2010-es jogszabályi előírások

Hogyan alakul az egyéni vállalkozók nettó jövedelme?

Véleményem szerint el kellene kezdeni számolni a vállalkozók jövő évi közterheit, mert lehet, hogy teljesen ellehetetleníti az ún. önfoglalkoztató kisvállalkozókat a 2010-re jóváhagyott jogszabályok jövedelemre vonatkozó előírása.

2009.12.01 12:04adoforum.hu
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Aki elkezdett kalkulálni a már megjelent kiadványok alapján, az azt mondja, menekülni kell, mert a lakás havi rezsijére sem marad elég nettó jövedelem. Az idősebbek állást már nem kapnak, így vagy munkanélküliek lesznek, vagy előrehozott öregségi nyugdíjba mennek, ha a feltételeknek megfelelnek. Ebből a szempontból elsősorban a magasan képzett idősebb szakemberek lesznek nehéz helyzetben, akik saját magukat tartják el például egyéni vállalkozás keretében.

A fiatalabbak ún. adószámos magánszemélyként megbízási jogviszonyban látják a kiutat, - visszaadva az egyéni vállalkozói igazolványt - nyilatkozatban kérve a kifizetőt az adóelőleg megállapítására, bár szerintem ettől sem lesz több a nettó jövedelmük. Ez viszont a megbízónak nem fog tetszeni a társadalombiztosítási kötelezettség miatt. Ha a megbízási díj arányosan eléri vagy meghaladja a minimálbér 30%-át, akkor járulékköteles.

Egyébként 27% egészségügyi hozzájárulás terheli a kifizetőt. Utalnék arra, hogy a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 2010-től hatályos 46.§-ának (4) bekezdése értelmében, a kifizetőnek nem kell adóelőleget megállapítania a nem egyéni vállalkozóként, nem mezőgazdasági őstermelőként számlaadásra kötelezett magánszemély által számlázott, valamint a felvásárlási jegy alapján kifizetett bevételből.

Azonban ha a nem egyéni vállalkozóként, nem mezőgazdasági őstermelőként számlaadásra kötelezett magánszemély nyilatkozatot ad arról, hogy kéri az adóelőleg levonását, akkor a kifizetőnek az általános szabályok szerint kell eljárnia. Tehát, ha a megbízási jogviszonyban foglalkoztatott magánszemély kéri az adóelőleg megállapítását, akkor a kifizetőnek ezt meg kell tennie, és ez járulékalapot is jelent nála. Kénytelen vagyok ismételten megjegyezni, hogy a kihirdetett törvényekben szereplő szigorú - a kiskapukat bezáró - szabályozást az indokolta, hogy az önfoglalkoztató vállalkozók év közben személyi jövedelemadót szinte egyáltalán nem fizettek, mert jövedelmet nem vettek ki a vállalkozásból havi rendszerességgel, míg a társadalombiztosítást a minimálbér vagy annak kétszerese alapján fizették.

Ez a munkaviszonyban foglalkoztatottakat rendkívüli mértékben felháborította, mert igazságtalan. Ez így van, de a saját magukat eltartók, és családjuk eltartásába besegítők jövő évtől valószínűleg elveszítik ezt a lehetőséget.

Nézzünk néhány példát!
Vállalkozói jövedelemadózást alkalmazó főfoglalkozású egyéni vállalkozó

Vegyünk egy havi 500.000 forint bevételt termelő (ez legyen egy átlag) egyéni vállalkozót, aki 200.000 forint jövedelem-kivétet számol el minden hónapban. Ez nem tekinthető soknak, mert az összes dolgozó átlagkeresete kb. ennyi, vagy ekörül van. Ez éves szinten 2.400.000 forint vállalkozói kivétet jelent. 2009-ben ennek személyi jövedelemadója 522.000 forint volt, mert az egyéni vállalkozónak nincs adójóváírása. 2010-ben a 200.000 forintos havi, illetve a 2400.000 forintos éves jövedelmet meg kell szorozni 1,27-tel, mert a törvény szerint - az Alkotmánybíróság által jóváhagyva - a 27%-os társadalombiztosítási járulékkal meg kell növelni az adóalapot. Így 2010-ben 3.048.000 forint adóját kell befizetni a havi kétszázezer forintos jövedelem után. Ennek 17%-os adója 518.160 forint lesz. A személyi jövedelemadó tehát éves szinten csökken 3.840 forinttal, de nem biztos, hogy év végére is ennyi marad a kiegészítés intézménye miatt.

Mielőtt tovább folytatnánk, nézzünk egy másik számítást havi 150.000 forintra is! Ez éves szinten 2009-ben 1.800.000 forint volt. Éves adója 324.000 forint a tárgyévben. 2010-ben az adóalap 1.800.000 * 1,27 = 2.286.000 forint. Ennek alapján a kivét éves személyi jövedelemadója 2010-ben 388.620 forint. Tehát a jövő évben több lesz az szja ebben az esetben.

Nézzünk most harmadikként egy havi 300.000 forintos jövedelem-kivétet! Ennek éves adóterhe 2010-ben 3.600.000 * 1,27 = 4.572.000 adóalap után 777.240 személyi jövedelemadó. Ha az egyéni vállalkozó 2009-ben is 3.600.000 forint vállalkozói kivétet számolt el, akkor ezután éves szinten 954.000 forint személyi jövedelemadót fizetett. (Remélem nem rontottam el a műveleteket, mert nem az erősségem a számtan. J) Ezt akartam bemutatni, hogy nem mindegy mekkora havi jövedelemről beszélünk, mert a kalkuláció az átlagbérhez van igazítva.

Aki pedig 2009-ben nem számolt el tényleges jövedelemkivétet, annak a teljes szja növekedésként jelenik majd meg. Már eddig elköltöttünk az 500.000 forint havi bevételünkből 200.000 + 43.180 = 243.180 forintot. Költségünk 200.000 forint. És év végén jön még a jövedelem-kivét kiegészítésének intézménye, melynek szabályozása nem korrekt, - mert a vállalkozóra hárítja a felelősséget - és megteremti a lehetőségét a későbbi adóellenőrzési megállapításnak. Ezt az adózási módot az Alkotmánybíróság még nem vizsgálta felül, hiszen az ebből származó adót majd csak 2011 februárjában kell bevallani és befizetni.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény 2010-től hatályos 16.§-ának (5) bekezdése szerint, ha a vállalkozói kivét nulla vagy éves összege nem éri el az adóévben a tevékenységre jellemző kereset éves összegét, önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül a vállalkozói osztalékalapból a (7) bekezdés szerint megállapított jövedelem, de legfeljebb abból az a rész, amely a vállalkozói kivéttel együtt, illetve ennek hiányában eléri a tevékenységre jellemző keresetet.

A hivatkozott 7. bekezdés a törvény egyéb helyeire hivatkozással lényegében megadja a kivét-kiegészítés forrásának számítását. Ha nincs vállalkozói osztalékalap, akkor nincs miből kiegészíteni az egyéni vállalkozó kivétjét. Ebből adódik az a várható "eredmény", hogy az egyéni vállalkozók az jelenleginél fokozottabb mértékben fogják eltüntetni a nyereségüket különböző módszerekkel. Megjegyzem, hogy szellemi tevékenység esetén erre nincs sok lehetőség. Ennek a lépésnek pedig várható következménye lesz a fokozott adóellenőrzés, de azt mondják, még ráérünk ezen gondolkodni. Szerintem viszont nem így van, mert felmerülhet az egyéni vállalkozás megszüntetésének vagy szüneteltetésének kérdése.

Most pedig nézzük a társadalombiztosításról szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) előírásait! A 29. § (1) bekezdése szerint, az egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási járulékot az Szja tv. 16. § (4) bekezdésében meghatározott vállalkozói kivét, de havi átlagban legalább a tevékenységre jellemző kereset után fizeti meg. Átalányadózó esetén az átalányban megállapított jövedelem, de havi átlagban legalább a tevékenységre jellemző kereset után kell a társadalombiztosítási járulékot megfizetni. Ha a vállalkozói kivét, illetve az átalányban megállapított jövedelem nem éri el a tevékenységre jellemző keresetet, az egyéni vállalkozó a havi bevallásában - a tényleges járulékalapot képező jövedelem feltüntetésével - bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot a tényleges járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg.

Ha folytatjuk a havi 500.000 forintos bevételű példánkat, ahol az egyéni vállalkozó havi 200.000 forintos bruttó jövedelmet vesz fel, akkor a 27%-os társadalombiztosítási járulék havonta 54.000 forint. A 200.000 forintból levontunk már 43.180 forint személyi jövedelemadót, és emellett levonjuk még a járulékokat, melyek összevontan 17%-ot jelentenek a Tbj. 19. §-a szerint. Ez 34.000 forintos havi összeg. A havi nettó kivét 200.000 - 43.180 - 34.000 = 122.820 forint lehet. A tételes EHO megszűnt 2010-től.

Tételezzük fel, hogy havi átlagban a vállalkozónknak 120.000 forint értékű költsége merül fel! Ezen felül az iparűzési adója havi 10.000 forint. Ennek alapján: - költségek: 200.000 + 54.000 + 120.000 + 10.000 = 384.000 Ft/hó - kiadások: 120.000 + 122.820 + 43.180 + 88.000 + 10.000 = szintén 384.000 forint havonta, ha most nem számolok az általános forgalmi adóval. (Havi ötszázezres bevétel már nem lehet alanyi mentes az áfában!) - nyereségnek tűnik, ha nem jön közbe semmi rendkívüli, havi 116.000, illetve évi 1.392.000 forint.

Amennyiben a példában szereplő egyéni vállalkozó piaci átlagkeresete 316.000 forint bruttó keresetnek felel meg, akkor a nyereségét is kivétként adózza le és a járulékok is terhelik. Az egyszerűsítés érdekében nem kalkuláltam sok egyéb tényezővel, például a nyereség után negyedévenként befizetendő 19%-os adóelőleggel, vagy az iparűzési adó "bázis-alapon" történő fizetésével stb. A szűkülő kereslet mellett mindenkinek el kell gondolkodnia a megkereshető nettó jövedelmének nagyságrendjéről, még a karácsonyi nagybevásárlás előtt!

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.