A kövérség a genetikától függ?

A Brigham Young Egyetem kutatói újabb bizonyítékot találtak arra, hogy a kövérség, legalábbis bizonyos mértékben, igenis függ a genetikai állománytól.
_{2007.10.17 14:40, Forrás: medipress.hu}

A modern Pima indiánok között szokatlanul magas a kövérség előfordulása. Több kutató is úgy véli, hogy létezik egy olyan, genetikailag kódolt spóroló anyagcsere, mely igyekszik az elfogyasztott táplálék nagy részét elraktározni, hogy akkor, amikor nincs élelmiszer, az illető ne haljon éhen olyan hamar. Ez olyan esetben, amikor az élelem nehezen megszerezhető kifejezetten ideális, azonban a mai körülmények között, amikor szinte dúskálunk az ennivalóban, ez nagyon hátrányos.

Dr. Mark Rowe és Dr. David McClellan munkatársaival az új-mexikói Sonora sivatag bennszülött őslakosain, a Pima indiánokon vizsgálta az evolúció kiválasztódási (szelekciós) hatásait. A bennszülöttek között jóval nagyobb gyakoriságban előforduló igen hatékony metabolizmus genetikai hátterének igazolása céljából mitokondriális DNS eltéréseket, valamint egy nukleotidot (bázispárt) érintő variációkat (SNP-ket) kerestek.

A kutatók megállapították, hogy a három ismert SNP közül kettőnek hatása van az anyagcsere hatékonyságára. A kutatók az SNP-k által létrehozott biokémiai változások evolúcióra gyakorolt hatásait a TreeSAAP nevű genetikai program segítségével több mint száz emlős esetében végigkövették.

"Ezek alapján arra következtettünk, hogy valaha a nagy hatékonyságú anyagcsere komoly szelekciós előny volt, és a Pima indiánok esetében ez azért maradt fent, mert nemrég még a sivatagi körülmények között sokkal nehezebb volt nekik táplálékot találni. Ezért most, amikor bőven van élelmiszer, egy ilyen hatékonyságú anyagcsere kifejezetten káros, és ennek tudható be a nagyfokú elhízás a Pima indiánok között." - magyarázta a kutató.

Bár a Pima indiánok egy extrém esetet képviselnek, valószínűleg az egész emberi társadalom korlátozott táplálékforrás mellett fejlődött ki. Több népcsoportban is kimutathatók a Pima indiánok esetében tapasztalthoz hasonló genetikai variációk, azonban ezek együttes hatása korántsem annyira markáns, mint az indiánok esetében. Azonban a genetikai eltérés hordozása részben mindenképp magyarázhatja, hogy miért olyan gyakori a XXI. században a kövérség.

cikk nyomtatása

Szólj hozzá!

Kapcsolódó írások:

A kövérség a vastagbélrák legnagyobb rizikófaktora Suttogás Nem az üdítő miatt kövérek a gyerekek Gyerekjátékokkal a kövérség ellen A kövérség fertőz? 560 kilós a világ legkövérebb embere