Új meteoritkráter Peruban

A Peru és Bolívia határvidékén található Titicaca-tótól délre, bő 3800 m-es tengerszint feletti magasságon található kis perui falu, Carancas lakói látványos nappali tűzgömböt figyeltek meg 2007. szeptember 15-én, helyi idő szerint 11:45-kor.
_{2007.11.07 11:15, Forrás: hirek.csillagászat.hu}

A szemtanúk beszámolói alapján északkeleti irányban feltűnt objektumnak erős fehér színben fénylő feje, valamint füstszerű csóvája volt. A jelenség a kozmikus térségből érkező test becsapódását követően robbanásra emlékeztető robajjal és kisebb földrengéssel zárult. Az eseményeket kísérő morajlást még a 20 km-re levő Desaguadero kisvárosban is hallani lehetett mintegy 15 percen (!) keresztül, ugyanakkor a becsapódástól 1 km-re lévő helyi egészségügyi központ ablakai betörtek.

A meteorit-becsapódás a talajba krátert mélyített, amelyben a hamarosan helyszínre érkezők forrásban lévő vizet találtak, a hely felett pedig hosszú percekig füstoszlopot figyeltek meg kénes szag terjengése közepette. Becslések szerint a becsapódás energiája mintegy 0,03 kilotonna, azaz 30 tonna TNT-vel egyenértékű volt (összehasonlításul: a hirosimai atombomba 15 kilotonnás volt). Az új kráter pontos földrajzi koordinátái: nyugati hosszúság 69º02'38", északi szélesség 16º39'52".

Újabban a meteorok légköri útja során keletkező infrahangokat is tanulmányozzák. Ebben élen jár a kanadai University of Western Ontario meteoros kutatócsoportja. Ilyen megfigyeléseket a mintegy 70 km-re lévő, bolíviai La Paz geofizikai intézetében is végeznek, és ezúttal sikerült is a viszonylag közeli infrahangokat detektálni.

A becsapódás a Puno-fennsík szárazföldi üledékes, sziklás talajába történt. Itt a felső egy méteres réteg vöröses-barna színű és törmelékes-üledékes, egyszerű és táblás palával. Nem kedvezett a helyszíni kutatásoknak, hogy ebben az évszakban azon a vidéken esős, csapadékos az időjárás, illetve a talajvíz is előbukkant a becsapódás által vájt kráter mélyén. A keletkezett kráternek a környezethez képest 1 méter magas pereme van, aminek átmérője közel 14 méter. A kráter teljes átmérője a perem legkülső lábazatával együtt mintegy 17 méter, a belsejét kitöltő víztócsa pedig közel 8 m átmérőjű volt néhány nappal a becsapódás után. A benne levő víz a tengervízre hasonlító kémhatású és vezetőképességű volt.

A becsapódást követően felröppentek olyan feltételezések, hogy nem természetes eredetű kozmikus test csapódott be, hanem egy mesterséges hold, amelynek ráadásul radioaktív anyag is lehetett a fedélzetén - ezt azonban a perui Atomenergia Intézet helyszíni vizsgálatai kizárták. Egyébként sem utalt semmi arra, hogy nem természetes eredetű test csapódott volna be, azaz a jelenséget minden bizonnyal egy 1-100 m-es kis égitesttel való találkozás okozhatta. A híradások arról is beszámoltak, hogy a helyi lakosok különféle enyhe betegségek tüneteire panaszkodtak, de ezt a szakemberek hisztériaszerű tömegpszichózisra vezetik vissza.

Az első kőzet- és meteoritmintákat a becsapódás után mintegy 36 órával gyűjtötték össze. Eddig összesen 20-30 kg meteoritanyagot találtak, amelynek darabjai első ránézésre finomszemcsés, törékeny kőzetanyagúaknak tűnnek, bennük 1 mm-es vasszemcsékkel beágyazódva. Vékony csiszolatok optikai mikroszkóp alatt felfedik ásványi összetételüket: kondritos szövetminta látszik, amely piroxén, olivin, vas, troilit és bizonytalanul, de alkáli feldspar jelenlétét mutatja.

Ami a további kutatásokat illeti: a meteorit több tonnás tömegének túlnyomó része a felszín alatt rejtőzhet, ennek felkutatása még sok időt vesz igénybe. A tömegspektrométeres, pásztázó elektronmikroszkópos és röntgendiszperziós módszerekkel történő általános összetétel-meghatározások mellett több szakember javasolta, hogy az oxigén és egyéb izotóparányok vizsgálatát is végezzék el, mert így a meteor eredete és kora is meghatározható lesz (pl. mikor vált ki egy ütközés során egy nagyobb testből, mennyi időt töltött a bolygóközi térben sugárzásoknak kitéve). Az is fontos kérdés, hogy milyen szögben ért a légkörbe a meteorit, mert a kráter eléggé kör alakú, ami nem utal lapos szög alatti beérkezésre. Ugyanakkor a beszámolók szerint viszonylag hosszú ideig tartott az útja a légkörben, ezzel viszont az infrahang-kitörés rövid ideje áll szemben. Mindenezeket a látszólagos ellentmondásokat tisztázva érthetjük meg pontosan, mi is történt Peruban szeptember közepén.

cikk nyomtatása

Szólj hozzá!

Kapcsolódó írások:

Hazavitték a gyilkos meteoritot Mégsem titokzatos a perui meteorit? Hamis meteor - Ügyes diákok trükkje volt a bonyhádi kráter!