Felvonták a nemzeti lobogót a Parlament előtt

1956 iránytű, és "a nemzeti egység pillanata"

Több mint félszáz megemlékezést tartanak országszerte ma az 1956-os forradalom és szabadságharc 55. és a Magyar Köztársaság kikiáltásának 22. évfordulóján.

Hősökre emlékezik az ország - KÉPEINKÉRT KATTINTSON!

_{2011.10.23 17:00MTI}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

Lázár: 1956 hősei győztek, Magyarország ma szabad és független

1956 hősei győztek, nem volt hiábavaló az áldozat, a mártírhalál, Magyarország ma szabad és független ország, egyenrangú tagja Európának és a szabad világ legfontosabb szövetségi rendszereinek - jelentette ki Lázár János polgármester vasárnap Hódmezővásárhelyen.

Annak, ami Európában történik, nem csupán elszenvedői vagyunk, úgy ahogy voltunk 1956-ban, de alakítói is, s lám az Európai Unió és Európa legsúlyosabb gazdasági krízisében nincs döntés nélkülünk, magyarok nélkül - mondta a Fidesz országgyűlési frakcióját is vezető politikus az 1956-os forradalom 55. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen, annak kapcsán, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a brüsszeli uniós csúcsértekezlet miatt nem tudott részt venni a budapesti központi ünnepségen.

A forradalom hősei előtti főhajtásra mindig és mindenkor szükség van, az utolsó utáni pillanatban sem hiábavaló.

"A sajnálatos októberi eseményekkel maszatoló KISZ-titkárok, meg a Biszku Bélák ma könnyű nyári öltönyökben sétálnak a zöldövezetekben, míg az ,56 utáni megtorlások túlélői gyakran nyomorognak és lekapcsolt villany mellett várják a nyugdíjat hozó postást" - hangsúlyozta Lázár János. "Amíg él még egy is, aki élvezi a közösség által biztosított nyugdíjat, az egészségügyi ellátást, a lakást, a nyaralót és egyáltalán a szabadságot azok közül, akik korábban mások szabadságát, ifjúságát, boldogságát vagy az életét vették el, addig nem késő" - közölte a politikus.

Legyünk büszkék hőseinkre! Büszkeséget, tiszteletet kifejezni azonban nem a beszédekkel és szavakkal, hanem a tettekkel lehet, olyanokkal, amelyek az év minden napján éreztetik hatásukat - jelentette ki a polgármester.

Mint mondta, ezért karolta föl a Fidesz azt a kezdeményezést, hogy azok akik, a diktatúrák politikai döntéshozói, haszonélvezői voltak helyi vagy országos szinten, jóvátételi adót fizessenek nyugdíjuk után, az így befolyt összeggel pedig támogassák azokat az 56-os szervezeteket, melyek a nehéz körülmények között élőknek próbálnak segíteni.

Az ünnepségen mintegy négyszáz határon túli magyar tett állampolgári esküt. Közülük sokan Hódmezővásárhely tiszteletbeli polgárai, ezt a címet a 2004. december 5-i népszavazást követően alapította az alföldi város közgyűlése.

_{Lázár János (Fidesz) polgármester mond ünnepi beszédet a hódmezővásárhelyi önkormányzat által az 1956-os forradalom 55. évfordulója alkalmából szervezett megemlékezésen (MTI)}

A Stephansdom plébánosának levele 1956-ról

Az 1956-os forradalomról emlékezett meg vasárnaponként jelentkező vendégrovatában a Kurier című osztrák napilapban a bécsi Szent István székesegyház (Stephansdom) plébánosa, Toni Faber.

A forradalom reménysugár volt, de leverték és csírájában elfojtották. Közel háromezren áldozták vérüket ezekben a napokban és több mint 180 ezer menekült hagyta el Magyarországot az osztrák határon át - idézte fel az eseményeket Toni Faber. "Nem ők hagyták el hazájukat, sokkal inkább hazájuk lett hűtlen hozzájuk" - fogalmazott. A plébános felidézte, hogy Bécsben és az egész világon sok más városban tüntettek az elnyomott magyar nép mellett, a menekültek ételt és ruhát kaptak.

