Letette esküjét az új ombudsman

Ombudsmanná választották Jóri Andrást

Az Országgyűlés 306 igen és 40 nem szavazattal, titkos szavazással adatvédelmi biztossá választotta Jóri Andrást hétfőn.

_{2008.09.29 19:06MTI, Fotó: MTI}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

_{Jóri András mosolyog a Parlamentben, Fotó: MTI}

Jóri András 1972-ben született Szegeden. 1997-ben végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Karán, jogi szakvizsgáját 2000-ben tette le. Folyamatban van doktori eljárása a Pécsi Tudományegyetem Állam és Jogtudomány Karán, 2004-ben szerezte meg a PhD abszolutóriumot a jogi informatikai doktori programban.
 
Az ELTÉ-n 1999-ben rendszerinformatikus felsőfokú szakképesítést szerzett. A jelölt 2001 óta ügyvédként praktizál, szakterülete az adatvédelmi jog, informatikai jog, gazdasági és társasági jog. Korábban, 1997-2000 között az adatvédelmi biztos mellett dolgozott, adatvédelmi szakértőként. 2000 óta tagja az Internetszolgáltatók Tanácsa jogi tanácsadó testületének, ahol főként a domain nevek választhatóságával kapcsolatos kérdésekben döntött. 

2006 óta az Infomediátor iroda regisztrációs döntnöke. Jóri András 2004 óta szerkeszti az Infokommunikáció és Jog című kiadványt, a www.jogiforum.hu/adatvedelem portált és 2007 óta a www.dataprotection.eu jogösszehasonlító portált is. 2006 óta előadója a PTE ÁJK infokommunikációs szakjogász képzésének, több, adatvédelemmel és adatbiztonsággal foglalkozó konferencia programbizottságának is elnöke volt. 

2005-ben jelent meg adatvédelmi kézikönyve, emellett több adatvédelemmel, tartalomszabályozással és elektronikus információszabadsággal összefüggő könyvfejezetet, cikket is jegyez. Jóri András 2000-ben Phare-ösztöndíjjal volt Nagy-Britanniában, és tanulmányt írt az Igazságügyi Minisztériumnak a brit adatvédelmi jogról és a hitelinformációs rendszerek nagy-britanniai szabályozásáról. 

2004-ben Eötvös-ösztöndíjas volt az Universität Wien-en, ahol a német nyelvű jogirodalmat kutatta a 2005-ben kiadott adatvédelmi kézikönyv elméleti-történeti fejezetének elkészítéséhez. Angol és német nyelvből egyaránt középfokú nyelvvizsgával rendelkezik, hobbija az utazás, a szépirodalom, az építészet és az épületfotózás. Sólyom László köztársasági elnök június 25-én jelölte Jóri András ügyvédet adatvédelmi biztosnak.

Sólyom: Jóri nem a pártok alkuja folytán nyerte el a tisztséget

_{Sólyom László sajtótájékoztatót tart, Fotó: MTI}

Jóri András a negyedik olyan ombudsman, aki nem a pártok alkuja folytán, hanem kizárólag szakmai és emberi minőség alapján nyerte el ezt a tisztséget - mondta Sólyom László köztársasági elnök hétfőn a parlamentben, miután az Országgyűlés 306 igen és 40 nem szavazattal, titkos szavazással adatvédelmi biztossá választotta jelöltjét. "Jobb később, mint soha", végre teljes az ombudsmani kar - fogalmazott a köztársasági elnök. Kiemelte azonban: a korábbi jelöltek pontosan ennyire jók és megfelelők voltak, mint most Jóri András. 

Hogy a parlament őket miért nem választotta meg, az a köztársasági elnök szerint az Országgyűlés felelőssége. Jóri András megválasztását követően újságíróknak azt mondta: kedden bemegy a hivatalba, és már az első héten igyekszik a szükséges szerkezeti, szervezeti átalakításokat végrehajtani. Elmondta, hogy a hivatalt például olyan célkitűzések felé szeretné irányítani, mint az információs társadalom kihívásaira adott minél teljesebb válaszok, a hivatalból végzett vizsgálatok hangsúlyossá tétele, azaz proaktív jogvédelem reaktív jogvédelem helyett, és a korábbi adatvédelmi biztosok tevékenységéhez hasonlóan, a folyamatosság képviselete. 

Újságírói kérdésre közölte: a megfigyelési ügynek lehetnek személyes adatkezelési vonatkozásai, és amennyiben ezzel kapcsolatban van panaszbeadvány, akkor azt kivizsgálják. A 2001 óta ügyvédként praktizáló Jóri András szakterülete az adatvédelmi-, az informatikai-, a gazdasági- és a társasági jog. Korábban, 1997 és 2000 között az adatvédelmi biztos mellett dolgozott szakértőként. Sólyom László köztársasági elnök június 25-én jelölte az ügyvédet adatvédelmi biztosnak. 

Korábban az államfő által javasolt jelölteket az Országgyűlés már négy alkalommal leszavazta. A szükséges parlamenti kétharmados többséget tavaly decemberben Péterfalvi Attila, idén február 25-én Zombor Ferenc, áprilisban Tóth Gábor Attila, május végén pedig az újból jelölt Péterfalvi Attila sem kapta meg.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter