Érdekes alvási szokások az állatoknál

A mai napig nem tudunk egyértelmű választ adni arra az egyszerűnek tűnő kérdésre, hogy mi emberek miért alszunk. Egy amerikai kutatócsoport a kutyáktól a zebradániókig különféle állatfajok alvását tanulmányozza, hogy közelebb kerülhessen a válaszhoz.
_{2007.10.18 10:50, Forrás: National Geographic}

Minden állat alszik, némelyek azonban alig felismerhető módon szenderednek álomba. A szarvasmarhák négy lábon állva képesek mozdulatlanul aludni, a delfinek pedig felváltva pihentetik az agyféltekéiket, ami lehetővé teszi a számukra a folyamatos úszást. De még az ecetmuslicák is szundikálnak rövid életük során!

Az amerikai Stanford Egyetem kutatója, Emmanuel Mignot szerint onnan ismerhetünk fel egy alvó zebradániót, hogy társaival szemben farokuszonya lekonyul.

Mignot és munkatársai zebradániókat tartottak ébren, hogy megfigyeljék a halfaj alvási szokásait.

A mai napig nem tudunk egyértelmű választ adni arra az egyszerűnek tűnő kérdésre, hogy mi emberek miért alszunk. Mignot a kutyáktól a zebradániókig különféle állatfajok alvását tanulmányozza, hogy közelebb kerülhessen a válaszhoz.

Alvás-kiiktatás

A kutatócsoport megfigyelte, hogy az egész éjszaka ébren tartott halak esetében, ha reggel a villanyokat lekapcsolják, a zebradániók pihenni térnek. Ha viszont a hosszú virrasztás után égve hagyják a villanyt, a halak ébren maradnak, szemben a legtöbb emlőssel.

A jelenség magyarázatának tisztázása érdekében a kutatók az alvásért felelős neuropeptid, a hypocretin (más néven orexin) receptorának génjét kiiktatták a zebradániókban.

Az emlősökben egy ilyen jellegű beavatkozás narkolepszia kialakulásához vezetett volna. A narkolepsziát napközben leküzdhetetlen aluszékonyság és éjszakai álmatlanság váltakozása jellemzi, amelyhez váratlan izomtónusvesztés okozta összecsuklás vagyis kataplexia is társul.

A halaknál azonban csak éjszakai álmatlanságot okozott a gén kiiktatása.

Mignot elmélete szerint a fény és az általa serkentett molekula, a melatonin az álmossággal szemben akkora állóképességet biztosít, hogy a zebradániók szemhunyás nélkül át képesek vészelni az átvirrasztott éjszaka utáni nappalt. Hasonló jelenség egyes madárfajoknál is megfigyelhető.

A kutató azt feltételezi, hogy a fény és a melatonin egyfajta evolúciós útelágazást képezett. Egy ponton túl ugyanis a kölcsönhatás már kevésbé hatékony, így az emlősöknek már más ébrenlétet szabályozó rendszerre volt szükségük.

Álmos kutyák

A Stanford Egyetem kutatói más fajok alvásának neurokémiai hátterét is fel kívánják térképezni: embereket, rágcsálókat és narkolepsziás kutyákat is tanulmányoztak az elmúlt években.

A távoli célok között szerepel számos egyéb állatfaj alvási szokásainak megfigyelése, később pedig egy alvásevolúciós fa megalkotása. Mignot lelkesedését igazolja, hogy miután végzett a zebradániókkal, szándéka szerint, az álomba merült kacsacsőrű emlősök (Ornithorhynchus anatinus) tanulmányozásának szeretné szentelni idejét.

"A narkolepsziás kutyák egyébként már nem tartoznak a kísérleti állatok közé, valamennyiüket nyugalmaztuk. Az utolsót épp én fogadtam örökbe" - nyugtatta meg a sajtót az elszánt tudós.

cikk nyomtatása

Szólj hozzá!

Kapcsolódó írások:

Az alvászavar a stroke előjele lehet Alvászavarral küzd minden tizedik magyar Alvás vagy nem alvás?