"Igazságot Magyarországnak" - skandálták a köztereken.

Csütörtökön, Schmitt Pál bécsi látogatása alkalmával visszaidézte ezt Heinz Fischer osztrák szövetségi elnök is, a magyar államfő pedig a Stephansdomban tartott megemlékezésen köszönetet mondott az osztrák népnek a támogatásért.

"Sok minden köt össze minket a magyarokkal. A kihívás abban áll, hogy mindig azt keressük, ami összeköt, és felülemelkedjünk azon, ami elválaszt. Remélhetőleg a jelenben is sikerrel járunk ebben, 1956 szellemében" - írta Toni Faber dómplébános.

_{Balázs Antal (k) sepsiszentgyörgyi fafaragóművész és határon túli magyarok állampolgári esküt tesznek (MTI)}

Buzek: 56-ban Magyarország megmutatta, hogy a szabadságért és demokráciáért harcolni kell

Az Európai Parlament elnöke szerint a magyar nép 1956-ban megmutatta a világnak, hogy a szabadság, demokrácia és emberi jogok nem elvont ideák, hanem valós értékek, amelyekért szükség esetén harcolni is kell.

Brüsszelben vasárnap kiadott közleményében Jerzy Buzek hozzátette: ezeket az értékeket ma túl gyakran adottnak vesszük, egészen "addig a napig, amíg meg nem tagadják tőlünk". A választott uniós képviselőtestület elnöke nagyrabecsülését fejezte ki azoknak, akik az 55 évvel ezelőtti forradalomban a szabadságért küzdöttek.

Emlékeztetett arra, hogy a küzdelemnek számos áldozata is volt: 2500 halott, 25 ezer bebörtönzött és 200 ezer kivándorolni kényszerült.

A lengyel Buzek külön méltatta, hogy a magyar forradalom első volt a közép- és kelet-európai térségben a második világháború után. Hozzátette: sajnos, egyedüli is volt abban az időben.

Kiemelte ugyanakkor, hogy 2004-ben viszont a térség országai együtt csatlakoztak az Európai Unióhoz.

"Most rajtunk múlik, a vasfüggöny mindkét oldalán felnőtt generációkon, hogy meghatározzuk, milyen lesz a XXI. század az egyesült Európában és világszerte" - fogalmazott Jerzy Buzek.

Olaszországi megemlékezések

Az Olaszországba menekült 56-os magyarok jelképes helyszínein emlékeztek meg a nemzeti ünnepről Rómában és az abruzzói Capestranóban, ahol október 23-án nyitották meg Kapisztrán Szent János magyar segítséggel helyreállított szülőházát.

Capestranóban Magyarország szentszéki nagykövete, Győriványi Gábor és a város polgármestere, Giuseppe Marulli mondott beszédet. Az 1456-os nándorfehérvári csatában Hunyadi János oldalán harcoló Kapisztrán Szent János ugyanabban az évben, október 23-án halt meg.

A szent a tábori lelkészek védőszentje, a magyar honvédség védőszentje és az itáliai magyar 56-os forradalmárok oltalmazója.

Október 23. alkalmából megnyitották a capestranói szentnek a 2009. áprilisi 6-i földrengésben megrongálódott és Budavár, illetve a magyar kormány támogatásával helyreállított szülőházát.

Rómában a menekült magyar diákok kollégiumaként szolgáló, a Pantheonhoz közeli Via dei Cestari utcában levő épületnél helyeztek el koszorút. Beszédet Molnár Antal történész, a Római Magyar Akadémia igazgatója mondott.

Rendhagyó séták az Országházban

Rendhagyó parlamenti séták keretében tekinthették meg az érdeklődők vasárnap Nagy Imre dolgozószobáját és azt a helyet, ahol az 56-os forradalom napjaiban a Magyar Rádió működött. Az Országgyűlés Közönségszolgálata által szervezett idegenvezetés során óránként indított kis csoportoknak bemutatták az Országház több olyan helyszínét, ahol a szabadságharc idején jelentős események zajlottak.

A sétákra előzetesen regisztrált érdeklődők az épület északi szárnyában, az első emeleten megtekinthették a Nagy Imre termet.

Az egyik csoportot vezető történész elmondta: fotók alapján azonosították, hogy a miniszterelnök a forradalom idején a 61-es számú teremben dolgozott, ott tárgyalt minisztereivel és fogadta a küldöttségeket. Íróasztala ott állt, ahol ma a falon képe lóg.

A teremben - amely ma bizottsági ülések helyszíne - fekete-fehér fotók láthatók a Nagy Imre kormány tagjairól, az államminiszterekről. Közvetlenül az ajtó mellett függ Bibó István képe, ő a kormány tagjai közül egyedüliként november 6-ig az Országházban tevékenykedett.

Ugyancsak a teremben látható az a levél, amelyben a Magyar Nemzeti Kormány nevében Nagy Imre 1956. november 3-án megbízást adott a szovjet csapatok kivonulásáról szóló tárgyalásra.

Az érdeklődőknek megmutatták azt a - mára folyosóvá alakított - helyiséget is, ahol a Magyar Rádió október 25-től működött (az intézmény Bródy Sándor utcai épületét október 23-24-én ugyanis szétlőtték és használhatatlanná vált). A folyosón 2006-ban felavatott emléktábla hirdeti: ott működött az 1956. október 30-án megalakult Szabad Kossuth Rádió, onnan jelentette be Nagy Imre november 1-jén este az ország semlegességét, és intézett rádiószózatot a nemzethez Mindszenty József hercegprímás november 3-án.

A történész elmondta, hogy a rádiónak két közvetítő kocsija állt október végén az Országház egyik kapujában, és a híreken kívül eleinte csak a parlament hangtárában talált néhány komoly- és népzenei lemez anyagát tudták sugározni. A rádió egészen 1957 májusáig a parlament épületében működött.

A parlament északi szárnyának félemeletén a látogatók egy másik emléktáblát is szemügyre vehettek. Ez arról tanúskodik, hogy Bibó István 1956. november 4-én, a szovjet támadás idején ott fogalmazta meg egyedülálló bátorsággal a világhoz és a magyarokhoz intézett tiltakozó és ellenállásra felhívó kiáltványát.

_{Az 1956-os forradalom és szabadságharc 55., illetve a Magyar Köztársaság kikiáltásának 22. évfordulója alkalmából megnyitotta kapuit az érdeklődők előtt az Országház.(MTI)}

LMP: ,56 a nemzeti egység pillanata volt

1956 a nemzeti egység pillanata volt, mert a hazug diktatúrát a forradalom alatt is kiszolgáló törpe kisebbséget leszámítva, egységbe olvasztotta a nemzetet – mondta a Lehet Más a Politika (LMP) ,56-os ünnepi megemlékezésén Karácsony Gergely.

A párt parlamenti frakcióvezető-helyettese a Műegyetemnél tartott rendezvényen úgy fogalmazott, hogy a magyar társadalom 55 év után még mindig nem tud mit kezdeni 1956-al. Emlékeztetett arra, a Kádár-korszak kényszerű hallgatása hosszú évekre elzárta annak lehetőségét, hogy a ,56-ról beszéljünk. Szavai szerint 1956 most viszont megint távolabb van annál, mint ahogy azt 1989-ben gondolni lehetett volna.

