Nem is haltak ki a dinók?

A ragadozó dinoszauruszok nem haltak ki, hanem a tollak, majd a repülés képességének kifejlődésével madarakká alakultak.
_{2004.08.05 15:35, Forrás: X-Press}

A dinoszauruszok madarakká válását követi nyomon a megújult Magyar Természettudományi Múzeum első, tudományos szempontból világszenzációnak számító kiállítása, amely szeptember 10-től várja az érdeklődőket. A kiállítás az után nyílhat meg, hogy a kormány döntött az egymilliárd forint garancia vállalásáról.

A Tollas dinoszauruszok címet viselő, 16 leletet bemutató, interaktív tárlat a Londoni Természettudományi Múzeum és a Kínai Geológiai Intézet közös munkája, amelyet jó néhány év tudományos munka előzött meg.

- A felfedezés-sorozat 1996-ban kezdődött, amikor a Kína észak-keleti részén fekvő Liaoning tartományban fosszíliagyűjtők egy 124 millió éves apró termetű dinoszaurusz maradványait találták meg - magyarázta Bajzáth Judit, az intézet kiállításrendezési és közművelődési főosztályának vezetője. - Az ezt követő leletek bizonyítékokat szolgáltattak egy olyan elméletre, amelyet több mint 100 évig vitattak: az apró termetű ragadozó dinoszauruszoktól a tollas őshüllőkön át vezet a fejlődés útja a madarak kialakulásáig.

A vita 1861-ben kezdődött, amikor felfedezték az ősmadarat (Archaeopteryx). A csontváz körül látható tollak lenyomatai arról tanúskodtak, hogy ezek minden kétséget kizáróan egy madár - sőt, a tudomány által ismert legősibb madár - leletei. Az állat a dinoszauruszokra jellemző tulajdonságokkal is rendelkezett. Így felvetődött a kérdés: vajon a ma élő madarak a dinoszauruszok leszármazottai-e, amelyre a választ a kínai tollas dinoszauruszok adták meg.

A természettudományi múzeum mostani kiállítása nem csak a kőzetlapokba megmaradt eredeti lenyomatokat mutatják be, hanem a XIX. századi követelményeknek megfelelően a szervezők interaktív kiállításra hívják az érdeklődőket. A látogatás során kisfilmeket lehet megnézni az őslények mozgásáról, mikroszkóp alatt megfigyelhetően a tollak maradványai.

A kínai és londoni leleteken kívül bemutatják a Magyarországról előkerült 90 millió éves repülő hüllőcsontokat, köztük egy 30 cm-es, fogak nélküli teljes állkapcsot és Frans Lanting, a National Geographic világhírű természetfotósának kinagyított képeit. A dinoszauruszok témájához kapcsolódóan lesznek láthatóak Nagy Szilvia egyedi technikájú viaszból készült ősállat szobrai is.

cikk nyomtatása

Szólj hozzá!