Teendők és kiaknázatlan lehetőségek

Milyen adóhatásokra kell készülnie a pénzintézeteknek 2010 januárjától?

A pénzintézetek adózását közvetlenül - illetve az ügyfeleiken keresztül közvetetten is - több helyen, különböző adónemekben érinthetik a jövő év január elsejétől életbe lépő új adótörvények.

_{2009.11.16 12:54ma.hu}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

Az elfogadott törvénycsomag szakmailag előremutató könnyítések mellett új adminisztrációs feladatokat is előír a pénzintézeti szektor számára – figyelmeztet a Deloitte Zrt.

Társasági adó

Veszprémi István, a Deloitte Zrt. adópartnere elmondta: Több olyan változást tartalmaz a januártól életbe lépő adótörvény-csomag, amely esetlegesen érintheti a finanszírozó társaságok jelenlegi projektfinanszírozási gyakorlatát. A projektfinanszírozást befolyásoló tényezők egyike, hogy a törvénymódosítások következtében megváltozhat az ügyletekben érintett felek adóterhelése, illetve a jövedelemáramlásokhoz kapcsolódó adófizetési kötelezettségük.

Bizonyos esetekben, például kamatok, jogdíjak vagy szolgáltatási díjak kifizetése esetén újra megjelenik Magyarországon a forrásadó, amelynek mértéke 30%. Kedvező változás, hogy immár a hitelintézetek is alkalmazhatják a veszteségelhatárolás intézményét - első alkalommal a 2009. évi negatív adóalap esetében. Ezzel összefüggő általános könnyebbség, hogy megszűnik a veszteségelhatároláshoz kapcsolódó engedélykérési kötelezettség.

Kutatásfejlesztés – kedvezmények és támogatások

Veszprémi István kiemelte, hogy a nemzetközi példák alapján a pénzintézeti szektorban aktív társaságok teljes bérköltségének mintegy 1,5 százaléka jellemzően elismert K+F költségnek minősül. A Deloitte felmérései szerint a kutatásfejlesztés címén igénybe vehető kedvezmények a hazai pénzintézeti szektorban ehhez képest jóformán kihasználatlanok - holott a bankszakmai és biztosítási területen számos tevékenység minősülhet kutatás-fejlesztésnek.

A bankok gyakran nem is tudnak ezekről a lehetőségekről, pedig nemcsak az adójogszabályok - így a Társasági adótörvény, a Különadóról szóló törvény, illetve 2010-től az Iparűzési adóról szóló törvény - által biztosított kedvezmények állnak a rendelkezésükre. Mindezen felül a pénzintézetek egyes tevékenységeikhez, projektjeikhez jelentős, projektenként akár több százmillió forint összegű, vissza nem térítendő támogatást is kaphatnak, elsősorban EU társfinanszírozott forrásokból. A K+F jellegű tevékenységek körét az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) úgynevezett Frascati- kézikönyve egyértelműen meghatározza.

Ennek értelmében a pénzintézeti szektorban kutatás-fejlesztési tevékenységnek minősülhet például a pénzügyi kockázatelemzéssel kapcsolatos matematikai kutatás, a hitelkockázati modellek kidolgozása, vagy az otthonról bonyolítható bankügyletekhez szükséges új szoftverek kísérleti fejlesztése. Szintén kutatás-fejlesztési tevékenységről beszélhetünk, ha a pénzintézet új típusú számlavezetési és bankrendszerek kialakítása céljából fejleszti a fogyasztói szokások vizsgálatának technikáit, továbbá ha olyan új, vagy új természetű kockázatok felismerését szolgáló kutatásokat végez, amelyeket a biztosítási szerződések kötésénél számításba kell venni.

A kézikönyv értelmében K+F tevékenységnek minősül az adósminősítési, hitelbírálati rendszerek fejlesztése, vagy például azon társadalmi jelenségek kutatása is, amelyek hatással vannak az egészség-, vagy nyugdíjbiztosítások újabb típusaira. Szintén ide sorolhatóak az elektronikus bank- és biztosítási ügyletekkel, az internetes szolgáltatásokkal és a számítógépes kereskedelemmel kapcsolatos pénzintézeti K+F tevékenységek is.

ÁFA-törvény

Veszprémi István elmondta: Az új ÁFA-csomag az üzleti környezetben újradefiniálja a teljesítés helyét, vagyis a főszabály értelmében a teljesítési hely a jövőben ott lesz, ahol a szolgáltatást igénybe vevő alany letelepedett.

A pénzintézeteknek mindenekelőtt a változással összefüggő adminisztrációs kötelezettségre kell felkészülniük, ez azt jelenti, hogy összesítő nyilatkozatot kell benyújtaniuk azon európai uniós tagállamban teljesített ügyleteikről, amelyek a teljesítés helye szerint adókötelesnek minősülnek, emellett azon igénybevett szolgáltatásokról, amelyekre vonatkozóan Magyarországon adókötelezettség áll fenn.

Emiatt a pénzügyi intézményeknek fel kell térképezniük szolgáltatásaikat, illetve alapvető információkkal kell rendelkezniük arról, hogy más tagállamban hogyan kezelik ezen szolgáltatásokat. Az összesítő nyilatkozat benyújtását – amely a jogkövetkezmények tekintetében bevallásnak minősül - a jogalkotó az ÁFA-bevallás gyakoriságához köti, és a vállalkozásokat elektronikus bevallásra kötelezi.

A változás lényege, hogy míg eddig csak a termékértékesítésekről kellett rendszeres összesítést benyújtani, ezentúl a szolgáltatásnyújtásokra is kiterjed a kötelezettség, ami érintheti a pénzintézeti szektor szereplőit.