Karácsony Gergely azt mondta, hogy 1956 egységbe olvasztotta a nemzetet. Szavai szerint ezt példázta a második Nagy Imre-kormány, amelyben benne volt a magyar politikai kultúra jobbik énjének minden szereplője, 1956-ből mégsem sikerült egységes nemzeti hagyományt szervezni – jelentette ki a politikus. A képviselő hangsúlyozta, habár 1989-ben úgy tűnt, hogy a harmadik köztársaságot sikerült ’56 hagyományaira alapozni, a magyar politikai elit ezzel nem tudott, vagy nem akart mit kezdeni.

Szavai szerint a rendszerváltáskor létrehozott közjogi keretet nem töltötték meg tartalommal. A pártok, amelyek az elmúlt húsz évben meghatározták a politikát, "nem tettek semmit azért, hogy ez az ország egységes legyen, (...) abban az értelemben, hogy megtartva önbecsülésünket és a világról alkotott különböző gondolatainkat, mégis harmonikus egységben tudjunk ebben az országban együtt élni" – mondta Karácsony Gergely.

A politikai erők ehelyett a XX. század szenvedéstörténeteiből próbáltak maguknak mitológiát és táborokat építeni, miközben tudatosan megosztották az országot és ’56 hagyományát - fűzte hozzá.

A frakcióvezető-helyettes szerint ez a folyamat öt éve "végzetes sebet ütött" az országon, mert a "kordonépítők és a kordonbontók politikája akkor jutott csúcsra".

Mint mondta, "innentől kezdve már csak egy lépés volt, hogy a csalódott és fásult magyar társadalom kétharmadot adjon egy olyan hatalomnak, amelyik az utolsó elemeit is lebontja ennek a harmadik köztársaságnak".

A mostani "nem a nemzeti együttműködés rendszere, ez egy lopakodó új diktatúra, amit a magyar társadalom már többször levetett magáról ,56-ban is, ,89-ben is" – fogalmazott Karácsony Gergely, hozzátéve, ezért van szükség egy, a sokszínűségen alapuló nemzeti egység létrejöttére a jelenleg regnáló hatalommal szemben.

Szél Bernadett választmányi szóvivő arról beszélt, hogy 1956 az egymásba fonódó egyéni és közösségi szabadságvágy varázslatos erejű megnyilvánulása volt.

Mint mondta, akkor az alattvalói léttel szemben a normális polgári élet lehetőségéért folyt a küzdelem. Szavai szerint a magyar nemzet közössége elmúlt húsz esztendőben rosszul vizsgázott, mert a javakat és a terheket igazságtalanul elosztó, szélsőséges egyenlőtlenségektől terhes viszonyokat teremtett.

A megemlékezés végén Karácsony Gergely arra kérte a néhány tucatnyi egybegyűltet, hogy közösen vonuljanak át az Egymillióan a sajtószabadságért Facebook-csoport tüntetésére.

_{Az 1956-os forradalmat idéző plakát a 6-os villamos megállójánál, a Nyugati téren.(MTI)}

Navracsics Tibor: 1956 iránytű

1956 iránytű ahhoz, hogy tudjuk, hogyan kell viselkednünk válságos helyzetekben, hogyan nem szabad megalkudnunk, feladnunk ragaszkodásunkat a szabadsághoz, a függetlenséghez, saját nemzetünk tiszteletéhez, hiszen az '56-osok példát mutattak nekünk - mondta Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter vasárnap Balatonberényben, az 1956-os forradalom és szabadságharc 55. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen.

Minden ünnep, minden emlékezés, amellyel felmenőinkre, szüleinkre, nagyszüleinkre, őseinkre emlékezünk, erősíti a közösséget, hiszen olyan eseményekre emlékezünk, olyan hősökre és hősök tetteire, amelyek akár - legalábbis reményeink szerint - a mieink is lehetnének, közösségünk tagjai, csak egy másik időben - fogalmazott Navracsics Tibor, hozzátéve: "az emlékezés által erőt meríthetünk magunknak a múltban történt események, a múltban élt hősök alapján, példát szerezhetünk magunknak a jelen problémái közepette.

Az emlékünnepség szónoka szerint "1956 is ilyen iránytű számunkra, hiszen olyan különös nemzeti ünnepben van részünk, amelynek a szemtanúi még itt vannak közöttünk, és el tudják mondani, hogy 1956 október 23-án és az azt követő napokban mi történt. Itt vannak közöttünk, és életszerűvé tudják tenni ezt az ünnepet, mint ahogy 1956-ot is a maga bonyolultságában".

Október 23-a egyik csodája az, hogy ezernyi szétfelé futó akarat, vágy, képzet, múlt és jövőkép fonódott akkor egybe egyetlen cselekedetté - emelte ki a miniszterelnök-helyettes, emlékeztetve arra, hogy "1956 októberére már mindenki érezte, hogy semmi sem mehet úgy, ahogyan az azt megelőző tíz évben ment, hogy nem lehet a jövő az, ami a közelmúlt része volt, hogy idejön egy szűk csoport átveszi a hatalmat, felforgat mindent".

Családokat szakítottak szét, embereket börtönöztek be, kényszermunkára vittek, padlásokat söpörtek, kényszervallatások révén megtörtek sorsokat, és ezáltal elvették mindenkinek a jövőjét - sorolta az okokat, melyek 1956-ban az utcára vitték az embereket, és akik "a túlerővel szemben felvették a harcot a magyarok szabadágáért".

Mint mondta, visszatekintve nehéz észérvvel megmagyarázni, hogy 1956-ban miért keltek fel az emberek a Szovjetunióval szemben, a kommunistákkal szemben, hiszen nyilvánvalóan esélytelen volt ez a küzdelem a világ legnagyobb hadseregével szemben. De mégis le lehetett győzni, mert "mi itt vagyunk, 1956-ra emlékezünk, a szovjet hadsereg pedig sehol sincsen már, csak egy rossz emlék" - fogalmazott Navracsics Tibor, majd így folytatta: ma már a szovjet hadsereg nincsen sehol, mert a magyar szabadságharcosok 1956 októberében és novemberében felvették velük a harcot és az életüket áldozták.

"Akárhol járunk a világban, ha szabadságról van szó, ha kommunizmus elleni küzdelemről van szó, akkor az első mondat, amivel találkozhatunk, a kiindulópont : 1956 és Magyarország. Itt kezdődött, mi kezdtük, a mi szüleink, nagyszüleink, azok az elődeink, akikre ma emlékezünk, hiszen ők az életüket áldozták azért, hogy valaha egy szabad országban éljünk" - hangoztatta a miniszterelnök-helyettes, egyúttal annak a meggyőződésének is hangot adva, hogy "1956 csak erősebbé tette ezt a nemzet".

A forradalom leverését követő évtizedekről szólva azt mondta: 1956 olyan teherként nehezedett a kommunista rendszerre, hogy végül összeroppant. "1988-89-ben alapjaiban rendült meg a rendszer, egyszerűen azáltal, hogy kimondták, kimondtuk: 1956 nem ellenforradalom volt, hanem (...) népfelkelés, forradalom, szabadságért való küzdelem. Belepusztult a rendszer ebbe az egyszerű igazságba, és nem pusztulhatott volna bele (...), ha 1956-ban a mi szüleink, nagyszüleink nem kelnek föl látszólag teljesen esélytelenül, a győzelem leghalványabb reménye nélkül is a Szovjetunió ellen".

A miniszterelnök-helyettes a Magyarország szabadságért életüket feláldozók mellett azokat is áldozatként említette, akiknek 1956 után el kellett hagyniuk az országot, külföldön kellett új élet kezdeniük. Az, hogy ők a világ minden részén magyarnak, 1956-os magyar vallották magukat, "erőt adott nekünk, és erőt ad ma is" - hangsúlyozta.

	[2/2]
1. oldal Lázár: 1956 hősei győztek, Magyarország ma szabad és független

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter