Az elektromos tér rákot gyógyít

Az Amerikai Fizikai Kutatóintézet munkatársai megállapították, hogy alacsony intenzitású elektromos tér képes megzavarni a sejtek osztódását, mely lelassítja az agydaganat növekedését.
_{2007.08.04 16:21, Forrás: medipress.hu}

Dr. Yoram Palti vezette azt a nemzetközi kutatócsoportot, mely az elektromos tér sejtosztódásra gyakorolt hatását vizsgálta. A kutatók váltakozó elektromos térbe helyezett sejtekben azt tapasztalták, hogy a töltéssel bíró sejtalkotók és molekulák az elektromos tér váltakozásának megfelelően másodpercenként több százezer oda-vissza forgást végeztek. A használt alacsony feszültségről (1-2 V centiméterenként) eddig azt hitték, hogy a szívizomsejteken kívül más sejttípusra nincs hatással. Laboratóriumi körülmények között azonban most bebizonyították, hogy a váltakozó elektromos tér képes megakadályozni a daganat növekedését a sejtosztódás gátlása révén.

A laboratóriumi kísérleteket követően tíz önkéntesen is kipróbálták az új módszert, akiknél a nagy halálozási arányú agydaganatot, a kiújuló glioblastoma multiforme-t (GBM) állapítottak meg. A betegek fejére erősített elektródás segítségével egy rendszeres időközönként 200 kHz-es frekvenciájú elektromos teret hoztak létre napi 18 órán keresztül. A vizsgálat során megállapították, hogy a daganat az előrehaladott stádiumot a szokásosnál sokkal lassabban érte el (átlagosan 26 hét alatt), sőt néha még visszafejlődést (regressziót) is kimutattak. A betegek emellett sokkal tovább éltek (átlagosan 62 hétig).

Bár kontroll csoport a vizsgálat során nem volt, a szakirodalomban közölt, felméréseken és statisztikai elemzéseken alapuló állapotromlás és összesített túlélési idő a hasonló betegekben sokkal rövidebb (10 hét az előrehaladott stádium eléréséig és 30 hét az átlagos túlélési idő). Emellett komoly eredménynek számít, hogy a tíz betegből három a kezelés kezdetétől számított két év múlva is életben volt.

A jelenség hátterében a sejtek váltakozó elektromos térre adott fizikai válasza áll, mely laboratóriumi körülmények között (in vitro) kétfélék voltak. Az első hatás az osztódási idő megnövelése volt. Míg normális esetben a sejtek alig egy óra alatt kettéosztódnak, az elektromos tér hatására ez még három óra alatt sem zajlott le teljesen. "Úgy gondoljuk, hogy a váltakozó elektromos tér mindig megpörgeti a sejtosztódást irányító mitotikus orsót, így nem tud kialakulni az a "sínrendszer" ami mentén a kromoszómák párjaiktól kettéválva az új sejtbe vándorolhatnak.." - magyarázta a kutató.

A második hatás az éppen kettéosztódó sejtek között kialakult elektromos feszültségkülönbség miatt bekövetkező sejtalkotó-károsodás. Ez jellemzően akkor következik be, amikor a két sejt éppen kettévált, de még egymás közvetlen szomszédságában vannak, így az elektromos kapcsolat is fennáll közöttük.

"Valószínűleg a glioblastomákra is ilyen hatása lehetett a váltakozó elektromos térnek. Attól azonban nem kell tartani, hogy a módszer az ép agysejteket is károsítja, mivel azok nem osztódnak. A váltakozó elektromos térnek eddig csak osztódó sejtben figyelték meg károsító hatását." - fejtette ki Dr. Palti.

A kutatók az eredményeken felbuzdulva újabb kutatás elvégzését tervezik, ezúttal azonban kontrollcsoporttal. Emellett ki akarják próbálni az elektromos tér és az alacsony erősségű kemoterápia kombinációját is.

cikk nyomtatása

Szólj hozzá!

Kapcsolódó írások:

Rák a gyomorégéstől? Rákot okozhat a virslik és a hamburgerek színezőanyaga A tüdőrák veszélyesebb a nőkre Miért gyakoribb a májrák a férfiakban, mint a nőkben?