Túl közel volt az Astoria

Rendőri vezetők pere: a rendőrség jelezte a rossz helyszínválasztást

Lapid Lajost, az egykori budapesti rendőrfőkapitány-helyettest a 2006. október 23-ai eseményekkel kapcsolatban kérdezte a bíróság.

2015.02.03 13:32MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A rendőrség jelezte az Astoriához 2006. október 23-ára nagygyűlést szervező Fidesznek, hogy a helyszín túl közel van a Kossuth téri tüntetéshez - mondta Lapid Lajos nyugállományú dandártábornok, a budapesti rendőrfőkapitány volt közbiztonsági helyettese tanúként a 2006-os őszi események miatt rendőri vezetők ellen indult büntetőperben a Fővárosi Törvényszéken kedden.

Az egykori budapesti rendőrfőkapitány-helyettest a 2006. október 23-ai eseményekkel kapcsolatban kérdezte a bíróság.

Lapid Lajos elmondta, a Budapesti Rendőr-főkapitányság érzékelte, hogy a két rendezvény ilyen közel egymáshoz "kockázatot jelent". A rendőrség szerint az is az Astoria ellen szólt, hogy több delegáció előre megtervezett útvonalába is beleesett. Lapid Lajos elmondta: a rendőrség jelezte ezeket a Fidesz-rendezvény szervezőjének is, ám néhány nap múlva azt a választ kapták, hogy a párt elnöksége ragaszkodik az Astoriához.

Lapid Lajos elmondta: a rendőrség számára meglepő volt, hogy az Astoriára szervezett rendezvényt a Fidesz, mivel máshol szoktak, például az Attila úton, vagy a Margit körúton és az itt bonyolított rendezvényeket senki nem zavarta meg, azokat 'normálisan lehetett biztosítani".

A volt budapesti főkapitány-helyettes a bíró felvetésére, hogy egyesek szerint a rendőrök "rátolták" a Kossuth térről kiszorított tüntetőket a Fidesz rendezvényére, azt mondta: véleménye szerint "valakiknek célja lehetett az, hogy ez a két tömeg valahogy összetalálkozzon, ne összecsapjon, hanem összeérjen és mintha provokálták volna a rendőröket további oszlatás folytatására, hogy tényleg az jöjjön ki ebből, hogy rányomták".

Kiemelte: a rendőrség nem akarta "rátolni" a Kossuth térről a Bajcsy-Zsilinszky útra kiszorított tömeget a Fidesz rendezvényére, ezért egy időre meg is álltak az oszlatással a rendőrök.

Arra a felvetésre, hogy miért nem tettek három-négy bevetési csoportot a két tömeg közé, ami megállította volna a Kossuth térről érkező tömeget, Lapid Lajos azt mondta, akkor a rendőrség a saját rendőri egységét préselte volna két rendezvény közé és azzal is hibát követtek volna el.

A lovas egységgel kapcsolatban Lapid Lajos azt mondta, ő maga a biztosítás parancsnokaként október 23-án nem számolt a lovas egységgel. Mint mondta, az a békés tömeg terelésére alkalmas, de a lovakra és rendőrökre nézve is kockázatos lett volna az egység bevetése a Kossuth térről kiszorított tömeggel szemben. Jelezte: nem tudja, kinek az utasítására történt a Károly körúton a lovasroham.

Lapid Lajos nem tudott válaszolni Bene László, volt országos főkapitány, a per elsőrendű vádlottjának arra a kérdésére, hogy a Fidesz-rendezvény végén beolvasták volna, hogy milyen irányban hagyhatják el a rendezvény résztvevői az Astoria környékét. Lapid Lajos elmondta: a biztosítási terv szerint a Kálvin tér, a Blaha Lujza tér és az Erzsébet híd volt megjelölve távozási iránynak.

Bene László megjegyezte: viszonylag sok szó esik a rendőri vezetők felelősségéről ebben az ügyben, és kevés a rendezvény szervezőjének felelősségéről.

A tárgyaláson szóba kerültek a rendőri azonosítók is. Ezzel kapcsolatban Lapid Lajos azt mondta, nem tud olyan parancsról, ami szerint nem kellett viselniük a rendőröknek az azonosítókat.

Megjegyezte: a szolgálati jelvények nem voltak alkalmasak arra, hogy a csapaterős ruhára rögzítsék, többször is leestek az azonosítók a nem megfelelő rögzítés miatt. Azt nem ellenőrizték október 23-án, hogy az állomány viseli-e az azonosítót, mert - mint fogalmazott - egyéb fontos feladatuk volt.

A 2006. őszi események miatt megvádolt rendőri vezetők, köztük Bene László nyugalmazott rendőr altábornagy, volt országos főkapitány, Gergényi Péter nyugalmazott rendőr vezérőrnagy, volt budapesti főkapitány és tucatnyi társuk büntetőpere bizonyítással folytatódik a Fővárosi Törvényszéken.

Az ügyészség a 2006. szeptember 18-án este a tévészékháznál, valamint a szeptember 19-21. között és október 23-án Budapest utcáin történtekkel kapcsolatban 15 pontban emelt vádat. Ezek szerint a parancsnokok bűnössége elsősorban intézkedések, illetve felelősségre vonások elmulasztása miatt állapítható meg. A vádhatóság többnyire felfüggesztett szabadságvesztést indítványozott.

A vádlottak az eljárás során következetesen tagadták bűnösségüket.

Az elsőfokú büntetőper 2013 őszén kezdődött, összesen mintegy száz tanú meghallgatása várható.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.