Az aradi vértanúkra emlékezik Magyarország

Október 6. - Félárbocon a nemzeti lobogó a Parlament előtt

Az aradi vértanúkra emlékezve, közjogi méltóságok jelenlétében csütörtök reggel felvonták, majd félárbocra engedték a nemzeti lobogót a Parlament előtti Kossuth Lajos téren.

2011.10.06 08:59MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A nemzeti gyásznapon tartott megemlékezésen megjelent Schmitt Pál köztársasági elnök, Kövér László, az Országgyűlés elnöke, valamint Pintér Sándor belügyminiszter, Martonyi János külügyminiszter, Simicskó István, a honvédelmi tárca parlamenti államtitkára és a magyarországi diplomáciai testület több képviselője.
   
A tiszteletadás keretében felolvasták az aradi vértanúk nevét. A megemlékezésen a Magyar Honvédség Támogató Dandár Központi Zenekara, a díszzászlóalj és a Magyar Köztársaság Nemzeti Lovas Díszegysége működött közre.
   
A nemzeti lobogó egész nap félárbocon marad, azt szintén katonai tiszteletadás mellett este hat órakor vonják le.
   
A kormány október hatodikát 2001-ben a magyar nemzet gyásznapjává nyilvánította, arra emlékezve: 1849-ben ezen a napon végezték ki Aradon a magyar szabadságharc 13 honvédtábornokát, Pesten pedig Batthyány Lajost, az első magyar felelős kormány miniszterelnökét.

Réthelyi: áldozatot kell hozni a nemzetért

A tizenhárom aradi vértanú elsősorban az áldozathozatal dicső példája - mondta Réthelyi Miklós csütörtökön a fővárosi, Fiumei úti sírkertben tartott megemlékezésen.

A nemzeti erőforrás miniszter úgy fogalmazott: áldozatot kell hozni a nemzetért, hiszen haza nélkül senkik sem lennénk. "Olyanokká válnánk, mint akiket száműztek múltjukból, hagyományukból, mindabból, ami biztonságot és méltóságot adhat az ember létének" - tette hozzá.
   
Réthelyi Miklós közölte: a mártírhalált halt aradi hősök legyőzték a halált, örök tanúságot téve a nemzet iránti hűségről. Ebből a hűségből és elkötelezettségből ma is meríthetünk - folytatta a tárca vezetője, kiemelve: a vértanúk példaadásából erőt meríthetünk a mindennapokban, de nem csak mi, hanem a világ bármely szabadságszerető népe.
   
Mint mondta, kötelességünk megemlékezni az aradi vértanúkról és az első felelős magyar kormány miniszterelnökéről, Batthyány Lajosról, akit 1849-ben ugyanazon a napon végeztek ki Pesten.
   
Réthelyi Miklós felidézte: a megtorlás annak idején főleg a politikai és katonai elit tagjaira irányult, a cél nemcsak az elrettentés volt; az osztrák hatalom meg akarta fosztani az országot politikai és katonai vezetőitől, hogy Magyarország képtelen legyen egy újabb szabadságharcra. Ezután több mint 100 év múlva, 1956-ban jött el az újabb szabadságharcunk - tette hozzá a miniszter.
   
A sírkertben, a mártírhalált halt egykori miniszterelnök, Batthyány Lajos mauzóleumánál koszorút helyezett el Kiss Norbert, a Köztársasági  Elnöki Hivatal Társadalmi Kapcsolatok Hivatalának vezetője, a kormány nevében pedig Réthelyi Miklós. Elvitte oda a megemlékezés koszorúját Tarlós István főpolgármester, a Legfelsőbb Bíróság nevében Kónya István, az Alkotmánybíróság képviseletében Bitskey Botond főtitkár. Koszorút helyezett el a kegyeleti bizottság nevében Boross Péter volt kormányfő és Radnainé Fogarasi Katalin, Józsefváros nevében Kocsis Máté (Fidesz-KDNP) polgármester, továbbá Mubarak Rashid Al Boainin, a diplomáciai testület doyenje, katari nagykövet is.
   
Október 6-át, az aradi vértanúk napját 2001-ben nyilvánította a kormány a magyar nemzet gyásznapjává, arra emlékezve: 1849-ben e napon végezték ki Aradon a magyar szabadságharc 13 honvédtábornokát, Pesten pedig Batthyány Lajost, az első felelős magyar kormány miniszterelnökét.

Állampolgári esküt tettek külhoni magyarok Lőkösházán

Negyvenheten tették le az állampolgári esküt, s váltak magyar állampolgárrá a Békés megyei Lőkösházán az aradi vértanúk emléknapja alkalmából tartott ünnepségen csütörtökön.

A több mint 1850 lakosú határ menti településen már nem először tettek esküt a külhoni magyarok, hiszen az idén már két alkalommal további 119-en váltak magyar állampolgárrá.
   
A csütörtöki ünnepségen Erdős Norbert, a Békés Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja, fideszes parlamenti képviselő emlékező beszédében Széchenyi Istvánt idézve kijelentette: "Szabadságát az ember rendszerint akkor becsüli, amikor már nem szabad, vagy ha szabadságát végtelen áldozatokkal vívta ki".

A szónok emlékeztette hallgatóságát: "A szabadságharc hősei az életüket adták, hogy kivívják számunkra a szabadságot. Ha ez akkor a túlerővel szemben nem is sikerült nekik, de áldozatuk árán megtanították az utókort a szabadságot megbecsülni".
   
A mostani állampolgári esküre a legtöbben a határtól két és fél kilométere található Kisiratosról érkeztek.

Almási Vince, az 1731 lakost számláló község polgármestere elmondta: a lakosság csaknem 97 százaléka magyar ajkú. Napjainkig megközelítőleg 200-an nyújtották be az állampolgársági kérelmüket, s közülük már 150-en esküt is tettek.

[1/2]next
  1. 1. oldal
  2. Megemlékezés és tiltakozás együtt várható Marosvásárhelyen

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.