Magyar Jogászgyűlés megnyitója

Szili Katalin: készülünk az Európai Unió 2011-es magyar elnökségére

Az Európai Unió 2011-es magyar elnökségére készülve már létrehoztunk egy olyan csoportot, amelynek feladata, hogy biztosítsa azt a konszenzust, ami a magyar elnökség sikerének záloga - mondta Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke csütörtökön Balatonfüreden, a háromnapos Magyar Jogászgyűlés megnyitóján.

2008.06.12 16:08MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A 2010-es év a választások éve lesz Magyarországon, s mindenki abban érdekelt, hogy a felkészülés során olyan megállapodások szülessenek, amelyeket - bárki kerül 2011-ben abba a helyzetbe, hogy végigmenedzselje az uniós elnökséget - sikerre lehessen vinni - hangsúlyozta a házelnök az Európai Unió és a magyar jogállam jelenkori helyzete, jövője című előadásában.

Örömmel vennénk, ha a magyar elnökség alatt a prioritások közé kerülne a fenntartható fejlődés kérdése, de 2011-ben már fontos lesz a 2014-2021. közötti uniós költségvetésre való felkészülés is - mondta Szili Katalin. Hozzátette: "én nagyon fontosnak tartanám, ha Magyarország felvállalná az európai kisebbségpolitika kérdéseit is".

Csak a mindenkori politikai konszenzus lehet a kulcsa a sikerünknek - mutatott rá a házelnök. Szili Katalin utalt arra is, hogy az uniós tagság kihat minden jogállami intézmény működésére, de szerinte "a legjelentősebb változást talán az Országgyűlés és a kormány kapcsolatrendszerében jelentette". Rámutatott: az uniós jogalkotás jelentős részét a tagállamok közösen gyakorolják, s a korábban a nemzeti parlamentek hatáskörébe tartozó jogalkotási feladatok részben az uniós intézmények hatáskörébe kerültek. Megváltozott az Országgyűlés és a kormány közötti alkotmányos viszony, és a jogalkotó hatáskörök jelentős része átkerült a végrehajtó hatalomhoz - mondta a parlament elnöke. Hozzátette: a legfőbb népképviseleti szerv, az Országgyűlés az uniós jogszabályok tartalmára közvetlen módon nem gyakorolhat befolyást, mert a nemzeti parlamentek nem vesznek részt a közösségi döntéshozatalban, a kormány viszont szavazati joggal rendelkezik az Európai Unió legfontosabb jogalkotó intézményében, a Tanácsban.

Ebből következik az is, hogy a közösségi jogalkotó hatáskör megléténél az Országgyűlés esetenként megkerülhetővé válik a kormány által olyan kérdésekben is, amelyek egyébként a belső alkotmányos rend alapján parlamenti hatáskörbe tartoznak - mondta a házelnök. Rámutatott: a parlamenti pártok egyetértésével megszületett azonban az együttműködési törvény, amely biztosítja, hogy legyen fórumrendszere az egyeztetési eljárásnak. S ez nem csak azt garantálja, hogy érvényesüljön az Országgyűlés mindenkori ellenőrző tevékenysége a kormány felett, hanem azt is, hogy olyan egyeztetési eljárás legyen, amely konszenzust hoz, amivel a kormány megjelenhet az EU fórumai előtt a Magyar Köztársaság véleményeként - hangsúlyozta Szili Katalin.

Közlése szerint egy olyan konzultációs testületet is létrehoztak 2004-ben, amelynek az a feladata, hogy az egyeztetéseket lefolytassa; a testületnek a mindenkori házelnök a vezetője, tagjai a mindenkori parlamenti pártok frakcióvezetői, illetve az európai ügyek bizottságának a tagjai. A IX. Magyar Jogászgyűlés pénteken Balatonfüreden szekcióülésekkel folytatódik.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.