Vállalkozásokat terhelő adók

145 milliárddal csökken az adóterhelés jövőre

Közel háromtucat törvényt érint az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról címet viselő tervezet, amely a Pénzügyminisztérium honlapján olvasható péntek déltől. Az előterjesztést a kormány még nem tárgyalta.

2008.09.12 18:41MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A tervezet szerint a társasági adó kulcsa 16 százalékról 18 százalékra emelkedik, de továbbra is megmarad a 10 százalékos kulcs az 50 millió forint alatti pozitív adóalap esetén, ha a cég teljesíti az ehhez szükséges egyéb feltételeket. Ezek egyike a rendezett munkaügyi kapcsolatok megléte, amit a jelenlegi törvény csak így röviden mond ki, de a módosítás részletezi, hogy mit jelent e kategória. 

A rendezett munkaügyi kapcsolatokat az államháztartási törvény definiálja: a munkaszerződéseknek jogszerűeknek kell lenniük, nem sérthetők meg a szakszervezet és az üzemi tanács illetve azok képviselőinek a jogai, továbbá be kell tartani az európai üzemi tanácsokra előírt konzultációs kötelezettséget. 

A társasági adó törvény módosítása szerint amennyiben a rendezett kapcsolatok megsértését a hatóság az adott és a megelőző adóévben nem állapította meg jogerős és végrehajtható határozatban, illetve nem szabott ki bírságot, amit a bíróság is jóváhagyott, akkor rendezett a munkaügyi kapcsolat és alkalmazható a 10 százalékos adókulcs. 

A különadóról szóló törvény úgy változik, hogy a bankoknak nemcsak befizetni kell negyedévente azt, hanem bevallást is kell készíteniük arról. A különadót jelenleg december 20-ig minden társas vállalkozásnak ki kell egészítenie az éves várható összegre. A módosítás ezt csak a bankokra írja elő, megtoldva a bevallási kötelezettséggel is. 

Az áfa-törvény kimondja, hogy az adófizetési kötelezettség akkor keletkezik, amikor az alapját adó ügylet megvalósul. Az adót akkor is meg kell fizetni, ha a teljesítés hiánya ellenére történik a kibocsátás, kivéve, ha kétséget kizárólag bizonyítja az értékesítő, hogy a számlakibocsátás ellenére nem történt teljesítés, vagy más teljesített. A módosítás ezt megtoldja azzal, hogy a számlát a bizonyítással egy időben érvénytelenítenie kell a kibocsátójának, továbbá haladéktalanul értesíteni kell a számlán megjelölt vevőt. 

A jövedéki adótörvényben a biodízel fogalma kiegészül: nemcsak a növényi, hanem az állati olajból előállított termék is biodízelnek minősül. A tiszta szesz hektoliterenkénti adója 236 ezer forintról 260 ezerre emelkedik. A pálinkafőzdékben bérben főzetett pálinka adója évi 50 literig hektoliterenként 118 ezer forintról 130 ezerre, 50 liter felett pedig 236-ról 260 ezer forintra emelkedik. A sör jövedéki adója hektoliterenként és Balling fokonként 540 forintról 594 fokra növekszik. A pezsgő hektoliterenkénti adója pedig 12.200 forintról 13.400 forintra nő a javaslat szerint.

A cigaretta adója jelenleg ezer darabonként 8.050 forint, továbbá a kiskereskedelmi ár 28,3 százaléka, amely együtt nem lehet kevesebb - ezer darabra számolva - 14.875 forintnál. A módosítás után az előbbi számok: 8.600 forint, 30 százalék, illetve 16.365 forint. A növekedés 10 százalék. A pipa- és cigarettadohányok adója 16 százalékkal emelkedik, viszont változatlan marad a szivar jövedéki adója, ami az eladási ár 28,5 százaléka. 

Azért, hogy a jövedéki termékek előállítói az adóemelés előtt ne tudjanak az olcsóbb adójegyből "bespájzolni", az emelés előtti két hónapban csak a havi mennyiség 1,15-szeresét igényelhetik. Ez az arány jelenleg 1,25-szeres. Adóztatni kívánja a Pénzügyminisztérium a jövőben a szenet is, mégpedig tonnánként 2.040 forinttal. Ez uniós kötelezettség, a belőle származó bevétel néhány százmillió forint lesz. Ezt az energiaadóról szóló törvény módosítása tartalmazza.
 
A fogyasztó árkiegészítésről szóló törvény a támogatott körben hagyja a menetrendszerinti vasúti és közúti, valamint komp- és révközlekedési személyszállítást, de kiegészíti azt a hatósági áras különjárati közúti személyszállítással. Feltétel azonban, hogy külön jogszabály utazási kedvezményt állapítson meg rá. A helyi adókról szóló törvény megszünteti az üdülők bérlőinek az idegenforgalmi adó alóli mentességét. 

