A magyar rendszerváltás kisiklása?

A civilek szerint rég óta erodálódnak a demokratikus normák

Civil szervezetek szerint a demokratikus normák több cikluson keresztül erodálódtak Magyarországon. Erről több előadó is beszélt pénteken, Budapesten, a Védegylet, a Hallgatói Hálózat és az Egymillióan a sajtószabadságért elnevezésű szervezetek közös konferenciáján.

2012.03.02 15:38MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A "Lebontott demokrácia, kormányozhatatlan ország: a magyar rendszerváltás kisiklása" című tanácskozáson Boda Zsolt, a Védegylet munkatársa azt mondta, "a rossz közpolitika-csinálás nem másfél éve, hanem régebben kezdődött", és a politikusok elszámoltathatóságának, illetve a kormányzás ellenőrizhetőségének csökkenő tendenciája is csaknem egy évtizede tart.
   
Miklósi Zoltán filozófus kiemelte: "a demokratikus normák erodálódása több cikluson keresztül tartott", a politikai verseny pedig "eltorzult (...) a kölcsönös félelemtől", mert mindkét oldal kölcsönösen kétségbe vonja a másik demokratikus elkötelezettségét. Meglátása szerint a magyar baloldal nem szakított végérvényesen a Kádár-rendszer örökségével, ugyanakkor a jobboldal ambivalensen viszonyul a Horthy-korszak egyes közszereplőihez.
   
Földes Ádám, a Transparency International jogi igazgatója közölte: a pártok gyakran törvénytelen pénzügyi forrásokra támaszkodnak, sokszor nem jelentik be a támogatásokat, jogellenesen részesülnek közbeszerzési pénzekből, valamint ingatlaneladásokból is támogatnak pártokat illegálisan.
   
Ezenkívül szerinte "engedélyezési zsarolással" is lehet találkozni: ennek során egy adott vállalkozás működésének az engedélyezéséhez valamelyik párt úgy járul hozzá, ha azok a működésük során egy bizonyos összeget visszaosztanak az illető pártnak, továbbá felszámolási eljárásokból is finanszírozhatnak pártokat illegálisan.
   
Ungváry Krisztián történész szerint "nem sikerült a kommunista múlttal való szembenézés", pedig "a pártállam minden részlete feltárást igényel". Meglátása szerint "a múlt megismerését segíteni hivatott jogszabályokat a tettesek érdekeire szabták", az erre vonatkozó iratokat őrző Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárát (ÁBTL) pedig "úgy üzemeltetik, hogy a múlt megismerése minél nehezebb legyen".
   
Megemlítette azt is, hogy az ÁBTL nem kap elegendő személyzetet, a 2003. évi ügynöktörvény értelmében pedig a pártállam idején tevékenykedett mintegy 200 ezer hálózati személy mindössze 0,1 százalékára áll meg az ügynökmúlt.     A törvény ugyanis kimondja, a következő három kritériumból legalább kettőnek kell teljesülnie ahhoz, hogy valakit ügynöknek lehessen tekinteni: legyen saját maga által aláírt beszervezési nyilatkozata, legyen nyugta a pénzről, amelyet esetlegesen a hálózati munkáért kapott, illetve szerepeljen az állambiztonság nyilvántartásában. A nyilatkozatok 99 százalékát azonban megsemmisítették, és a gyakorlatban az érintettek nagyon ritkán kaptak pénzt a munkájukért - közölte a történész, hozzátéve: emiatt a jelenlegi ügynöktörvény "hazug, a cinizmus magas foka".

Ungváry Krisztián úgy látja, hogy amely országokban az ügynökök múltja tömeges mértékben kiderült, ott "a társadalom jobban járt". Véleménye szerint a helyzet rendezése a "leginkább a szolgálatok érdekeit szolgálná".
   
Fleck Zoltán, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) oktatója arról beszélt, hogy a bírói munka számon kérhetőségének módja a mai napig nem tisztázott. Szerinte a bíróságok igazgatásában centralizáció figyelhető meg, de az igazságszolgáltatás ellenőrzése lehetetlenné válik "a politikai csatornák megjelenése" és "az egyszemélyi vezetés" következtében.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.