Szinte minden ugyanaz, mégis...

Olcsó, de kevés az előnye? - Íme az új Dacia Sandero

Egyik legnagyobb előnyét vesztette el a Loganhoz képest: a hosszát, azaz a hátsó sor helykínálatát.

2009.08.20 09:55autolabor.hu - Fotó: dacia-sandero.org
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A Dacia Logan MCV olcsóságával és hatalmas helykínálatával a maga nemében egyedülálló autó, ám kérdés, hogy mi marad akkor a Sanderónak?

Az ötajtós karosszériának rengeteg előnye és hátránya van a puttonyos autókhoz és a kisbuszoshoz képest, első sorban az, hogy sokkal jobban néz ki, sokkal fogyaszthatóbb Európa nyugatibb felén is.

A Sandero belseje szó szerint ugyanaz, mint a Logan MCV-jé. Ugyanazok a kapcsolók, ugyanaz a műszerfal, ugyanaz minden: többek között ennek köszönhető az, hogy az autó ennyire olcsó.

Ha beülünk a Sanderóba és megszemléljük az elénk táruló km/h órát, fordulatszámmérőt, kormányt, rekeszeket, középkonzolt, pontosan ugyanazt látjuk, mint a Loganben.

A baj ott kezdődik, hogy hátrasandítva ez már nem mondható el. A Sandero kicsi: kialakításával elvesztette azt az óriási előnyt, amit a Logan nyújtani tudott – a hatalmas helykínálatot.

Ez egy kompakt, európai szemnek tervezett, annyira nem is csúnya öt ajtós, amibe egyáltalán nem fér el 5 ember úgy, mint a Loganben vagy az MCV-ben.

Erre persze már előre számítottunk: talán a BMW X6 az egyetlen olyan ötajtós karosszériakialakítású autó, amiben úgy el lehet férni, mint a hatalmas Logan MCV-ben.

És hogy miért a folyamatos összehasonlítás? Mert a két Dacia gyakorlatilag ugyanaz.

A már ismertetett belső elemek mellett a motor (a remek 1.5 dCi Renault-erőforrás), a futómű és az életérzés is pont olyan az ötszemélyes Sanderóban, mint a hétszemélyes nagytestvérben.

Különbséget tényleg csak az autó külsejében és a hátsó lábtérben lehet észrevenni. A Sanderót is ugyanúgy letolják az utakról és lenézik, mint a Logant, ugyanúgy átugrik 50-nel a Bosnyák-téren, ugyanúgy jól húzza az 1.5 dCi, ugyanúgy szeretjük, mert olcsó.

Az apróbb kellemetlenségek persze jelen vannak, de ezek egy kivételével mind olyanok, amiket egy 3.1 milliós, klímás, dízellel felszerelt autónak elnézünk.

Az egyetlen kivétel az első ülések mérhetetlen kényelmessége. A derekunk majd' leszakadt, amikor egy egész napot eltöltünk Budapesten a Sandero volánja mögött.

Csepelről Rákospalota érintésével jutottunk el Kőbányára, hogy aztán este a belvárosban legyen dolgunk - a hátunk megsínylette az autózást. A légfrissítővel és a plüsskutyával együtt a deréktámaszt is pakolják be a kosárba az autósboltban...

De ha van otthon megfelelő méretű párna, az is sokat segíthet. Ami miatt még nem jó Daciával járni Budapesten, az az a rengeteg arrogáns sofőr, akik már csak a márkajel miatt is lenézik a Sanderót.

Aki ilyet vesz, az vagy hülye, vagy román, gondolják, a hülyéknek és a románoknak pedig nincs helyük az utakon.

Így esett meg az, hogy bár gyakran hangosan felhorkanunk, ha valaki csúnya igazságtalanságot vagy elképesztő őrültséget követ el a forgalomban a kárunkra, a Sandero volánja mögött egy idő után már nyugodtan lapítottunk akkor is, amikor az elsőbbséget nem adták meg.

Egyébként, éppen a BMW 320xd-ből szálltunk át a Sanderóba, így különösen fájó volt megtapasztalni az egy csapásra ellenségessé váló forgalmi közhangulatot.

De 3.1 millió forintért a klíma mellé egészen biztosan nem jár presztízs és tisztelet, ha valaki Sanderót vesz.

Ez kifejezetten kelet-európai specialitás, nyugaton ugyanis ésszerű, okos választásként tekintenek a Sanderóra, míg itthon csak az vesz ilyet, aki nem lát tovább a saját orránál, vélik a "kritikusok".

Pedig nehéz érveket hozni ellene. Azt leszámítva, hogy sem 2.090.000 forintért (alapár), sem 3.160.000 forintért (a tesztelt modell ára) nem vásárolnánk új autót...

A legnagyobb baj vele még mindig az, hogy Dacia, nem pedig Renault, vagy bármi más, amihez itthon nem kapcsolnak pejoratív értelmezést.

Ha bevonul Európába a Nanóval a Tata, szinte biztosak vagyunk benne, hogy kedvelt gépjármű lesz itthon is, pedig még olcsóbb, még fapadosabb lesz, mint a Sandero, viszont a neve hallatán nem Románia és az elmúlt évezred Daciái jutnak az egyszeri autós eszébe.

Autózni tényleg csak az ülés miatt nem jó vele. A kormány olcsó, de azért meg lehet fogni, műanyag mivolta ellenére nem szárad le a kezünk, ha rajta tartjuk.

A motor kissé hangos, de bőven elfogadható, csak nem egy BMW-ből, hanem egy 23 éves Fordból érdemes átszállni, hogy ez el is jusson a tudatunkig.

A váltó egyáltalán nem érződik jónak, mégis nagyon gyorsan tudtunk kapcsolgatni vele, egyszerű mechanikának érződik, és a Sandero árcéduláját elnézve alighanem az is.

A dízelmotorral 5.5 litert evett, a fotózáskor hiába mutatott 6.1-et az óra, ez sokat csökkent a későbbiekben. Ezt az 5.5-öt egyébként főleg városban hozta, de azért némi országút is belement a puha futóművekbe.

Túlzás lenne persze az egekig magasztalni a Sanderót, hiszen csak az új autóktól elvárható minimumot hozza, semmi pluszt nem ad hozzá, a vezetési élmény fogalmát el is felejthetjük, és ott van ugye a Dacia-faktor.

Nehéz beleszeretni, bár azok, akik megveszik, és évekig hiba nélkül, gazdaságosan üzemeltetik, nyilván érzelmeket táplálnak majd iránta.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.