Éhséglázadás lesz?

Több mint hiba

Jóval több kommunikációs hibánál, hogy Oszkó Péter elfelejtette nyilvánosságra hozni igazgatótanácsi tagságát a Wizzair-nél, mielőtt három hosszú blogbejegyzésben fejtette ki álláspontját a Malév csődjénél. És jóval több kommunikációs hibánál, hogy Zsiga Marcell fideszes képviselő 1,6 millió forintos fizetésével azt állította, havi 47 ezer forintból meg lehet élni Magyarországon. És jelenleg nagyjából ez Magyarországon a politikai választék.

Így szállt le az utolsó Malév-gép >>>

_{2012.02.17 10:05ma.hu}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

Oszkó Péter, a Bajnai-kormány valóban karizmatikus és felkészült pénzügyminisztere három hosszú blogbejegyzésben cáfolta Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos és hivatásos pitbull sokszor egészen az abszurd érveit arról, hogy kizárólag az „elmúlt nyolc év” okozta a Malév csődjét. Tény, hogy a baloldali kormányok masszívan benne vannak az állami vállalatok csődjében (futottak még – egy darabig: a BKV), például nem kellett volna mindent szétlopni, ami mozdítható, de könyörgünk, a Fidesz nem tegnap óta, hanem lassan két éve kormányoz, és ha nem költöttek volna el sok százmilliárdot unortodox gazdaságpolitikától adócsökkentésen keresztül MOL-pakettre, nagyon lazán meg lehetett volna menteni ezeket a vállalatokat. És most szállna a Malév, meg boldogan pöfögnének még egy-két évtizedig az 1960-ban beszerzett buszok a budapesti utakon.

Nagyjából valami ilyesmiről szólt Oszkó Péter blogbejegyzése is, többek közt arról, hogy voltak hibák, nem is kicsik a Malév vezetésben, de a felelősség azért legalábbis részben a Fideszé is. Mindez rendkívül hiteles lett volna akkor, ha a volt pénzügyminiszter közben nem hallgat arról az egyébként publikus információról, hogy ő maga minisztersége után, nyilvánvalóan bennfentes információk tudójaként beült az ellenérdekelt Wizzair igazgatótanácsába. Természetesen lehetséges, hogy, miként állítja, „ott is a Malév érdekeit képviselte”, de meglehetősen valószínűtlen, lévén konkurenciáról van szó. Ez tehát nemcsak kommunikációs probléma, de etikai is: olyasmi, ami évekre hiteltelenít egy politikust, különösen akkor, ha van helyette jobb. Jelenleg ez viszont nem igazán biztosított.

Mert a másik oldalon nemcsak a tétlenség miatt sárosak Malév-ügyben kormányunk képviselői. Miközben a szocialistákra mutogatnak, azért bőven van vaj a fülük mögött, ha más nem, legalább annyi elvárható lett volna, hogy tájékoztatják az utasokat: fontolják meg, vesznek-e repülőjegyet Malév-járatra mostanában, mert könnyen lehet, hogy az utazás ugyan elmarad, de legalább a pénzük visszafizetése is. De nem, a tulajdonos (!) magyar állam kormánya ilyet nem mondott, inkább mutogat Európára meg Oszkóra, mintha ők verték volna át a Malév ügyfeleit, és nem Orbán Viktorék.

Aztán pofátlanság-mérőnk akkor ugrott a héten másodszor is igen magasra, amikor a korábban kétszeres költségtérítést felvevő, havi 1,6 millió forintot – ez napi több mint 50 ezerre jön ki – kereső Zsiga Marcell fideszes képviselő azt találta mondani, hogy egy hónapban 47 ezer forintból meg lehet élni. 47 ezerből persze nem lehet megélni, ennél egy átlagos méretű lakásnak is több lehet a rezsije télen, ugyanakkor persze egy fideszes képviselő nem mondhatja azt, hogy néhány millió emberről le kell mondani, még ha egyébként így is gondolja.
 
Ezzel a 47 ezer forintozással éppen az a baj, hogy nehéz belőle másra következtetni, mint arra, hogy a kormánypárt szerint le kell mondani néhány millió emberről. A lemondás következménye mélyszegénység, eladósodás, és nem ritkán éhezés lehet. Szlovákiában már volt éhséglázadás, ami önmagában is botrány a XXI. századi Európában, lassan mi is megtapasztaljuk, milyen az. És ez sajnos annyira nem vicces, hogy komolyan gondoljuk: egy olyan kormányt minél sürgősebben le kell váltani, amely szándékoltan mond le a szegényekről. Csak ilyenkor eszünkbe jut az alternatíva, meg a Wizzair.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter