszék a vízkonfliktusok kezelésével foglalkozik - mondta Réthelyi Miklós, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke az új szervezeti egység létrehozásának sajtónyilvános nyitórendezvényén csütörtökön.

Réthelyi Miklós ismertette, az UNESCO az ENSZ egyik szakosított szervezete, amely 1945-ben alakult, és amely az oktatás, a tudomány, a kultúra és információs technológia területén tevékenykedik.

A szervezet célkitűzése megalakulásától kezdve az volt, hogy a második világháború borzalmaiból az oktatás és a kultúra által vezesse ki az embereket.

A vezetőség a béke, a tolerancia, az emberi jogok és a békés együttélés szolgálatába kívánta állítani a szervezetet - fogalmazott, hozzátéve: a szervezet azóta is elsődlegesen a békére, a biztonságra, az emberi jólétre koncentrál.

Réthelyi Miklós elmondta, hogy az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága 1948-ban alakult. Feladatai közé tartozik többek közt a párizsi kirendeltséggel, a magyar kormánnyal, valamint a társadalmi szervezetekkel való kapcsolattartás.

Közölte azt is, hogy az NKE-n újonnan létrehozott tanszéket Szöllőssi-Nagy András fogja vezetni, aki "egyedülálló szakértője a víz konfliktusteremtő képességének és azok megoldásának." A professzor 25 évet töltött az UNESCO vezetői alkalmazottjaként, így belülről ismeri a szervezetet - jegyezte meg.

Réthy Pál, a Belügyminisztérium (BM) közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkára azt hangsúlyozta: a víz az emberi létünk alapja. A vízkészletek birtoklása, megtartása, elosztása az emberi civilizációk fejlődése során mindig kiemelt jelentőséggel bírt - tette hozzá.

Felhívta a figyelmet: a víz békét teremthet, de fegyveres konfliktus forrása is lehet, az édesvíz források birtoklásáért folyó harc feszültséget kelthet az egyes nemzetek között, s ez akár háborúskodásba is torkollhat.

A vízhiány gazdasági fejlődésünk gátja vagy motorja is lehet - állapította meg.

Réthy Pál kiemelte, hogy a népesség növekedésével párhuzamosan egyre fontosabb az országok közötti összefogás a legértékesebb erőforrásunk megőrzése érdekében.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.