Az árfolyamrés semmis

Parlament előtt a devizahitelesek megsegítését célzó törvényjavaslat

A törvényjavaslat semmisnek nevezi az árfolyamrést - az eltérő vételi és eladási árfolyamok alkalmazását - helyette a folyósított és a törlesztett összeget is az MNB hivatalos devizaárfolyamán kell meghatározni.

2014.06.27 14:41MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret
freedigitalphotos.net/cescassawin

Benyújtotta a kormány pénteken az Országgyűlésnek a devizahitelesek megsegítését célzó első törvényjavaslatot, a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről címmel.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerdán jelentette be, hogy a kormány kétlépcsős törvényalkotás keretében illeszti be a jogrendbe a Kúria június 16-i jogegységi döntésének megállapításait.

A friss törvényjavaslat semmisnek nevezi az árfolyamrést - az eltérő vételi és eladási árfolyamok alkalmazását - helyette a folyósított és a törlesztett összeget is az MNB hivatalos devizaárfolyamán kell meghatározni.

Ez vonatkozik a devizában megállapított bármilyen költségre, díjra vagy jutalékra is. A pénzügyi intézményeknek a törvény hatálybalépése után - a kihirdetését követő nyolcadik nap - kilencven napon belül kell átszámolniuk a folyósítás és a törlesztés összegét visszamenőleg.

Az átszámítás alapján a fogyasztóval külön törvényben meghatározott módon kell elszámolniuk a pénzügyi intézményeknek. A törvényjavaslat egyes rendelkezései a forinthitelesekre is vonatkoznak, a végtörlesztett hitelszerződésekre azonban nem.

Az indoklás szerint a végtörlesztett szerződésekre azárt nem vonatkozik a javaslat, mert a végtörlesztésre az akkori piaci és az eredeti szerződéses kötelezettségnél kedvezőbb feltételekkel, például a tényleges piaci árfolyamoknál kedvezőbb árfolyamon került sor.

Az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó rendelkezések ugyanakkor a forint alapú hitel- vagy kölcsönszerződésre, pénzügyi lízingszerződésre is érvényesek.

A törvényjavaslat általános indoklása szerint az Európai Bíróság gyakorlata alapján a kormány arra törekszik, hogy a devizahitel-szerződések tisztességtelen feltételeinek kiküszöbölésével tartsa fenn a megkötött szerződéseket.

Az előterjesztés az indoklás szerint a fennálló szerződések tartalmát csak annyiban módosítja, hogy az érintett szerződések a tisztességtelen kikötések hiányában ne váljanak teljesíthetetlenné.

A kormány kifejti: a deviza alapú hitel-, kölcsön- és pénzügyi lízingszerződések több évig fennálló, tartós jogviszonyok, amelyek "a társadalom széles rétegeit érintik", mivel még mindig több mint félmillió ilyen típusú szerződés létezik.

A kabinet szerint egyértelmű, hogy a 2008-ban kezdődő válság miatt ezeknél a szerződéseknél a szerződéskötéskor fennálló körülmények utóbb bekövetkezett megváltozása az adósok tömegeinek lényeges jogos érdekét sértette.

"Ezek a körülményváltozások nem voltak ésszerűen előreláthatóak és jelentős mértékben túlmentek a normális változások kockázatán" - olvasható az indoklásban.

A javaslat elsősorban a pénzügyi intézmények feladatává teszi, hogy az általuk alkalmazott általános szerződési feltételekből kiiktassák a tisztességtelen kikötéseket.

Az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét tartalmazó fogyasztói kölcsönszerződéssel kapcsolatban a javaslat szerint "vélelmezni kell", hogy tisztességtelen az annak részét képező, egyoldalú kamatemelést, költségemelést, díjemelést lehetővé tevő szerződéses kikötés, tekintettel arra, hogy nem felel meg a Kúria által is rögzített 7 elvnek.

Ezek az egyértelmű és érthető megfogalmazás, a tételes meghatározás, az objektivitás, a ténylegesség és arányosság, az átláthatóság, a felmondhatóság, valamint a szimmetria elve.

Az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő szerződéses kikötés semmis, ha a pénzügyi intézmény a törvényben meghatározott határidőn belül nem kezdeményezte a polgári peres eljárás lefolytatását, vagy a bíróság a keresetet elutasítja vagy a pert megszünteti.

Ezek a szerződéses pontok akkor nevezhetők tisztességesnek, ha a pénzügyi intézmény polgári peres eljárásban sikerrel bizonyítja, hogy mind a 7 elvnek megfelelnek.

A pénzügyi intézményeknek a törvény hatályba lépését követő 30 napon belül meg kell vizsgálniuk a fogyasztói kölcsönszerződés részévé váló azon általános szerződési feltételeket (ászf), amelyekben szerepel az egyoldalú szerződésmódosítást lehetőségét tartalmazó kikötés.

Az intézményeknek az MNB-hez kell bejelenteniük az ászf-et, és nyilatkozniuk kell arról, hogy az azokban foglalt szerződéses feltételeket tisztességesnek vagy tisztességtelennek tekinti-e.

A törvényjavaslat lefekteti a pénzügyi intézmények által esetlegesen indított polgári peres eljárások szabályait is, - az indoklás szerint - azzal a céllal, hogy olyan gyors, hatékony eljárásokat tudjanak lefolytatni, amelyekben kizárólag a szerződéses kikötések érvényességében kérdését kell megvizsgálnia a bíróságnak.

A kormány a Fővárosi Törvényszéket jelöli ki kizárólagos hatáskörű és illetékességű szervnek. A kabinet a javaslatban is megismétli, hogy az Országgyűlés idei, őszi ülésszakán újabb jogalkotási lépések szükségesek: ekkor rögzítik majd az elszámolás végleges szabályait, az egyéb anyagi jogi kérdéseket, valamint a jogkövetkezményeket.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.