Országgyűlés

P.-Laborcz - a 2008 előtti időszakot is vizsgálni fogja az albizottság

A 2008 előtti időszakra, de nem kizárt, hogy akár az 1990-es évek elejéig is kiterjeszti a vizsgálódást az Országgyűlés P.-Laborc találkozókat vizsgáló ténymegállapító albizottsága - jelentette be Mile Lajos, a testület elnöke.

2013.08.27 19:58MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Kedden első körben két embert hallgattak meg az albizottság tagjai az Alkotmányvédelmi Hivatal épületében, őket nem nevezték meg. A független országgyűlési képviselő a több mint három órás ülést követően azt mondta: mindkettejükkel átfogó és alapos beszélgetést folytattak, amely ismét igazolta, hogy egy nagyon szerteágazó és bonyolult ügyről van szó.

Nyilvánvalóvá vált, hogy további iratokba kell betekinteniük, s a meghallgatandók körét is bővíteni kell - tette hozzá. Az LMP-s politikus kiemelte, most már bizonyos, hogy az eredetileg szeptember végére tervezett határidőt nem tudják tartani, de reméli, hogy az év végére be tudja fejezni a munkát a bizottság.

Ekkor fognak tudni arról is dönteni, hogy a jelentésnek mekkora és mely része hozható nyilvánosságra, és melyek azok a fejezetek, amelyek műveleti okokból vagy nemzetbiztonsági érdekekből nem publikusak. A ténymegállapító albizottság jövő kedden ül össze ismét. Mile Lajos azt mondta: még egyelőre nem tudják, hogy akkor hány embert hallgatnak meg, ugyanis megjelenési kötelezettségük csak azoknak van, akik jelenleg is a szolgálat állományába tartoznak.

Mile Lajos kiemelte: reméli, hogy a meghallgatások során minél többen - lehetőleg mindenki - eleget tesz majd az albizottság meghívásának. Kérdésre válaszolva azt is elmondta, hogy P. Tamás meghallgatásának érdekében levélben megkereste a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának parancsnokát is.

Jelenleg az illetékes bíróval tisztázzák P. Tamás meghallgatásának feltételeit, körülményeit. Ezt követően P. Tamás ügyvédjét is megkeresi, hogy megtudják, P. hajlandó-e részt venni a bizottsági ülésen, ugyanis - mint Mile Lajos elmondta - neki sincs megjelenési kötelezettsége.

Az LMP-s politikus szerint az már az albizottság eddigi munkája után látszik, hogy nemcsak a szolgálatok működésében, hanem a rendszerben is voltak hibák. Kiemelte: az ilyen típusú tevékenységeknél a hatékony munkához a szervek összehangolt működésére van szükség. Ebben a koordinációban "komoly hiányosságok voltak" - fogalmazott Mile Lajos. Hozzátette: azt csak később lehet megmondani, hogy ez mennyire volt bekódolva a szabályozatlanságba, mennyire következett normaszegésből és milyen mértékben történt politikai befolyásolás miatt.

Mile Lajos a jövőre nézve a fontos tapasztalatok közül kiemelte, hogy a rendőrség és a szolgálatok közötti kapcsolat további harmonizálására van szükség, a rendőri tevékenység kontrollját meg kell erősíteni. Ezen felül a szerveztet bűnözéssel, az alvilág különböző kísérleteivel kapcsolatban szintén határozottabb, összeszedettebb, törvényileg is szabályozott fellépésre van szükség.

A testület elnöke reméli, hogy az albizottság vizsgálata végén konkrét eredményeket és valódi javaslatokat fognak tudni felmutatni azzal kapcsolatban, hogyan lehet a rendszer működtetését javítani, hogyan lehet visszaszorítani azokat a kísérleteket, amelyek például P.-Laborc találkozókat is eredményezték.

Az Alkotmányvédelmi Hivatal április 25-én oldotta fel a P. Tamás és Laborc Sándor közötti két megbeszélésről készült hangfelvétel titkosságát. Az anonimizált leiratokat feltették az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának honlapjára.

A dokumentumok szerint 2008-ban két alkalommal találkozott egymással P. Tamás és Laborc Sándor, két másik ember társaságában. A megbeszéléseken készült hangfelvételek szerint Laborc a P.-tól származó, közéleti szereplőkre terhelő információkat a nyilvánosság előtt akarta felhasználni. A hangfelvételek leirataiból kiderül, P. félt attól, hogy 2010-ben a baloldal elveszti a választásokat, és mindent megtett volna, amit kérnek tőle.

Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága a P.-Laborc találkozókat vizsgáló ténymegállapító albizottsága május 14-én tartotta meg alakuló ülését. Kocsis Máté, a bizottság fideszes tagja korábban azt mondta: javaslatot fog tenni arra, hogy az akkori politikai felelősöket - köztük Szilvásy György volt titokminisztert, és az akkori miniszterelnököt, Gyurcsány Ferencet is - hallgassák meg.

Továbbá azt is kezdeményezi, hogy Gyurcsány Ferenc utódját, Bajnai Gordont is hallgassa meg a testület. A ténymegállapító albizottság július 15-ei ülésén döntöttek arról, milyen ütemezésben hallgatják meg az embereket. Mile Lajos akkor azt mondta: első körben a szolgálat munkatársait hallgatják meg és alulról felfelé haladó logika szerint később politikai szereplőket is meghallgathatnak. Hozzátette, hogy P. Tamást, Laborc Sándort és Szilvásy Györgyöt is meghallgathatja az albizottság.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.