Adóteherként jelentkezik, ami nincs?

Paczolay: aki nem kap családi pótlékot, nem is adózhat utána

Az adóelőlegnél decemberben már nem kell számolni a családi pótlékkal, a túlfizetéseket jövő márciustól kaphatják vissza az érintettek.

2009.12.16 13:05MR1- Kossuth
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke az MR1-Kossuth Rádió reggeli műsorában elmondta, maga a családi pótlék korábban adómentes jövedelem volt, szeptember elsejétől adóterhet nem viselő járandósággá vált úgy, hogy a gyereket együtt nevelő szülőknél a családi pótlék összegét megfelezték. Fele-fele arányban számították be mind a két szülő személyi jövedelemadójába, függetlenül attól, hogy konkrétan melyik szülőnek folyósították a családi pótlékot, mert köztudott, hogy csak az egyik szülő számára utalják ki.

Az Alkotmánybíróság úgy véli, az, aki nem kapja meg a családi pótlékot, nem rendelkezik vele, ott nincs jövedelem, és mégis adóteherként jelentkezik nála a személyi jövedelemadónál, vagyis ez sérti az arányos közteherviselés elvét, amelyet az alkotmány rögzít. Nincs ténylegesen megszerzett jövedelem. Másfelől - folytatta az elnök - ez az önmagában nem adózó jövedelem hozzáadódik az egyébként adó alá eső jövedelemhez, följebb tolja az adózandó sávot az adózandó jövedelmet, és egy bizonyos rétegnél ezzel tulajdonképpen megnöveli az adóterhet.

Így maga a családi pótlék is adózik. Ez nem a teljesítőképesség szerinti adózás, nem az egy főre eső adózást jelenti, nem jelenti a rászorultsági elv megvalósulását, ezért mondta ki a testület az alkotmányellenességet. A családi pótlék olyan jövedelem, amelyet a szülők kapnak meg, a gyerektartás költségeihez való hozzájárulásként. Efölött kontrollt senki sem gyakorol, hogy pontosan mire költik a családi pótlékot, ezért aki megkapja, annál jelentkezzen adóként - vélte Paczolay Péter. Önmagában az nem probléma, hogy fele-fele arányban adóztatják meg, hanem a külföldet nézve, úgynevezett családi adózásnak az alapja megvan.

Az összes jövedelmet megfelezik és fele-fele arányban osztják szét a szülők szerint, tekintettel az eltartott gyerekekre is. Ezt Magyarországon nem vezették be, de ebben a kérdésben nem foglalhattak állást, hiszen ez valójában egy törvényhozói, jogalkotói vita.

Maga a döntés egyhangú volt. Trócsányi László párhuzamos indokolásban úgy gondolta, hogy az indoklás szigorúbb volt a törvénnyel szemben, mivel az egyik vitapont volt, hogy az egészet megsemmisíti-e az Alkotmánybíróság.

Egyébként más ügyekről is tárgyalnak, mire a jövő évi első adóbevallások elkövetkeznek, addigra lezárják például a vagyonadó-törvény tárgyalását. Igyekeznek az adótörvényeknél figyelembe venni a hatályba lépési határidőt, de a családi pótléknál már nem tudták, mert szeptember elsején lépett hatályba.

Paczolay Péter bízik abban, hogy február vége előtt döntnek a vagyonadó ügyében is. Úgy vélte, január elejétől másfél hónap elegendő lesz arra, hogy lezárják a vagyonadóról szóló törvény vitáját az Alkotmánybíróságon. Nagyon sok ügy van a testület előtt, amik folyamatosan érkeznek és ez is lassítja az eljárásaikat.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.