Az indoklás szerint ezzel a cégek visszaéltek, amikor bérelt üdülőkben helyezték el alkalmazottaikat. A jövő évtől csak a tulajdonos és a hozzátartozója lenne mentes az idegenforgalmi adó alól. Az iparűzési adónál a nettó árbevételt csökkentő tétel lesz az alap- és alkalmazott kutatás, valamint a kísérleti fejlesztés közvetlen költsége. Az uniós szabályok szerint jelenleg is mentes az iparűzési alól az adóalapnak az a része, amely a külföldi telephelyen végzett tevékenységből származik, de csak az adóalap 90 százalékáig. A módosítás eltörli a 90 százalékos korlátot.

Jóval egyszerűbb lesz az ingatlanlízing cégek élete, bár továbbra is 2 százalék illetéket kell fizetniük a lízingbe adás céljára vásárolt ingatlanok után. Nem kell bemutatniuk sem a PSZÁF engedélyt, sem a Magyar Lízingszövetség igazolását a tevékenységükről, elég lesz nyilatkozniuk arról, hogy két éven belül lízingbe adják a megvásárolt ingatlanokat.
 
A másik új szabály így szól: ha az ingatlan ellenértéke nem éri el a forgalmi érték 50 százalékát, akkor a vételár és a forgalmi érték fele közti összeg után ajándékozási illetéket kell fizetni. (Ez függ a rokonsági foktól, de általában magasabb a visszterhes illetéknél.) A másik 50 százalék után pedig a normál ingatlan átruházási illetéket kell megfizetni. A vagyonszerzési illetékre vonatkozó mentesség, illetve kedvezmény csak akkor vehető igénybe, ha a vagyonszerzést a vásárló az előírt hatóságnak határidőben bejelentette. 

A gépjármű átruházási illetékénél annyi lesz a változás, hogy a teherautóknál 5.000 köbcentiméter hengerűrtartalomig kell csak fizetni a 18 forintos köbcentiméterenkénti illetéket, afelett 10 forintot. Erre a kormány a fuvarozókkal kötött megállapodásban vállalt kötelezettséget. Bármilyen eljárásban a 10 ezer forint feletti illetéket banki átutalással is meg lehet fizetni. A PM javaslata szerint a gépjárműadóról szóló törvény vagyoni típusú adóvá alakítja a cégautó adóját.
 
Mentes lesz ezen adó alól - egyebek mellett - az egyház és a karitatív szervezet által az alapfeladata ellátásához szükséges kocsi, a halottszállító autó, valamint a társadalombiztosítás által finanszírozott házi- és gyermekorvosi ellátáshoz szükséges autó is. A 6 százalékos adó alapja a bekerülési érték, amely az első két évben 10-10 százalékkal, majd pedig évente 5 százalékkal csökkenthető.
 
A cégautó adóját negyedévente kell bevallani és megfizetni. Az adózás rendjéről szóló törvény megszünteti a munkaadó jogát arra, hogy ne készítse el a munkavállalója szja-bevallását. Viszont a munkavállalónak nem február 15-ig, hanem január 31-ig kell ezt kérnie.

Aki jogosult az szja-törvény szerint egyszerűsített bevallásra - és nem kérte a munkaadói adóbevallást - az február 15-ig jelentheti be az APEH-nek, hogy a hatósággal akarja elkészíttetni az szja bevallását. Jelenleg a közbeszerzésen nyertes fővállalkozó a havi 100 ezer forintot meghaladó alvállalkozói díjat visszatarthatja mindaddig, amíg az alvállalkozó 15 napnál nem régebbi igazolással nem igazolja azt, hogy nincs köztartozása. A módosítás a kifizetést 200 ezer forintra emeli, és megelégszik a 30 napnál nem régebbi igazolással. 

Ami viszont teljesen új a módosított törvényben: az alvállalkozó - és egyáltalán bármelyik adózó - kérheti felvételét az APEH-nél a köztartozásos minősített adatbázisba. Ezt minden hónap 10-én frissíti az adóhatóság, és aki szerepel az adatbázisban, annak nem kell beszereznie az adóhatóság "nemleges" igazolását - áll a tervezetben. Szintén új szabály, hogy ha az adóhatóság be nem jelentett alkalmazottat talál az adózónál, akkor erről értesítenie kell a munkaügyi hatóságot. 

A számviteli törvény a pénzkezelési szabályzat kötelező elemévé teszi a készpénzállomány meghatározását. Ez nem lehet több, mint az előző év összes bevételének 0,8 százaléka. Ha ez kevesebb 300 ezer forintnál, akkor ez utóbbi összeg a mérvadó. A Munka törvénykönyve úgy változik, hogy a 20 ezer forintot meghaladó munkavállalói juttatást csak bankszámlára lehet utalni, feltéve, hogy a munkavállaló lakóhelyén van bankjegykiadó automata. Az utalás a munkavállalónak többletköltséget nem okozhat. 

A pénzügyminiszter rendeletben állapítja meg, hogy mely településeken van bankjegykiadó automata. Ugyan ez a szabály vonatkozik majd a köztisztviselőkre, közalkalmazottakra, bírákra és a köz-szféra valamennyi alkalmazottjára is. Ezért módosul a rájuk vonatkozó valamennyi speciális törvény is a PM tervezet szerint.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.