A bíróságok szemet hunynak?
Jogtalan módszerekkel "vagyonosodik'" az APEH
Vagyonosodási ügyekben a december mindig a másodfokú APEH határozatok hónapja. Ahhoz, hogy a 2003-as év ne évüljön el, még decemberben meg kell hozni és kézbesíteni kell a másodfokú határozatokat. Ezek az ügyek januárban jutnak el majd a bíróságokra.
2009.12.07 12:03OTS -Angyal József okleveles adószakértőA vagyonosodási vizsgálatok jövőjét tekintve meghatározóak lesznek a most következő perek. Paradox helyzet, hogy azok az ügyek jutottak el elsőként a bíróságokra, ahol a gyenge felperesi képviselet következtében az APEH kénye kedve szerint járhatott el, így az alperes alakíthatta a bírósági gyakorlatot a vagyonosodási ügyekben. A téves bírósági gyakorlattal felvértezve az APEH vérszemet kapott. Az elmúlt időben már indokolni sem hajlandó az adóhatóság a "készpénzforgalmi szemléletű" jogsértő módszerét. Egyszerűen leírja: "csak a készpénzforgalmat kell (?!) figyelembe vennie".
Mit jelent a készpénz-egyenleg módszer?
Az adóhatóság csak a készpénzforgalmat vizsgálja. A saját bankszámlára befizetett összeget tekinti kiadásnak (vagyonosodásnak), és a saját bankszámláról kivett összeget "igazi bevétel" -nek tekinti. Ennek megfelelően az adóhatóság nem tekinti bevételnek a bankszámlán a vizsgált időszak elején meglévő nyitó összeget, nem tekinti bevételnek a bankszámlára utalt munkabért sem.
Ez a módszer a bevételt a tényleges időpontjához képest későbbre, a kiadást a tényleges időpontjához képest korábbra teszi, így fiktív forráshiányt generál! Amíg nem sikerül kételyt ébreszteni a bírókban az APEH "készpénz-egyenleg" módszerét illetően, addig az APEH büntetlenül folytathatja jogsértő, törvényellenes gyakorlatát. A Bíróság kötve van a felperesi kérelemhez. Amit nem kért a felperes, azt a Bíróság nem ítélheti meg. Meg kell azonban jegyezni, hogy a Bíróság hivatalból is folytathat le bizonyítási eljárást, ha felmerül az APEH határozat semmissége. Ilyenkor megfordulna a bizonyítási teher és a perben az adóhatóságnak kellene bizonyítania, hogy az általa kidolgozott"készpénz-egyenleg" módszernek van-e jogszabályi alapja.
Az adóhatósági határozatok ugyanis sohasem jelölik meg a "készpénz-egyenleg" módszer jogszabályi alapját, pusztán ilyen verbális kijelentéseket olvashatunk: "adózónak jelentős vagyongyarapodása testesült meg abban, hogy bankszámlájára készpénzt fizetett be." illetve "az igazi bevétel a bankszámláról készpénzfelvétel". Az Alkotmánybíróság számtalanszor kifejtette már, hogy az ilyen APEH módszereknek semmilyen kötelező ereje nincs. Vegyük számba, milyen kérdéseket kell felvetni, a perben tisztázni, hogy változhasson a kialakult téves bírósági gyakorlat?
A személyi jövedelemadó törvény 5. számú melléklete a pénztárkönyv alapnyilvántartásra ad törvényi felhatalmazást. Ez egy idősoros pénzforgalmi mérleg, mely a kiadásokat és a bevételeket a tényleges felmerülése időpontjában veszi figyelembe. A pénzeszközökön belüli átrendezés (átvezetés) vagyonváltozást sosem eredményez! Ezzel szemben az adóhatóság által kidolgozott "készpénz-egyenleg" módszer szerint a pénzeszközökön belüli átrendezés mindig vagyonváltozással jár.
A két módszer a logika szabályai szerint kölcsönösen kizárják egymást! Ha az APEH indoklás nélkül, eleve kizárja a törvényi felhatalmazással rendelkező pénztárkönyv alapnyilvántartást, akkor a perben fel kell (!), hogy merüljön az adóhatósági határozat semmissége! Az itt leírtak alátámasztására készítettem egy szabadon letölthető vagyonosodási kalkulátort, amelyik párhuzamosan számítja a kétféle módszer szerinti egyenleget: www.venusz-szoftver.hu
Milyen kérdésekre kellene az adóhatóságnak választ adnia?
Mit jelent az, hogy a "készpénz-egyenleg" módszernek nincs kötött formája?
Az Szja törvényben lévő bevétel fogalomtól, pénztárkönyv alapnyilvántartástól milyen jogszabályi felhatalmazással lehet eltérni?
Miért "igazi bevétel" a bankszámláról készpénz felvétel, ha az szja törvény szerint bevételt csak mástól lehet szerezni?
Miért tekinti kiadásnak, vagyonosodásnak az APEH a készpénz befizetést bankszámlára, ha az Illeték törvény pontosan meghatározza a vagyon fogalmát?
Az Illetéktörvény a pénzeszközt ingó vagyonnak tekinti, az ezen belüli átrendezés nem jár vagyonváltozással.
Miért alkalmaz az APEH egy fogalmilag nem létező készpénzforgalmi szemléletet, amikor valamennyi adótörvényünk a pénzforgalmi szemléletre vonatkozik?
Miért likviditás vizsgálatot végez az APEH, amikor az Adózás rendjéről szóló törvény bevétel - kiadás vizsgálatot ír elő?
A jelenleg hatályos törvények a megtakarítást (bankszámlára befizetést) nem szankcionálják, csak a fogyasztást (kiadás, vagyongyarapodás), ha az adózatlan bevételből történik. A fekete - szürkegazdaság elleni küzdelem nem ok arra, hogy a hatályos törvényeket az adóhatóság semmibe vegye.
A feltett kérdések megválaszolása nem egyszerű feladat. Az adójogszabályok értelmezése speciális felkészültséget, adószakmai ismereteket igényel. A bírósági eljárás során hivatalból lefolytatott bizonyítási eljárásban a bíró igazságügyi adó- és járulék szakértőt rendelhet ki. Most már egyre több okleveles adószakértő végzettségű igazságügyi szakértő van a névjegyzékben.
Tudomásul kellene venni, hogy az APEH módszertan felülvizsgálata meghaladhatja egy jogász szakértelmét. Egy "csak" jogi végzettségű jogásznak 3 évet kellene (tovább) tanulnia (2 év adótanácsadói + 5 év adószakmai gyakorlat + 1 év okleveles adószakértői képzés), hogy megfelelő szakértelemmel rendelkezzen az adójogszabályok emelt szintű értelmezéséhez.
Azért ne becsüljük le az adóhatóságot! Bár a módszer jogsértő, nem lesz könnyű feladat az APEH és a Bíróságok kizökkentése az eddig kialakult gyakorlatból. Ebben segíthetnek a Bíróságok, ha legalább a kétely felmerül bennük egy per során az adóhatósági módszert illetően. Én most ezt a "bogarat" igyekezetem beültetni. Persze az is megoldás lenne, ha az adóhatóság a nyilvánosság előtt kész lenne szakmai alapon megvitatni módszerét, de nálunk még nem szolgáltató adóhatóság van.
Amíg a revizorok prémiuma a megállapított (nem befolyt!) adóhiánytól függ, addig az adóhatóság nem érdekelt a jogszabályok betartásában. Addig ilyen határozatok születhetnek: a boldog házasságban - megfelelő anyagiakkal rendelkező férj oldalán - élő gyesen lévő anyukánál az adóhatóság határozatában megállapította, hogy az anyuka a gyest eltitkolt jövedelemből egészített ki a létminimumra.
Kapcsolódó írások:
- Hamis jövedelem-igazolással akartak banki kölcsönt
- APEH: közeleg az eva bejelentkezési határidő
- Több száz "félkarú rablónak" nem kegyelmezett az APEH
- Ügyfélkapu: november 10-étől az APEH-nál is lehet regisztrálni
- Akár az ingatlanunk értékét is megmondja az APEH!
- Az ombusman szerint az APEH sérti az ügyfelek érdekeit a határidő-túllépésekkel
- APEH: Így számolhatók el a novemberi üzemanyagárak!
- Ablakon kidobott százmilliók az APEH-nél
Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.
Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!
ma.hu legfrissebb hírei:
- 8:18 Felborult egy motoros kishajó a Dunán, egy embert még keresnek
- 6:10 Szokatlan jelenségre figyeltek fel a bálványosi Csiszárfürdőn
- 22:55 Meteorológia: immár több mint egy évtizede hóínség jellemzi Budapest éghajlatát
- 20:53 Agrometeorológia: kiadós csapadék segíti a friss vetést
- 18:34 Higiéniai problémák egy wellness-szállóban, a NAV leengedte a medence vizét
- 16:31 Megakadályozták egy ortodox püspök húsvéti zarándoklatát Moldovában
- 14:27 Betiltották Virginia állam zászlaját a római istennő fedetlen melle miatt
top fórum témák:
- Tanár Úr gyere, mindjárt lesz Lillád!2022.05.10 21:11
- AZ IGAZSÁG SOHA NEM KÉSŐ2022.05.10 21:07
- JólVanna2022.05.10 20:31
- Porvihar2022.03.29 16:11
- Mit szólsz? Ide minden baromságot...2022.03.29 16:06