Lassú repülésben a denevér győz

A madarak szinte minden képzeletbeli díjat besöpörnek káprázatos repülési tudásukért. Azonban a denevéreknek is akad néhány ügyes trükk a tarsolyukban, különösen, amikor lassan repülnek.
_{2007.05.17 14:55, Forrás: Pesthy Gábor - National Geographic}

A kutatók most fölfedezték ennek egyik lehetséges okát. A denevér egyedülálló légörvénylési mintát hoz létre a szárnya mögött.

Gyors sebesség esetén a denevérek és a madarak röpte szinte teljesen azonos. Lassabb sebességeknél azonban eltérő módon oldják meg a levegőben maradást. Ennek oka a testfelépítésben keresendő. A madarak képesek szétválasztani tollaikat a felfelé irányuló szárnymozgásnál, így minimalizálják az ellenállást és maximalizálják a felhajtóerőt.

A denevérek szárnya azonban rugalmas bőrhártyából áll, ezért más módszerhez kell folyamodniuk a levegőben maradáshoz. Hátrafelé és szinte teljesen kifordítva csapkodnak a szárnyukkal.

Lassú sebességnél a légörvénylés is jelentős hatást gyakorol a teljesítményre. Korábbi tanulmányokban Anders Hedenstrom, a svéd Lund University ökológusa munkatársaival megmérte a nagy fülemüle és a vörösbegy szárnyai által keltett légörvényeket, és azt tapasztalta, hogy repülés közben egyetlen légörvényt hoznak létre. A tudósok ezután elhatározták, hogy megvizsgálják, mi a helyzet a denevér esetében.

A kutatók két nektárdenevért tettek be egy alacsony turbulenciájú szélcsatornába. Kiderült, hogy a denevérek aerodinamikai sajátosságai jóval bonyolultabbak, mint azt a korábbi tanulmányok sugallták. A madarakkal ellentétben a denevérek mindkét szárnya mögött kialakul egy-egy légörvény, ami Hedenstrom szerint "teljesen váratlan fölfedezés". Eredményeikről a Science folyóiratban számoltak be.

Mi okozhatja a különbséget? Hedenstrom úgy véli, talán az, hogy a nektárdenevéreknek nincs farkuk, amely összekapcsolja a légörvényeket a madaraknál. Az izolált felhajtó légörvények valószínűleg javítják a manőverező képességet, mivel a szárnyak aerodinamikai szempontból függetlenebbek.

Egy amerikai biológus szerint a kutatásból repüléssel kapcsolatos általánosabb következtetések is levonhatók. Úgy tűnik, hogy a denevérszárny a maga rugalmas membránjával hatékonyabban "tervezett" eszköz a lassú repüléshez, mint a madarak tollas szárnya. Ez akkor nyerhet gyakorlati jelentőséget, ha önműködő miniatűr repülőszerkezeteket akarnak tervezni és készíteni.

cikk nyomtatása

Szólj hozzá!

Kapcsolódó írások:

Robbie Williams koncertje zavarja a denevéreket A denevérek szexuális élete - a nőstények megosztják a szeretőket Futni is tudnak a denevérek - szégyen, de hasznos Denevérek és Lepkék Napja az Állatkertben Denevérest a Szegedi Vadasparkban