Adóvisszatérítés uniós szabályainak változása

Mivel a pénzintézeti szektor szolgáltatásai a törvények értelmében mindeddig alapvetően tárgyi adómentesnek számítottak, a bankok és biztosítók nem igényelhették vissza a külföldön vásárolt szolgáltatások (utazási költségek, üzleti tárgyalásokkal kapcsolatos kiadások, például terembérlet) után megfizetett adót.

Az uniós ÁFA-irányelv változásával összhangban ugyanakkor jövőre az ÁFA-visszatérítés teljes rendszere átalakul, így a külföldön üzleti szolgáltatások után megfizetett összeget a pénzintézetek visszaigényelhetik, igaz, csak abban az arányban, amelyben az érintett hazai pénzintézet ÁFA-köteles tevékenységet végez.

Ez az arány a szektorban jelenleg 1-5 % között mozoghat, a visszaigénylés ugyanakkor nem jelent jelentős adminisztrációs terhet a pénzintézetek számára, mivel az érintett országok adóhatóságai egymás között bonyolítják a visszatérítési eljárás egy részét – tette hozzá a Deloitte Zrt. szakértője.

Finanszírozási ügyletek meghiúsulásával kapcsolatos adóhatások

A válság nyomán igen gyakori probléma, hogy a cégek képtelenek fizetni a lízingdíjakat, hiteleik törlesztőrészleteit, illetve a kamatokat, aminek a pénzintézeti szektorban jelentős adóhatásai vannak. Veszprémi kiemelte: Célszerű a bankoknak végiggondolnia, hogy a meghiúsult hitelügyletben szereplő biztosíték érvényesítésének milyen adóhatásai lehetnek.

Egyedi esettől - a biztosíték jellegétől és számos egyéb tényezőtől is - függ például az, hogy az ügylet melyik szereplőjénél merül fel ÁFA-fizetési kötelezettség, illetve a bank le tudja-e vonni azt az áfát, amelyet a biztosíték után, fordított adózás okán korábban neki kellett megfizetnie.

A Deloitte Zrt. szakértője elmondta: Mindeddig, amikor a bank magánszemélyek esetében érvényesítette zálogjogát, és értékesíteni kényszerült egy a szerződésben biztosítékként megjelölt ingatlant, azt 25%-os ÁFA-tartalommal kellett eladásra kínálnia (hiszen általában a Bankok ingatlan-értékesítésükre adófizetési kötelezettséget választottak), amely adótartalmat végeredményben az adósra kellett terhelnie. Ebben eredményez jelentős ésszerűsítést az ÁFA-törvény módosítása, amely (az eddigi szabályozással ellentétben) lehetővé teszi, hogy a pénzintézet lakóingatlan értékesítésre külön választhatja az adómentességet – és így az ügyfelek számára sokkal kedvezőbben tudna a jövőben elszámolni adósaival.

A szakmailag kiforrott PM-javaslat felismerte a változtatás szükségességét a vállalati finanszírozásban is – hiszen az ÁFA-alanytól visszavett biztosíték esetén is ésszerűsítené a folyamatot. Eddig fordított adózással a banknak kellett megfizetnie ezen ügyletekre az áfát, ám azt mindaddig nem vonhatta le, amíg nem rendelkezett az ügyletről szóló érvényes számlával.

Ezzel a bankok szinte automatikusan patthelyzetbe kerülhettek, hiszen a szerződésszegő ügyfelek rendszerint számlát sem voltak hajlandóak adni, a bankok pedig kétszeresen fizették meg az áfát - először befizették, majd amikor értékesítették a biztosítékot, ismét lerótták az áfát. Az elfogadásra váró javaslat értelmében a pénzintézet ezentúl érvényes számla nélkül is levonhatná az áfát, erre a jövőben a zálogszerződés elegendő alapot jelentene.

Személyi jövedelemadó

A pénzügyi termékeket érintő személyi jövedelemadó változások egy része kedvező a magánszemélyek számára, de adminisztrációs terheket róhat a hitelintézetekre, befektetési szolgáltatókra. Veszprémi István közölte: Az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemre vonatkozó adózási szabályok (például kedvezőbb adómérték, ügyleti eredmények egymással történő elszámolhatósága) kiterjednek minden olyan ügyletre, amely a törvényben meghatározott szolgáltatók igénybevételével köthető.

Az érintett ügylet tárgya így az értékpapírokon - például befektetési jegyeken, kötvényeken, részvényeken - kívül más pénzügyi eszköz, áru és deviza is lehet. Ilyen ügylettel összefüggésben adóbevallási és megfizetési kötelezettség a magánszemélyt terheli. Az adót a magánszemélynek a bevallás benyújtására előírt határidőn belül kell megfizetnie, viszont a befektetési szolgáltatónak kell az adóévet követő év február 15-éig adatot szolgáltatnia az adóhatóság felé.

A tartós befektetések ösztönzése céljából a jogalkotó a befektetéseken elért kamat, hozam, ügyleti nyereség tekintetében az általánostól eltérő, alacsonyabb mértékű adókulcsokat vezetett be januártól. A hitelintézeteknek, befektetési szolgáltatóknak ennek kapcsán további adminisztrációs feladatai jelentkeznek, hiszen az adóévet követő év február 15-éig igazolást kell kibocsátaniuk a magánszemély részére a tartós befektetésből származó jövedelemről, a tartós lekötés napjáról, illetve a lekötési időszak megszűnésének vagy megszakításának napjáról.

Az igazolás tartalmáról is adatot kell szolgáltatniuk az adóhatóság felé, az osztalékra jogosító értékpapír esetén pedig az osztalékfizetést megelőzően értesíteniük kell a kibocsátót arról, hogy e jövedelemből nem kell adót levonnia – tette hozzá a Deloitte Zrt. szakértője.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter