Egyensúly és stabilitás megszorítások nélkül

Változások 2008-ban: családi támogatás, nyugdíj, bérek, adóterhek

Jövőre folytatódik a szigorú, feszes költségvetési gazdálkodás, de a reáljövedelmek már nem csökkennek, sőt egyes területeken némileg emelkednek is - mondta Daróczi Dávid a pénteki kormányszóvivői tájékoztatón.

_{2007.12.28 14:57ma.hu}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

A nyugdíjreform 2008-ban életbe lépő új intézkedései

A kormány mindent megtesz azért, hogy méltó életkörülményeket biztosítson az elmúlt évtizedekben sok áldozat elviselésére kényszerült három millió nyugdíjas számára, a lehetőségek határain belül óvja és növeli nyugdíjuk vásárlóértékét. Eközben azonban nyomasztó felelősségként nehezedik rá, hogy a meglévő viszonyok – a túlságosan kedvező nyugdíjszabályok, a korai nyugdíjazásban való érdekeltség, a fiatal rokkantnyugdíjasok kilátástalan helyzete - néhány évtizeden belül súlyosan veszélyeztetnék a jövőben nyugdíjba menők anyagi biztonságát, békés időskorát.

A nyugdíjreform részeként jövőre hatályba lépő szabályokat nem mai költségvetési gondok diktálták, ezeknek rövid távon nincs érdemi hatása a nyugdíjalap kiadásaira. Céljuk, hogy azok, akik jövőre és az azt követő években mennek nyugdíjba 10-20 év múlva is értékét megőrző nyugdíjból, biztonságban élhessenek.

2008. januárjától változnak az új nyugdíjak megállapítási szabályai

A nyugdíjmegállapítás jelenlegi szabályai – amelyben a nyugdíjat nem a tényleges nettó jövedelem, hanem csak a személyi jövedelemadóval csökkentett kereset alapján számolják - a korábban vártnál magasabb, 80% feletti helyettesítési rátát, egyes esetekben a korábbi kereset nettó összegét meghaladó nyugdíjakat eredményeztek.

Az új nyugdíjakat még további 8%-kal növeli az időközben bevezetett 13. havi nyugdíj. A nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatósága elkerülhetetlenné tette a nyugdíj megállapítás szabályainak korrekcióját, melyek együttes hatására a korábbi szabályhoz képest 6-8%-kal mérséklődik az induló nyugdíjak szintje.

- Az induló nyugdíjak szintjét csökkenti, hogy kiszámítására 2008-tól a tényleges nettó keresetek alapján kerül sor, vagyis a nyugdíjat már nem csupán a személyi jövedelemadóval, hanem a járulékokkal is csökkentett kereset alapján számolják ki.

- Növeli viszont a nyugdíj összegét, hogy míg eddig a korábbi évek keresetét csak a nyugdíjazást megelőző második év szintjére számolták át (az éves nettó kereset növekedéssel valorizálva), addig a jövőben ezt a nyugdíjazást közvetlenül megelőző évig végzik el. Ez a szabály a korábbiakhoz képest a nyugdíjazást megelőző év nettó keresetnövekedésének mértékével növeli a nyugdíj alapját.

A hosszú szolgálati idővel rendelkezők és különösen a korhatár betöltését követően is munkában maradók nyugdíját az új szabályok csak csekély mértékben, vagy egyáltalán nem mérséklik.

- 2008-tól 1,5%-ról 2%-ra emelkedik a 40 évnél hosszabb szolgálati idővel rendelkezők esetén a nyugdíjnál figyelembe vehető százalékos mérték. Így például, ha valaki 42 év munkaviszony után megy nyugdíjba, akkor idén a nyugdíj alapjául szolgáló keresetének 83%-át kapja, jövőre pedig 84%-át.

- Egyáltalán nem mérséklődik azok induló nyugdíja, akik a nyugdíjkorhatár betöltése, azaz 62 éves koruk után – nyugdíjuk megállapítása nélkül – akár csak egy évvel is tovább dolgoznak. A 2004 óta érvényes szabály szerint ugyanis az ő nyugdíjuk havonta 0,5%-kal, évente 6%-kal emelkedik.

2008-tól szigorodnak az előrehozott nyugdíj melletti munkavégzés feltételei

Ma, miközben a nyugdíjkorhatár 62 év, az öregségi nyugdíjba vonulók – férfiak és nők – átlagos életkora 58,6 év, a rokkantsági nyugdíjasok figyelembevételével pedig csupán 55 év. Ennek oka, hogy lényegében mindenki, az érintett korosztályok 94%-a él a különböző korai nyugdíjazás rendkívül kedvező lehetőségével.

A változtatás célja, hogy a nyugdíjkorhatár emelése nélkül növekedjen a nyugdíjba vonulás tényleges korcentruma, mindazok, akiknek egészségi állapota ezt lehetővé teszi, lehetőleg a nyugdíjkorhatár tényleges betöltésekor vegyék csak igénybe a nyugdíjukat. Az új szabályok nem vonatkoznak azokra, akik már betöltötték a nyugdíjkorhatárt, elmúltak 62 évesek, ők továbbra is munkajövedelmük korlátozása nélkül megkapják nyugdíjukat.

2008-tól

-  A korai nyugdíjazás feltételévé válik az aktív biztosítási jogviszony megszüntetése. Ma több tízezerre tehető azok száma, akik korábbi munkakörüket változatlanul betöltve élnek az előrehozott nyugdíjazás lehetőségével, és a munkabérük mellett – 62 éves koruk helyett a nők már 57 éves koruktól, a férfiak 60 éves koruktól – a nyugdíjukat is felveszik. A 2008-tól előrehozott nyugdíjba menők már csak korábbi munkaviszonyuk megszüntetése után lesznek jogosultak a korai nyugdíjazásra.

- 2008-ban a korhatár alatt nyugdíjba menők a nyugdíjuk folyósítása mellett legfeljebb az éves minimálbérnek megfelelő összegű munkajövedelmet szerezhetnek. Az éves keretösszeg elérését követő hónaptól nyugdíjuk folyósításának szüneteltetését kell kérniük. 

- Az azonos feltételek megteremtése érdekében, kellő felkészülési időt biztosítva, a korlátozás 2010-től valamennyi korábban korhatár alatti nyugdíjasra kiterjed, mindaddig, amíg nem töltik be 62. évüket.

Új rehabilitációs rendszer 2008-tól - esély a megváltozott munkaképességűeknek

Ma 450 ezer a nyugdíjkorhatárt még be nem töltött rokkantnyugdíjasok száma és további 200 ezer ember részesül a megváltozott munkaképességűek járadékában. Megfelelő rehabilitációs szolgáltatás és foglalkozatási lehetőség mellett közülük is sokan visszatérhetnének a munka világába.

Ma azonban végzetesen bezáródik a kapu, aki egyszer rokkantnyugdíjassá válik, nem, vagy csak a nehéz helyzetüket kihasználó, feketén foglalkoztatóknál tud ismét munkát vállalni. A megváltozott munkaképességűeknek hazánkban csupán 10%-a dolgozik bejelentve, miközben a fejlett országokban ez az arány 30-50%. Becslések szerint ugyanakkor mintegy 30%-uk dolgozik mindenfajta munkajogi védelem nélkül, feketén.

Ha a feltételek nem változnának, hasonló, kiszolgáltatott sors várna az évente újonnan rokkantnyugdíjassá váló 30-40 ezer emberre is. 2008-tól azok a megváltozott munkaképességűek, akik – egészségi állapotuk, képességeik, életkoruk és újrafoglalkoztatási lehetőségeik miatt – jó eséllyel rehabilitálhatók, a rokkantnyugdíj helyett úgynevezett rehabilitációs járadékban részesülnek.

A legfeljebb három évig folyósítható járadék nettó összege megegyezik a III. csoportos rokkantság esetén nekik járó nyugdíj összegével, de a passzív ellátás mellett aktív rehabilitációs szolgáltatásokra jogosultak és együttműködésre kötelezettek. A rehabilitáció új rendszerének nem célja a már rokkantnyugdíjban lévők eddiginél szigorúbb elbírálása, de közülük is sok embernek esélyt, lehetőséget kíván adni a munkába való visszatérésre.

- Nem változik a rokkantnyugdíjasok felülvizsgálati rendszere.

- A 2008. évi kötelező felülvizsgálat során még nem kell a komplex minősítést elvégezni, és csak saját kérésükre lehet rokkantnyugdíj helyett részükre rehabilitációs járadékot megállapítani. 

- A fokozatos átmenetet szolgálja az a rendelkezés is, hogy azok, akik 2011. december 31.-éig, 10 éven belül elérik a nekik irányadó nyugdíjkorhatárt – és az egyéb feltételeknek megfelelnek – akkor is, ha rehabilitációs járadékra lennének jogosultak, kérhetik, hogy részükre rokkantnyugdíjat állapítsanak meg. Vagyis az 52. évüket betöltöttek számára az új rendszer szabad választási lehetőséget kínál.

	[2/3]
A munkavállalók számára kedvező változások az adózásban A nyugdíjreform 2008-ban életbe lépő új intézkedései 2008-ban az inflációt meghaladó mértékben nő a gyermeket nevelő családok támogatása

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter