Tengeri óriások

Megvan a 200 évig élő bálna genomja

A világ legtovább élő emlőse nem a szárazföldön, hanem az északi tengerekben él. A Grönlandi bálna genomja nemrég vált hozzáférhetővé az emberiség számára.

2015.01.07 19:00ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret
Forrás: Wikipedia

A sarkköri vizekben honos grönlandi bálna magyar neve ellenére nem csak a Dániához tartozó sziget környékén él. Négy különálló, egymással nem keveredő populációjuk létezik. Az első csoport nyáron Kanada jeges-tengeri partvidékén tartózkodik, a második csoport az Ohotszki-tengerben él. A harmadik csoport nyáron Kanada északkeleti szigetvilágát lakja, a negyedik, kisebb létszámú csoport Grönland térségében és a Barents-tengerben él, írja a Wikipedia.

A kutatók érdeklődését szokatlanul hosszú életkora, akár 200 éves élettartama váltotta ki. Noha három nagyságrenddel több sejttel rendelkezik és háromszor addig él, mint az ember, mostani tudásunk szerint mégsem fenyegeti a rákos megbetegedések nagyobb kockázata, mint minket.

Ennek titka génjeiben rejlik, melynek feltérképezésével nemrég végeztek a kutatók. Úgy találták, hogy a sejtosztódással kapcsolatos gének, a DNS-javítási képessége segíti a hosszú életkor elérésében és a rákkal szemben való ellenálló képességének kialakításában. Következő lépésként a Liverpooli Egyetem João Pedro de Magalhães vezette kutatócsapata olyan, genetikailag módosított egereket akar létrehozni, melyek tartalmazzák a bálna bizonyos génjeit, ezáltal megvizsgálhatják azok élő szervezetre gyakorolt hatását (különösen az életkor és a daganatos elváltozások tekintetében).

És mit érdemes még tudni a grönlandi bálnákról? Igen bátor fickók; a zajló, vagy a vékony jégmezőtől sem ijednek meg, az 1 méter vastag jeget is képesek áttörni. A grönlandi bálna egyébként átlagosan 15-18 méter hosszú. Egy átlagos példány súlyát 90 tonnára, a legnagyobbakét 110 tonnára becsülik.

Lassan úsznak, sebességük ritkán haladja meg az óránkénti 10 kilométert. Jellemző rájuk, hogy farkukkal, vagy az uszonyaikkal csapkodják a vizet. Szívesen kiugranak egész testükkel a vízből és hanyatt zuhannak vissza. Táplálkozás közben - egyszerre legfeljebb 30 percre - lemerülnek, és planktonikus élőlények mellett a fenéken élő bentonikus szervezeteket is fogyaszt. Az utóbbiakat nem a szürke bálnákhoz hasonló gödörásással gyűjti be, mégis megfigyeltek már a felszínen iszapcsíkot húzó grönlandi bálnát. A 60 méteres mélység körüli tengerfeneket kedvelik. A felszínen is táplálkoznak, lassú úszás közben, kitátott szájjal. Állkapcsát 60°-os szögig képes kitátani.

Az adott helyen található élelem-mennyiség függvényében egyedül, vagy csoportosan (1-14 példány) táplálkoznak. A csoportok lépcsős alakzatot képeznek.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.