"Az igazság hiányzott a rendszerváltásból"

Orbán: Az a jövő, ami majd lesz, nem az, ami lehetett volna

A rendszerváltoztatás a XX. századi magyar történelem kevés számú nagyszerű történéseinek egyikeként marad fenn, de az igazságtétel hiányzott belőle, ezért az emberekben felemás érzés él róla - jelentette ki Orbán Viktor az MTI-nek adott interjújában.

_{2009.01.04 13:07MTI}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

A Fidesz elnökét a rendszerváltoztatás 20. évfordulójáról kérdezte az MTI.

A 2008. december 31-én, néhány órával az újév beköszönte előtt adott interjúban Orbán Viktor arra hívta fel a figyelmet: ma már nincsenek orosz katonák, nincs megszálló idegen hatalom, se muszkavezetők Magyarország területén, "mégiscsak a magyar választópolgárok döntik el, hogy elküldik-e az éppen hatalmat gyakorlókat vagy nem", az ország saját szuverén döntése alapján lépett be az Európai Unióba és a NATO-ba, a kormány pedig szabadon dönthet arról, hogy felvesz, vagy sem hitelt a nemzetközi pénzpiacról.

"Tehát a nemzet a maga ura - is lehetne, ha egyébként az ország vezetői élnének a rendszerváltoztatás adta lehetőségekkel, ha nem vergődnénk, és lenne egy világos társadalmi felhatalmazáson alapuló kormányzati program, aminek a mentén haladunk" - mondta.

Orbán Viktor ugyanakkor azt is nagyon fontosnak tartja, hogy az emberek igazságérzetét bántja mindaz, ami az elmúlt húsz évben történt Magyarországon. "Az igazság, az hiányzott ebből a rendszerváltoztatásból" - fogalmazott.

Szerinte az emberek joggal érzik úgy, hogy a politikai és gazdasági átalakulás mellett a kizökkent, fejre állt értékvilág nem került a helyére, vagyis továbbra sem állt elő az a helyzet, amelyben egyértelmű, hogy a jót jutalmazzák, a rosszat pedig büntetik. Ez a jogos hiányérzet pedig a politikai osztály iránt táplált negatív érzelmekben ölt testet - vélte.

1990-ben elmaradt a felelősségre vonás, de hogy ez miért történt, hogy kötött-e valaki erről paktumot, hogy ez része volt-e a békés átmenetnek, az a rendszerváltoztatás nagy, eddig megválaszolatlan kérdései közé tartozik - mondta Orbán Viktor, aki ellenzéki vezetőként maga is részt vett a kommunisták és az ellenzék közötti tárgyalásokon.

"Miután mi akkor olyan párt voltunk, amelynek a színfalak mögötti tárgyalásokban nem osztottak lapot, ezért csak a partvonal mellől találgathattuk, vajon mi is történhet a színfalak mögött" - tette hozzá.

Biztos pontnak nevezte viszont azt, hogy a magyar emberek ma is elvárják: a politikusok is osztozzanak a felelősségben. Ha valamit elhibáznak, annak legyen következménye, és ne egyszerűen annyi történjen, hogy továbbállnak és "milliárdosként folytatják az életüket".

Különösen akkor, ha az emberek a mindennapi életükben azt tapasztalják, hogy velük szemben érvényesítik a felelősség elvét, őket rendszeresen ellenőrzik, és ha elhibáznak valamit, akkor szigorúan megbüntetik őket.

"Az emberek joggal várják el a politikai felelősség világának helyreállítását és annak kimondását, hogy egy országot nem lehet büntetlenül tönkretenni. Nekünk, rendszerváltó vezetőknek az a dolgunk, hogy ezt kimondjuk és segítsük, hogy megtörténjen" - jelentette ki Orbán Viktor.

Orbán Viktor felidézte, hogy 1990 és 1992 között a piacgazdaságra való átállás során a magyar gazdaságból mintegy másfél millió munkahely tűnt el. A rendszerváltoztatás óta hivatalban volt kormányok ebből félmilliót tudtak pótolni, holott ha most még egymillióval többen dolgoznának - ez felelne meg az európai átlagnak -, akkor megszűnne a magyar gazdaság számos súlyos problémája.

Emellett szerinte az 1990 és 1998 közötti kormányok rosszul jelölték ki a nemzeti önérdek határait. "Az első két kormány nem jelölte ki a gazdaság azon területeit, amelyeken a magyar emberek tulajdonában álló vállalkozások előnyt élveztek volna. Ezért nincsen ma magyar gazdaság, hanem csak magyarországi gazdaság van."

Hangsúlyozta: reménytelen helyzet nincsen, de kétségtelen, hogy "az a jövő, ami majd lesz, nem az a jövő, ami lehetett volna". "Kétségkívül jó esély mutatkozik arra, hogy polgári kormány alakuljon, amely jobb jövőt hozhat az országnak, mint a mostani, de ez a jövő, mégsem az a jövő, mint ami akkor lehetett volna, ha 2002-ben nem térünk le az 1998-ban megkezdett patrióta gazdaságpolitikai útról. Elég arra gondolni, hogy már 2007-ben bevezethettük volna az eurót, vagy, hogy 2002-ben az államadósság a GDP 53 százaléka volt, ma pedig 70 százaléknál tart." - mondta.

Orbán Viktor egyetértett Sarkozy francia elnökkel, aki szerint a pénzügyi válság után a feladat nem az, hogy kicsit javítsanak a bankokat ellenőrző felügyeleti rendszeren, hanem teljesen újjá kell építeni a kapitalizmust.

"A magyar kapitalizmust is újjá kell építeni" - jelentette ki. A Fidesz elnöke szerint ezt a magyar állam önmagában nem tudja megtenni, hiszen jól működő piacgazdaságot csak cselekvőképes, vállalkozó szellemű magyar emberek tudnak létrehozni.

Szavai szerint a rendszerváltoztatáskor a magyaroknak politikai szabadságharcot kellett vívniuk, most pedig egy gazdasági szabadságharcot kell megvívniuk.

"A rendszerváltoztatáskor sikeresen megvívtuk a politikai szabadságharcot, azonban a mai magyarországi gazdaság nem a vállalkozó szellemű, cselekvőképes embereket bátorító közeg, hanem sokkal inkább olyan, ami lefojtja az energiákat és gúzsba köt. Ezért szerintem az előttünk álló időszak feladata a gazdasági szabadságharc megvívása a bürokrácia, a korrupció és a vállalkozó szellemet elfojtó kormányzati gondolkodásmód ellen" - fogalmazott.

Orbán Viktor szerint a rendszerváltozatás is azt üzeni, hogy minden nemzedéknek az a küldetése, hogy kijelölje a saját határait, ahogyan az ő nemzedéke tette ezt.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter